bélyegkép|260px|Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.
Élete Thurzó János krakkói polgármester, körmöci kamarás – akinek bányavállalata és rézválasztó kohója Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Rézválasztó - Réz-választó - rézhámori munkás, ki a rézércből, az idegen részek elválasztása által, tiszta rezet állít elő. volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül országbíró akkor lett, amikor a törökök elfoglalták Budát.
Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernuszt Jánosnak, Mátyás király bizalmasánakMagyar életrajzi lexikon - Ernuszt János a kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát, melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból.
Szapolyai János királyt mellőzve határozottan I. Ferdinánd mellé állt, tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból a Szepesi várat több mással együtt. 1531 tavaszán Elek szerzett egy fontos tovább örökíthető tisztséget, nevezetesen Szepes vármegye örökös ispánságát.perpetuus comes comitatus Scepusiensis
A humanista kapcsolatairól híres főúr a bécsi egyetemen tanító tudósokkal Rotterdami Erasmussal és Aldias Manutiusszal állt kapcsolatban. Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja, később apósa volt. Az első felesége Szatmári Anna volt. Második nejétől – a Mohácsnál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két lánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter koronaőr felesége lett.
1543. január 25-én halt meg, Lőcsén temették el.
Művei, tevékenysége Érdeklődött Rotterdami Erasmus után, ki egyik könyvét Thurzónak ajánlotta. Unokaöccsét, Thurzó Ferencet Itáliában taníttatta. Tízezer forintos alapítványt tett Lőcsének egyházi és iskolai célokra. Ő alapította a galgóci evangélikus iskolát is. Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-től maradt ránk. Ezt jegyzik az első magyar nyelvű szerelmes levélként; a nyelvemlék eredetije a Magyar Országos Levéltárban található; híven közli és hasonmását is adja Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig című munkájában (Budapest, 1894. 237. l.). Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. Források a Habsburg-magyar kapcsolatok történetéhez; fel. szerk. Kerekes Dóra, szerk. Nyerges Judit, Szabó Dóra, sajtó alá rend., tan. Erdélyi Gabriella; MOL, Bp., 2005– 1. 1526–1532. I. Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése; 2005
Jegyzetek
Források
Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása, a magyar humanizmus, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935. Szőke Kornélia 2014: Kliens és patrónus – Ősök és hősök a mitikus időből: Valentin Eck Thurzó Elekhez írt dicsőítő költeménye. In: Úr és szolga a történettudomány egységében – Társadalomtörténeti tanulmányok.
További információk Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története Klenner Aladár: Eck Bálint, Thurzó Elek humanista pártfogoltja. Bölcsészettudományi értekezés, Pestszenterzsébet, 1939 (MEK)
Kapcsolódó szócikkek A reneszánsz magyar irodalma
Elek Kategória:Országbírók Kategória:Szepes vármegye főispánjai Kategória:Tárnokmesterek Kategória:1490-ben született személyek Kategória:1543-ban elhunyt személyek