(kínai írással: 秦始皇帝; i. e. 259 – i. e. 210) Kína első császára, a -dinasztia alapítója.
(vagy ) néven született állam trónörököse, herceg (aki akkor az egyik szomszédos királyság udvarában élt túszként) és felesége, egy volt táncosnő gyerekeként. Apja korán meghalt, és Cseng i. e. 247-ben 13 évesen került Csin trónjára. Míg kiskorú volt, kancellár (anyja korábbi gazdája) kormányzott helyette. Nagykorúvá válásakor anyja szeretője, államcsínyt kísérelt meg ellene, de nem járt sikerrel. Csin királyaként sorra hódította meg a hadakozó fejedelemségek korának többi államát és i. e. 221-re, 38 éves korára egyesítette Kínát, amelynek első császárává kiáltotta ki magát. Uralkodása alatt a kínai állam nagy mértékben terjeszkedett dél és észak felé egyaránt.
Kancellárja, segítségével legista elvek alapján rendezte be államát. Nagyszabású belpolitikai és gazdasági reformokat hajtott végre, egységesítette a pénzrendszert, az írást és a mértékegységeket. Az ország északi határán a már meglévő erődrendszerek összekötésével kialakította a Nagy Fal első változatát. Számos új utat és csatornát építtetett. Az utókor zsarnoknak tartotta, mert könyörtelenül leszámolt a reformjait nem követőkkel. Betiltott az irodalmi és költészeti tartalmú könyveket, azt a több száz tudóst, akiknél ilyeneket találtak, állítólag élve eltemettette. Rettegett a haláltól, megszállottan kereste az örök élet elixírjét. Város méretű mauzóleumát több ezer, agyagból készült, élethű katonaszobor hadseregével őriztette.
A klasszikus konfuciánus történetírás megalomán zsarnokként tekintett rá. A 20. században sokat változott a megítélése, inkább országegyesítő, reformokat bevezető uralkodóként tekintenek rá, bár alakja átpolitizált, ideológiailag erősen befolyásolt.
Nevének eredete bélyegkép|260px|Csin Si Huang pecsétírással, illetve standard írásjegyekkel A mai kínai források eredeti születési nevét általában -ként adják meg, ahol a (嬴) a vezetéknév, a (政) pedig a személynév. A korabeli Kínában azonban mások voltak a névadási szokások; a hozzá hasonló arisztokratáknak két vezetéknevük volt: egy családnév (姓, , amely egy híres ősre visszavezethető nagyobb dinasztiát jelentett; valamint ezen belül egy nemzetségnév (氏, ), amely többnyire egy földbirtokra vagy címre utalt. A korabeli történetírók, mint a nemzetségnevet és a személynevet adták meg, ami ebben az esetben volt. Azonban, mivel a mai kínai vezetéknevek (bár többnyire nemzetségnevekből származnak) ugyanazokat az írásjeleket használják, mint a régi családnevek, a mai kínai források inkább a nevet adják meg, a császár családnevét () használva.
állam uralkodói től (i. e. 325) kezdődően a király (王, ) címet használták. Címe egyenrangú volt az ősi és -dinasztiák uralkodóiéval (utóbbi dinasztia utolsó tagjának – formális – uralmát éppen nagyapja, döntötte meg i. e. 256-ban)
Mikor i. e. 221-ben államot is annektálta, Cseng újraegyesítette a korábbi állam által uralt valamennyi területet. Ahelyett azonban, hogy megtartotta volna korábbi királyi rangját,Wilkinson, Endymion. Chinese History: A Manual, pp. 108 ff. Harvard University Press (Cambridge), 2000. . Accessed 26 December 2013. új címet kreált magának, a t (császár). Ez a rang két korábbi címet egyesített, a ősi, mitikus három fenségét (三皇, ) és öt császárét (五帝, ),Luo Zhewen & al. The Great Wall, p. 23. McGraw-Hill, 1981. . valamint utalt a mondabeli Sárga Császárra is, melynek kultusza igen népszerű volt a hadakozó fejedelemségek korában.Fowler, Jeaneane D. An Introduction to the Philosophy and Religion of Taoism: Pathways to Immortality, p. 132. Sussex Academic Press, 2005. . uralkodói névként a t választotta [Sima Qian]. [Records of the Grand Historian], ["§5: Basic Annals of Qin"] ami egyszerűen Első Császárt jelent. Elképzelése az volt, hogy utódai majd a Második Császár, Harmadik Császár, stb. neveket fogják majd felvenni, de ez a rendszer csak közvetlen utódja, Er Si Huang-ti (jelentése Második Császár) esetében működött.Hardy, Grant & al. The Establishment of the Han Empire and Imperial China, p. 10. Greenwood Publishing Group, 2005. . A cím erős vallásos áthallásai miatt egyes sinológusok a címet inkább istencsászárként (thearkhosz) fordítják.Kern, Martin. "The stele inscriptions of Ch‘in Shih-huang: text and ritual in early Chinese imperial representation". American Oriental Society, 2000.
Az Első Császár még formában használta uralkodói nevét, de utódjának öngyilkossága és a Han-dinasztia uralomra jutása után neve elé illesztették dinasztiájának nevét is, így lett : 秦 : -béli 始 : Első 皇帝, Császár; ami két tagból áll össze: 皇 , jelentése fényes, pompás, gyakran használták a Menny jelzőjekéntLewis, Mark. The Early Chinese Empires: Qin and Han, p. 52. Belknap Press (Cambridge), 2009. . Accessed 27 December 2013. a három fenség (a -dinasztia tienje) címe.Creel, Herrlee G. The Origins of Statecraft in China, pp. 495 ff. University of Chicago Press (Chicago), 1970. Op. cit. Chang, Ruth. "Understanding Di and Tian: Deity and Heaven from Shang to Tang Dynasties", pp. 13–14. Sino-Platonic Papers, No. 108. Sept. 2000. Accessed 27 December 2013. 帝 , a -dinasztia legfőbb isteni lényeChang, "Understanding Di and Tian", 4–9. és a legendás öt császár (köztük a Sárga Császár) címe.
Már korában is szokás volt a császár nevét -ra rövidíteni. [Sima Qian]. [Records of the Grand Historian], ["§6: Basic Annals of the First Emperor of Qin"]. Hosted at [Chinese Wikisource], 2012. Accessed 27 December 2013.
Császárrá válás után korábbi személynevét a et (政 és később talán a hasonlóan hangzó 正 is) mások nem használhatták.Beck, B.J. Mansvelt. "The First Emperor's Taboo Character and the Three Day Reign of King Xiaowen: Two Moot Points Raised by the Qin Chronicle Unearthed in Shuihudi in 1975". T‘oung Pao 2nd Series, Vol. 73, No. 1/3 (1987), p. 69. Ugyancsak tabuvá vált apja személyneve, a államra hivatkozó (子楚) is. Az Első Császár kisajátította a 朕 első számú személyes névmást is, a továbbiakban ezt csak ő használhatta.Baxter, William & al. Baxter–Sagart Old Chinese Reconstruction . 2011. Accessed 26 December 2013. I. e. 212-től nevébe felvette a "halhatatlan" jelzőt.
Származása
A Han-dinasztia idején élt által írt A történetíró feljegyzései alapján az Első Császár , állambeli herceg (akiből később néven az állam királya lett) első fiaként látta meg a napvilágot. A herceg ekkor királyának udvarában élt, ahol túszként tartották a két állam közti békeszerződés biztosítékaként.Wood, Frances. (2008). China's First Emperor and His Terracotta Warriors, pp. 2–33. Macmillan Publishing, 2008. . herceg első látásra beleszeretett egy gazdag -beli kereskedő, ágyasába. A kereskedő beleegyezett, hogy feleségül vegye a lányt, aki királynéként a nevet vette fel, országa után. A leendő császár a nevet kapta: a születésének hónapjából, a kínai holdnaptár első hónapjából () származik; a pedig apja nemzetségneve volt és nem volt köze sem anyja, sem pedig születési országának nevéhez. a herceg barátja maradt, és intrikáival hozzájárult trónra kerüléséhez i. e. 250-ben.Ren Changhong & al. Rise and Fall of the Qin Dynasty. Asiapac Books PTE Ltd., 2000. .
A történetíró feljegyzései azonban azt is állítja, hogy nem fia volt, hanem a kereskedő é.Huang, Ray. China: A Macro History Edition: 2, revised. (1987). M.E. Sharpe publishing. . p. 32. Eszerint amikor a kereskedő bemutatta a táncosnőt a hercegnek, az már tőle volt terhes és a gyerek szokatlanul hosszú terhességi idő után született. A krónikája alapján a leendő császár Handan városában született i. e. 259-ben, -béli király uralkodásának 48. évének első hónapjában.Lü, Buwei. Translated by Knoblock, John. Riegel, Jeffrey. The Annals of Lü Buwei: Lü Shi Chun Qiu : a Complete Translation and Study. (2000). Stanford University Press. .
Az Első Császár törvénytelen származása általánosan ismert volt a későbbi évszázadok során, és egyike volt azoknak a kritikáknak, amelyekkel az utókor illette személyét. A mai történészek egy része azonban kétségbe vonja az állítást és úgy vélik, hogy a szóban forgó, "szokatlanul hosszú terhességről" szóló mondatot később szúrták be a krónikába, hogy befeketítsék a zsarnoknak tartott császárt és hangsúlyozzák uralkodásának illegitim voltát. Egy kereskedőt tenni meg a császár tényleges apjának különösen megalázónak számított, mert későbbi a konfuciánus társadalom a kereskedőket tartott a legkevésbé hasznos, legalacsonyabbrendű foglalkozási ágnak.
királya
király i. e. 246-ban, mindössze három évnyi uralkodás után meghalt és 13 éves fia követte a trónon.Donn, Lin. Donn, Don. Ancient China. (2003). Social Studies School Service. Social Studies. . p. 49. Kiskorú lévén, a közben kancellárrá emelkedett régensként kormányozta helyette a szomszédos országokkal gyakran hadakozó államot. nek csak kilenc évvel később, i. e. 235-ben sikerült teljesen kézbe kerítenie a kormányzást, amikor t száműzte az anyjával kapcsolatos botrány miatt.
nek volt egy törvényes féltestvére, , aki apja egyik ágyasától született.司馬遷《史記·卷043·趙世家》：（赵悼襄王）六年，封长安君以饶。 Mikor apjuk meghalt, fellázadt és átállt államhoz. Megmaradt követőit és családjukat kivégeztette.Records of the Grand Historian Chapter – Qin Shi Huang: 八年，王弟长安君成蟜将军击赵，反，死屯留，军吏皆斩死，迁其 民於临洮。将军壁死，卒屯留、蒲鶮反，戮其尸。河鱼大上，轻车重马东就食。 《史记 秦始皇》
Lao Aj államcsínykísérlete viszonyt folytatott az özvegy királynéval, vel. Idővel aggódni kezdett, hogy a kiskorú király tudomást szerez az ügyről, ezért felhagyott a királyné látogatásával, de szerzett neki maga helyett egy megfelelő külső adottságokkal rendelkező helyettest, t, akit eunuchnak álcázva becsempészett szolgálói közé.Mah, Adeline Yen. (2003). A Thousand Pieces of Gold: Growing Up Through China's Proverbs. Published by HarperCollins. . pp. 32–34. az évek során két gyermeket is nemzett nek, nemesi címet kapott és elhalmozták ajándékokkal. Részegen azzal dicsekedett, hogy ő az ifjú király mostohaapja, később pedig államcsínyt szervezett, hogy királyt egyik, titokban tartott fiával váltsa fel. I. e. 238-ban, amikor a király vidékre utazott, megszerezte a királyné pecsétjét és mozgósította a hadsereget, hogy átvegye a hatalmat. király ennek hallatán utasította t, hogy küldje csapatait a felkelők ellen. A csatában több száz lázadót megöltek, de nak sikerült elmenekülnie.The Records of the Grand Historian, Vol. 6: Annals of Qin Shi Huang. The 9th year of Qin Shi Huang. 王知之，令相國昌平君、昌文君發卒攻毐。戰咸陽，斬首數百，皆拜爵，及宦者皆在戰中，亦拜爵一級。毐等敗走。 Fejére egymillió rézpénznyi díjat tűztek ki ha élve, félmilliót, ha halva viszik a király elé. Végül elfogták és szekerekhez kötözve öt darabra szakították, családját harmadíziglen kivégezték. Az özvegy királynét haláláig házi őrizetbe helyezték, tól született fiait kivégezték. Mikor a botrányban játszott szerepe i. e. 235-ben kiderült, t száműzték, ő pedig a megtorlástól való félelmében megmérgezte magát. teljhatalmú urává vált királyságának. helyére t nevezte ki kancellárnak.
Az első orgyilkossági kísérlet
király sorra aratta a győzelmeket a környező országok felett. Egyik riválisa, állam kicsi volt, katonailag gyenge és területén gyakran fosztogattak. Ezért az állam trónörököse, i. e. 227-ben orgyilkosokat fogadott meggyilkolására. kóbor kardforgató és társa, vállalta a feladatot.