bélyegkép A (sencsou: isteni hajó) az első kínai emberes űrprogram. Ennek keretében Sencsou űrhajókkal végeztek emberes és emberek nélküli repüléseket. A Sencsou-programban indították az első kínai űrhajósokat a világűrbe, ezzel Kína lett a harmadik ország (a Szovjetunió/Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok után), amely önerőből juttatott embert a világűrbe.

Történet 1990-ben indult meg a 921-es Projekt, amelynek célja tíz éven belül önerőből embert küldeni a világűrbe. Az első űrhajó repülése 1999 októberében 21 órát tartott. Ezután következett még három automatikus repülés 2001 januárjában, 2002 áprilisában és 2002 decemberében. Ezek már egy-egy hétig tartottak. 2003. október 15-én sikeresen startolt a az első kínai űrhajóssal, -jel a fedélzetén. A küldetés 21 órát tartott. A második emberi űrutazásra 2005 októberében már két űrhajóst küldtek fel.

Küldetések (zárójelben a repülés éve) (1999) – a Sencsou űrhajó első tesztrepülése emberek nélkül. 14-szer kerülte meg a Földet. (2001) – tesztrepülés emberek nélkül. A fedélzeten már kisebb állatok és mikrobák is utaztak. (2002) – tesztrepülés emberek nélkül. (2002-2003) – tesztrepülés emberek nélkül. Navigációs műszereket és az űrhajósok életműködéseit segítő berendezéseket teszteltek. (2003) – az első kínai emberes űrrepülés és az első kínai űrhajóssal, -el a világűrben. (2005) – az első kínai űrrepülés egyszerre két űrhajóssal. (2008) – az első kínai űrrepülés három űrhajóssal, az első kínai űrséta. A űrhajót pilóták nélküli változatban csatlakoztatták a korábban pályára állított űrállomás modulhoz. A űrhajón utazott az első kínai női űrhajós, az űrhajó 2012. június 16-án három űrhajóssal a fedélzetén automatikus irányítással sikeresen csatlakozott űrállomás modulhoz. A fedélzetén 3 űrhajós repült a űrállomáshoz. Az expedíció 2013, június 11-én indult és 15 napig tartott. A űrhajó fedélzetén két űrhajóssal, először dokkolt a űrállomáshoz. Az űrhajót 2016. október 16-án lőtték ki, és 33 nap múlva landolt.

Lásd még Csien Hszüe-szen

Források

A kínai űrhajós-program politikai háttere (Űrvilág) A kínai űrprogram mérföldkövei (Űrvilág) Elindult az első kínai űrhajós, 2003. október 15. Indul a kutatómunka a Nemzetközi Űrállomáson