Balogh Alajos (Sümeg, 1831. július 23. – Pápa, 1885. október 20.) köz- és váltóügyvéd, színész, költő.
Élete
Apja Balogh János, színigazgató, anyja Mátyisovszky Erzsébet. Felsőbb iskoláit Pápán végezte, majd 1845. március havában színésszé lett Bács Károlynál. 1847-ben már Hetényi Józsefnél játszott Pápán. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd utána még 1855-ig szolgált. Azután Kétszery Józsefhez szerződött, utána ismét Hetényihez, majd Molnár Györgyhöz. 1859-től az igazgatással is próbálkozott, ezután Mátray István és Miklósy Gyula társaságában vezetett színházat. 1867-ben lemondott pályájáról és postakezelést vállalt Pécsett, de három év után ismét kedvet kapott a színigazgatáshoz. 1872-ben Kétszeryhez szerződött, majd 1873-ban ismét önálló igazgató lett. 1874 és 1885 között emiatti dunántúli városokba látogatott el. 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert és Sopronban telepedett le. A közönség komikus, kedélyes és gáláns apaszerepekben láthatta.
Felesége Philippovits Borbála (Visz, 1838. nov. 29.–Beszterce, 1905. jan. 25.) színésznő volt, aki színpadra lépett 1855-ben. 1889. december 26-án Rozsnyón, a Vereshajú Sajgóné szerepében jubilált.
Fontosabb szerepei
Dr. Kokas (Csiky Gergely: Mukányi); Biberách (Katona József: Bánk bán); Peták János (Csepreghy F.: A piros bugyelláris); Ferenc (Schiller: Haramiák).
Művei Sümeg vára. Rege a magyar előidőkből. Pest, 1858. (Ism. Győri Közlöny 72–75. sz.) Megtört szív hangjai. Veszprém, 1858. Zalai ibolyák. Dalkönyv. Pest, 1859. Balatonfüredi emlék. Kisfaludy Sándor szoborörökítési ünnepélyére. Veszprém, 1860. Költeményei megjelentek a Magyar Néplapban (1857), a Népújságban (1859-60), a Napkeletben (1860) és a Divatcsarnokban (1861)
Működései adatai
1855: Kétszery József; 1856: Győr; 1859: Kaposvár; 1860: Csorna; 1869: Miklósy György; 1871: Kőszegi Endre; 1872: Kétszery József.
Igazgatóként: 1873: Kecskemét; 1874: Selmecbánya; 1875: Kalocsa; 1876: Dombóvár; 1877: Kőszeg; 1878: Csáktornya; 1879: Sümeg; 1880: Pápa; 1881: Szombathely; 1882: Marcali; 1883: Szigetvár; 1884: Baja; 1885: Pápa.
Források
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Gyászjelentése
További információk
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Utcák, terek, névadók. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, Városvédő- és szépítő Egyesület, 1992. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar színészek Kategória:1831-ben született személyek Kategória:1885-ben elhunyt személyek