Események május 23. – Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkel a főurak ellen. május 29. – A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet magyar királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében. július 6. – Giuliano Cesarini bíboros és Besszárion nikaiai érsek latin és görög nyelven kihirdette az uniót a keleti és a nyugati egyház között. november 5. – V. Félix ellenpápa megválasztása. A török elfoglalja Szendrő várát. október 27. – Albert király halála után az özvegye, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, akit a budai országgyűlés még májusban a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánított, és aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő, a saját nevében akadálytalanul átveszi az uralmat Magyarországon. (Erzsébet uralkodik a haláláig, 1442-ig, de a fia, V. (Utószülött) László születése (1440. február 22.) után már csak a fia nevében régensként. Ugyanakkor I. (III.) Ulászlónak Budára való bevonulása (1440. május 21.) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá.) A grotniki csata véget vet a huszita mozgalomnak Lengyelországban. VII. Erik lemond a dán, svéd és norvég trónról.
Születések május 9. – III. Piusz pápa († 1503)
Halálozások május – Ötvös János, a budai céhpolgárság vezetője október 20. – Kamalduli Ambrus, firenzei teológus. október 27. – I. (Habsburg) Albert magyar és cseh király, II. Albert néven német király, valamint V. Albert néven osztrák herceg (* 1397) Jegyzetek
Kategória:15. század