Események Január január 1. Magyarországon életbe lép az új gazdasági mechanizmus. A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot. január 3–5. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubčeket választják utódául. (A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.) január 9. – Aczél György és Sándor József megbeszéléseket folytat Rákosi Mátyással esetleges hazatérése feltételeiről. (Rákosi levélben lemond a politikai tevékenységről.) január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét. január 21. – Josef Smrkovský csehszlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter a Práce című napilapban cikket tesz közzé a demokratizálás szükségességéről. január 31. – A Német Szövetségi Köztársaság ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával. Február február 4. – Komáromban Alexander Dubček találkozik Kádár Jánossal. február 6. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) – kockázatosnak tartva az „akciót” – halasztó döntést hoz Rákosi hazahozatala ügyében. február 12. – A Phong Nhị-i és Phong Nhất-i mészárlás, dél-koreai katonák háborús bűntette a vietnámi háborúban, Dél-Vietnámban február 13. – A csíkszeredai és környékén élő lakosság tüntetésekbe kezd, azért, hogy Hargita megye székhelye Csíkszereda legyen. (A román hadsereget a városba vezénylik, fennállt az erőszakos oszlatás veszélye, de végül is sikerült békésen megoldani a problémát.) február 16. – Romániában megszavazzák az ország új közigazgatási beosztásáról szóló törvényt. Megszűnik a Maros-Magyar Autonóm Tartomány, a helyén létrejött Maros, Hargita és Kovászna megye. február 25. – A Hà My-i mészárlás során dél-koreai katonák újabb 135 vietnámi civilt gyilkolnak meg
Március március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására, mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik. március 16. – A Mỹ Lai-i mészárlás Dél-Vietnámban, melyben amerikai katonák félezer fegyvertelen vietnámi civilt gyilkolnak meg egy dél-vietnámi faluban március 17. – Londonban, a Vietnámi Szolidaritási Kampány (VSC) aktivistái első alkalommal szerveznek tüntetést – melyen közel 25 ezren vesznek részt – tiltakozásul az USA vietnámi beavatkozása és háborús politikája ellen. (A Ho Si Minh észak-vietnámi elnök nevét kántáló tüntetők egy csoportja megpróbált erőszakkal betörni az amerikai nagykövetség területére. A második, október 27-ei tüntetés nagyobb szabású, de kevésbé konfrontatív volt, mivel a rendőrség jobban felkészült a több mint 100 ezer fősre becsült tömeg fogadására.) március 21–22. – A csehszlovák szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez. március 22. Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök. Megkezdődnek a párizsi diáklázadások március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására. március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.) március 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.
Április április 1–5. – A CSKP KB elemzi a társadalomban kialakult helyzetet – ahol spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre – és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát. április 2. – Andreas Baader, Gudrun Esslin és társaik felgyújtanak két frankfurti áruházat. április 2–10. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség tárgyal a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetőivel. (A szovjet pártfőtitkár részt vesz a Felvonulási téren [ma: '56-osok tere] rendezett április 4-ei „felszabadulás ünnepén”; felszólalásában az atomkísérletek megszüntetéséről beszél.) április 4. – Memphis (Tennessee) városában agyonlövik Martin Luther King afroamerikai polgárjogi politikust. április 6. Elfogadják a Német Demokratikus Köztársaság új alkotmányát. Megnyílik a magyarországi Nagylak és romániai Nagylak közötti határátkelőhely. április 8. – Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík. április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a cseh-szlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri. április 10. – Berlinben Josef Bachmann építőipari munkás merényletet követ el Rudi Dutschke diákvezér ellen. (Dutschke túléli, de súlyos agysérülései nem gyógyulnak meg teljesen.) A merénylet következtében több egyetemi városban tüntetésekre kerül sor. április 22–25. – Az RKP KB ülése, ami a szocializmus építése folyamán elkövetett hibákkal foglalkozik, Nicolae Ceaușescu itt nyíltan bírálja a Gheorghe Gheorghiu-Dej idejében, az ő személyes irányításával elkövetett törvénytelenségeket. Az ülésen rehabilitálják Lucrețiu Pătrășcanut. április 28–30. – Tito moszkvai látogatása során hangot ad a csehszlovákiai fejleményekkel kapcsolatos, a szovjet vezetésétől eltérő véleményének.
Május május 3. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti. május 30. – A Német Szövetségi Köztársaságban a Bundestag elfogadja a szükségállapotra vonatkozó törvényeket. Június június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) vezetősége úgy ítéli meg, hogy az ország szociális ellentmondásai váltották ki a nyugtalanságot, Tito reformintézkedéseket ígér.) június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse. június 17. – Megkezdik a Coca-Cola magyarországi gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében. június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádakat, és hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának. június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács reykjavíki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot. június 24–26. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az ’50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról. június 27. – A vezető csehszlovák ellenzéki sajtóorgánummá lett Literární listy – és más lapok – közzéteszi a 2000 szó című felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. (A felhívás megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK – Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.)
Július július 1. Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést. Magyarországon áttérnek a 44 órás munkahétre. július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az öt szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről, és kétoldalú tárgyalásokat javasol. (Az öt ország képviselői július 14-15-én Varsóban tárgyalnak, és levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákiai fejlődés miatt.) július 9. – Szegeden fény derül Elek Margit sorozatgyilkosságára július 12. – Spanyolországban egy határozat az „állam második embere” címmel ruházza fel János Károly trónörököst. (Azonban a határozat nem fogalmaz pontosan, hogy ki is lesz a trón örököse, de ezzel egy időben János Károly egyre gyakrabban jelenik meg a hivatalos eseményeken Franco tábornok oldalán.) július 29.–augusztus 1. – A szlovákiai Ágcsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére, úm. a sajtó „kordában tartása”, a két legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása.
Augusztus augusztus 3. – Pozsonyban az öt szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”. augusztus 9–11. – Tito Prágában támogatást ígér Dubček reformirányvonalának. augusztus 17. – Alexander Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére. augusztus 18. – A Vas megyei Borgátán felavatják az ország első hévízművét. (A 47 °C-os vizet kezdetben fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosították.) augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből. augusztus 21. A CSKP és az állam több vezetőjét a megszállók letartóztatják és Moszkvába szállítják. A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját Bukarestben Nicolae Ceaușescu román elnök százezres, a csehszlovákiai intervenció ellen tiltakozó tömeg előtt elmondott beszédében elítéli a csehszlovák belügyekbe való beavatkozást. augusztus 22. – Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongresszusára, és az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással. augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra). augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.
Szeptember szeptember 8. – Gustáv Husák a Csemadok ülésén ígéretet tesz a nemzetiségi törvény kidolgozására. szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról. szeptember 18. – Jugoszláviában egy új, költségnövekedéssel járó védelmi tervezetet fogadnak el, részben a macedón kérdés élesedése miatt.
Október október 2. – A tlatelolcói mészárlás során több száz diákot ölnek meg Mexikóban október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás-egyezmény. október 18. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést. október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt, ugyanakkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt. október 31. – Lyndon B. Johnson amerikai elnök elrendeli az észak-vietnámi bombázások befejezését.
November november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet. november 13–14. – Megalakul az Eurocsoport. november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel ellentétesnek minősít és figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz. november 19–21. – Háromnapos tiltakozó diáksztrájk egész Csehszlovákiában. november 23–24. – Csehszlovákiai magyar értelmiségek találkozója a Magas-Tátrában. november 27. – Diáktüntetések Koszovóban. (Az albán nacionalizmus első nyílt jelentkezése 1945 óta.)
December december 1. – A szegedi Csillagbörtönben kivégzik Kovács Pétert, a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkost. december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában.
Határozatlan dátumú események