Losonczi báró Bánffy Béla (Kolozsvár, 1831. október 23. – Szentmihálytelek, 1888. november 20.) a képviselőház alelnöke.
Élete
Édesapja Bánffy Miklós főispán, főpohárnok, édesanyja Wesselényi Katalin volt. 11 éves korában a kolozsvári református kollégiumba került és ott tanult 1848-ig. Ekkor beállt a nemzetőrök közé. Karl von Urban 1848. szeptember 18-i Kolozsvár elleni támadásakor Baldácsy Antal Debrecenbe küldte többedmagával, s bár Mészáros Lázár hadügyminiszternél jelentkezett honvédnek, Csány László miniszter alatt tiszteletbeli fogalmazó lett a közlekedési minisztériumban. A szabadságharc után hazament. Amikor 1860-ban Mikó Imre gróf Erdély kormányzója lett, őt kormányszéki titkárrá nevezte ki. Anton von Schmerling alatt gróf Mikóval együtt leköszönt, és visszavonult vidéki birtokára. Az erdélyi ügyekről a bécsi Debatte-ba írt cikkeket, amiért a hatóság zaklatását kellett elviselnie. Ekkor Szilágy vármegyébe költözött, és itt élt. 1865-ben Kraszna vármegye főispánjává nevezték ki, mely pozíciójáról 1872-ben köszönt le. 1876-tól a képviselőház tagja volt, amely 1884-ben alelnökké is megválasztotta.
Művei balra|200px|bélyegkép|Bánffy Béla portréja a Vasárnapi Ujságban Írt a Vadász- és Versenylapba (1867), utolsó éveiben a Pesti Hírlap vezércikkírója volt.
Önálló munkája: A közigazgatás reformjához négy czikk. Budapest, 1880. (Különnyomat az Ellenőr 1879. 334. 380. 431. és 442. sz.-ból.)
Származása
</center>
Jegyzetek
Források
Rövid életrajza: Sturm Albert (szerk.): Új országgyűlési almanach 1887–1892. Budapest, 1888. 173–174. oldal
Banffy Bela Bela Kategória:Kraszna vármegye főispánjai Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:1831-ben született személyek Kategória:1888-ban elhunyt személyek Kategória:Kolozsváriak Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881)