Lionel George Logue, CVO (Adelaide, 1880. február 26. – London, 1953. április 12.) ausztrál beszédterapeuta és amatőr színpadi színész, aki VI. György brit király dadogásának sikeres kezelésével vált híressé.
Logue az 1900-as évek elején Ausztráliában szerzett hírnevet szónoklással és ékesszólás oktatásával. Később beszédzavarokban szenvedő páciensek, köztük az első világháborúban megsérült veteránok kezelésével lett elismert szakember. Az 1920-as években családjával Londonba költözött, ahol a Harley Streeten rendelőt nyitott. Itt ismerte meg Albert herceget (a későbbi VI. Györgyöt), akinek segített úrrá lennie dadogásán. Ezáltal a herceg pár év múlva helyt tudott állni nyilvános beszéddel kapcsolatos, immár királyi feladatai ellátásában is. Albert herceg 1936-os királlyá választása után is segédkezett az új brit uralkodó, VI. György beszédeinél, főként a második világháború alatt. A két eltérő társadalmi rangú férfi jó barátságban maradt a király 1952-ben bekövetkezett haláláig.
Részben Logue életéről, illetve főként VI. Györggyel való kapcsolatáról szól a 2010-es A király beszéde című Oscar-díjas film, amelyben Logue-ot az ausztrál Geoffrey Rush alakítja.
Fiatalkora Lionel George Logue a Dél-Ausztráliában fekvő Adelaide városban látta meg a napvilágot, négy gyermek közül a legidősebbként. Nagyapja, Edward Logue Dublinból származott, 1850-ben érkezett az ausztrál városba és alapította meg a Logue sörfőzdét (amely Edward 1868-ban bekövetkezett halála után beolvadt a Dél-Ausztráliai Sörfőző Társaságba). Logue édesapja, George Edward Logue könyvelőként dolgozott a sörfőzdében, majd feleségével (Logue édesanyjával), Lavinia Rankinnal együtt az Elephant and Castle Hotelt irányította.A király beszéde, 25–26. o.
Logue a Prince Albert College-ben tanult 1889 és 1896 között. Amikor képtelen volt eldönteni, milyen irányban tanuljon tovább, véletlenül rátalált Henry Wadsworth Longfellow Hiawata éneke című művére.A király beszéde, 26. o. A költemény ritmusa elbűvölte, ezért úgy döntött, a hangok iránti érdeklődéséből és rajongásából hivatást épít. 16 évesen otthagyta az iskolát és ékesszólást kezdett el tanulni Edward Reevestől. Reeves 1878-ban költözött Adelaide-be, nappal ékesszólást tanított, esténként pedig népszerű telt házas szónoki előadásokat tartott. 1902-től Logue Reeves titkára és helyettese lett, ezzel párhuzamosan amatőr színjátszással is foglalkozott. Az Elder-konzervatóriumban zeneművészetet is tanult. Logue is elkezdett önálló előadásokat tartani, sikeresen. „Mr. Logue fiatal, de tiszta, erőteljes hanggal bír, és igen kellemes jelenség a színpadon” – írta egy helyi újságcikk.A király beszéde, 27-29. o.
Édesapja 1902. november 17-i halálát követően Logue önállóan kezdett ékesszólást tanítani Adelaide-ben. 1904-re szakmai hírnévre tett szert, és a helyi újságok is méltatták előadásait. Ennek ellenére úgy döntött, pénzkeresés céljából 2000 kilométerrel nyugatabbra költözik, a nyugat-ausztráliai Kalgoorlie aranybányáihoz, hogy ott egy elektromos cégnél vállaljon munkát.A király beszéde, 30-31. o.
Hivatásos pályafutása bélyegkép|jobbra|Logue és Myrtle 1906-ban, az eljegyzésükkor
Hivatásos pályafutása Perthben, Nyugat-Ausztrália fővárosában kezdődött, ahova a gazdasági fellendülés miatt költözött. Itt az ékesszólás oktatása, a színészkedés és a szónoklás mellett beszédszépészeti klubot is létrehozott.
1911-ben az immár házas Logue feleségével, Myrtle-lel világ körüli útra indult, elmélyíteni nyilvános beszéddel kapcsolatos szakmai tapasztalatait. Az első világháború alatt Logue – akit egészségügyi okokból elutasított a hadsereg – ausztrál háborús veteránokkal kezdett foglalkozni. Páciensei mind beszédzavarokkal küszködtek a háborúban elszenvedett traumák miatt.A király beszéde, 43-44. o. Az ingyenes kezelésekről maga úgy nyilatkozott, hogy azokat „a hangképzés türelmes oktatásának és a páciens önbizalom-erősítésének” kombinációjával végzi.A király beszéde, 45. o.
1924-ben feleségével és három fiukkal Angliába utazott nyaralni, végül azonban a tartós letelepedés mellett döntöttek. Beszédhibás iskolás gyerekek oktatásával, majd 1926-ban saját Harley Street-i rendelőjének megnyitásával keresett pénzt. Itt találkozott York hercegével, a későbbi VI. Györggyel.A király beszéde, 51-52. o.
VI. György kezelése bélyegkép|balra|150px|VI. György brit uralkodó, Logue leghíresebb páciense
Mielőtt trónra került, Albert herceg, York hercege rettegett a nyilvános beszédtől súlyos dadogása miatt. 1925. október 31-én a Wembley Stadionban, a Birodalmi Kiállítás alkalmából köszöntő beszédet kellett tartania, amely megalázónak bizonyult a beszédhibás herceg számára. A negatív élmény hatására úgy döntött, megoldást keres problémájára. 1926-ban látogatta meg először Logue-ot (érdekesség, hogy Logue korábban a közönség soraiban élőben hallgatta a Wembley-ben megtartott kínos beszédet). Arról, hogy a király hogyan talált rá éppen Logue-ra, többféle változat létezik: egyesek úgy tartják, Logue-ot egy ausztrál ismerőse ajánlotta be az udvari kamarásnál. Más vélemények szerint Evelyn „Boo” Laye, egy operetténekesnő, a hercegi pár barátja fordult Logue-hoz tanácsért. Az énekesnőt annyira lenyűgözte a logopédus szakmai tudása, hogy a hercegnek is megemlítette ezt.A király beszéde, 81-82. o.
Logue a hercegnek napi egyórányi gyakorlást, köztük légzőgyakorlatokat és nyelvtörőket írt elő. A herceg szorgalmasan gyakorolt, a kezelés hatására megnőtt az önbizalma, ezzel el tudta kerülni a görcsös izomrángásokat beszéd közben. Érdemes megemlíteni, hogy a későbbi A király beszéde filmmel ellentétben Logue a kezelések során sosem káromkodott a király előtt és főleg nem becézte őt Bertie-nek. A király esetében alkalmazott kezelési módszer részleteit nem hozta nyilvánosságra és logopédiai tapasztalatairól sem írt könyvet. Logue úgy vélte, a beszédhibák gyógyítása nagyban függ a páciens vérmérsékletétől és egyéniségétől, ezért nincsenek mindenki számára általánosan alkalmazható módszerek.
1927-re a későbbi uralkodó magabiztosan beszélt: ausztrál útja során Canberrában az új Parlament épületének megnyitása alkalmából hibátlan beszédet mondott.
Az 1930-as és az 1940-es években is együtt dolgoztak. Logue segédkezett a király fontosabb beszédeinél, mint például a megkoronázásánál vagy a második világháború során a Brit Birodalomban sugárzott rádióbeszédeinél. Bár társadalmi rangjuk eltért, a két férfi jó barátságban maradt, egészen a király 1952-ben bekövetkezett haláláig.
VI. György halála után Logue az alábbi levelet írta a király özvegyének:
Az anyakirálynő két nappal később válaszolt:
Kitüntetései VI. György megkoronázásakor Logue a Királyi Viktória Rend tagja lett, 1944-ben pedig parancsnokként iktatták be.A király beszéde, 224. o.
Magánélete és halála 1907. március 20-án vett feleségül a perth-i Szent György-székesegyházban az irodistaként dolgozó Myrtle Gruenertet. Házasságuk alatt három fiuk született: Valentine (1913–2000), aki később elismert idegsebész lett, Laurie és Anthony.
1945 júniusában veszítette el feleségét. Az évtized során Logue egészsége is egyre inkább megromlott, 1953. április 12-én hunyt el Londonban, 73 éves korában. Április 17-én vettek tőle végső búcsút Bromptonban, a Szentháromság templomban, földi maradványait elhamvasztották. A királynő és az anyakirályné is képviselőket küldött a gyászszertartásra.A király beszéde, 264-265. o.
Emlékezete a populáris kultúrában bélyegkép|jobbra|150px|Geoffrey Rush alakítja Logue-t a 2010-es A király beszéde című filmben.
Mark Logue, a logopédus unokája, Peter Conradi brit újságíróval közösen könyvet írt nagyapja és VI. György kapcsolatáról. A könyv brit kiadása A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát (The King's Speech: How One Man Saved the British Monarchy) címet kapta. A rövidebb cím szolgált a 2010-ben bemutatott brit életrajzi dráma címéül. A filmet David Seidler forgatókönyve alapján Thomas Hooper rendezte. A király beszéde (eredeti cím: The King's Speech) című film – amelyben Logue-ot Geoffrey Rush, VI. Györgyöt pedig Colin Firth alakítja – 2011-ben, a 83. Oscar-gálán négy Oscar-díjat és számos egyéb filmes kitüntetést elnyert. Rusht szintén Oscarra jelölték legjobb férfi mellékszereplő kategóriában és elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó BAFTA-díjat is.
Logue alakja a 2002-es Bertie és Elizabeth (eredeti cím: Bertie and Elizabeth) című brit tévéfilmben is feltűnik. A film a későbbi VI. György életét a feleségével, Erzsébettel való kapcsolatán keresztül mutatja be. Ebben a filmben Logue-ot a walesi Michael Elwyn formálja meg.
A film alapján készült 2012-es West End-színdarabban Jonathan Hyde ausztrál színész személyesítette meg Logue-ot.
A 2015-ös Hercegnők éjszakája (eredeti cím: A Royal Night Out) című romantikus filmvígjátékban Derek Lawson alakítja az ausztrál logopédust.
Fordítás
Jegyzetek
Források Logue, Mark; Conradi, Peter (Gabo Kiadó, 2011), A király beszéde
További információk Bowen, Caroline (2002). Lionel Logue: Pioneer speech therapist A BBC interjúja Mark Logue-gal nagyapja jegyzeteivel kapcsolatban Mark Logue–Peter Conradi: A király beszéde; ford. Bihari György; Gabo, Bp., 2011 Mark Logue–Peter Conradi: A király háborúja''; ford. Tábori Zoltán; Athenaeum, Bp., 2020
Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Ausztrál tudósok Kategória:Logopédusok Kategória:Adelaide-iek