A pampaszinyúl vagy viszkacsa (Lagostomus maximus) a legnagyobb méretű csincsillaféle, a Lagostomus nem egyetlen fennmaradt képviselője és egyben a típusfaja is.

Előfordulása Az Andoktól keletre elterülő száraz pampákon él, Argentína, Bolívia és Paraguay területén.

Alfajai

Lagostomus maximus inmollis Thomas, 1910 Lagostomus maximus maximus Desmarest, 1817 Lagostomus maximus petilidens Hollister, 1914

Megjelenése Nagyméretű rágcsáló, a kifejlett példányok testtömege átlagosan 5,5 kg, de elérheti a 8 kg-ot is. Teste 50 cm hosszú, farka közel 20 cm. Bundája tömött, az élettértől függően szürkés vagy barnás színű, a hasán fehér. Törzse zömök, feje vaskos, felső ajka mélyen hasított, fülei keskenyek és csaknem csupaszok. A macskanyulaktól eltérően hátsó végtagjain csak három-három ujj található. A hímek fején jellegzetes fekete minta van.Anderson, S.: Mammals of Bolivia, Bulletin of the AMNH, no. 231 (1997)Brehm, A. E.: Az állatok világa (1860 körül)

Életmódja Egy kolónia (ún. viszkacsera) 20-50 egyedet számlál, akik több, nagy kiterjedésű földalatti üregben laknak. Az állatok közösen ássák és közösen is lakják tanyájukat; egy üregrendszert több évtizeden keresztül használnak. Az üregek számos kamrát tartalmaznak, a szomszédos kolóniákkal általában folyosók kötik össze. A járatokban a pampaszinyulak mellett egyes madárfajok is tanyáznak, mint például az üregi bagoly vagy a földi csuszka.

Az állatok nappal a járatokban ülnek, alkonyatkor pedig táplálékért indulnak. Fűvel, gyökerekkel, és gabonafélékkel táplálkoznak; az üregrendszer közvetlen szomszédságát általában nem hagyják el.Giulietti J, Jackson J.: Composición anual de la dieta de la vizcacha, Rev Argent Prod Anim. 6:229–237 (1986) A legidősebb hím, a viszkacsón, őrt áll, és jelt ad, ha veszély közeledik. Legelés közben különféle tárgyakat szednek össze (csontok, szarvak, kövek, növényi maradványok), és ezeket üregeik bejárata előtt halmozzák fel.

A viszkacserát egy vagy több hím, több nőstény, és számos fiatal alkotja. A kolónia hosszútávú szociális egysége a nőstények csoportja. Az ivarérett hímek általában csak egy évet töltenek a kolóniával, majd elmennek, és más hímek jönnek helyettük.Branch L.: Social organization and mating system of the plains vizcacha, J Zool (Lond). 229:473–491 (1993) A pampaszinyúl körülbelül kétéves korára válik ivaréretté, szeptemberben kölykezik, és rendszerint két, esetleg három utódot hoz a világra. Fogságban 9 évet él.Grzimek B.: Animal Life Encyclopedia, McGraw-Hill Publishing Company (1990)

Argentínában 1907-től kártékony fajként tartják számon a mezőgazdaságban okozott károk miatt.

Jegyzetek

További információk Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)

Kategória:Csincsillafélék Kategória:Emlősfajok Kategória:Rágcsálófajok Kategória:Argentína emlősei Kategória:Bolívia emlősei Kategória:Paraguay emlősei