bélyeg|230px|A nemeskéri Kiss család címere (a Siebmacher féle könyvből) A nemeskéri Kiss család, egy ősi Sopron vármegyei származású igen kiterjedt nemesi család, amely több dunántúli vármegyében is virágzott.
A család története A család a "nemeskéri" nemesi előnevét a Sopron vármegyei Nemeskér nevű település után vette fel. A nemesi címereslevelet Kiss István és feleségétől, Birksy Erzsébettől született gyermekei nyeriték 1637. december 29-én III. Ferdinánd magyar királytól.
Somogyi ága avagy idősebb ága A nemeskéri Kiss István és Birksy Erzsébet frigyéből származó nemeskéri Kiss István Sopron vármegyében elvette Toronyi Klárát. Kiss István és Toronyi Klára gyermeke nemeskéri Kiss Ferenc, akinek Székely Teréztől (1782-ben) született fia, nemeskéri Kiss Dániel; felnőtt korában előbb gazdatiszt, majd vétel útján a Somogy vármegyei Kötcsén földbirtokos lett. Nemeskéri Kiss Dániel kötcsei földbirtokos 1812-ben házasságot kötött Kovács György leányával, Kovács Annával. Nemeskéri Kiss Dániel, kötcsei földbirtokos, a karádi uradalmi igazgatónak és Kováts Annának a lánya nemeskéri Kiss Karolina (1816–1895) volt, aki férjhez ment Budán 1834. április 20-án a család veszprémi ágából származó nemeskéri Kiss Gáborhoz (1807–1878), nemeskéri Kiss Antal (1783–1847) és vizeki Tallián Júlia (1786–1838) fiához. Kiss Dániel uradalmi igazgató fia pedig a kötcsei születésű nemeskéri Kiss Lajos (1813–1888), Somogy vármegye táblabírája, földbirtokos. Nemeskéri Kiss Lajos táblabíró 1844. szeptember 3-án feleségül vette nemesdédi Stephaits Beatrixot (1812–1877), akinek a szülei nemesdédi Stephaits Gábor (1771–1843), somogyi főszolgabíró, földbirtokos és nagyalásonyi Barcza Erzsébet voltak. Kiss Lajos és Stephaits Beatrix házasságából született nemeskéri Kiss Vilmos (1848–?), akinek az első felesége Gludovácz Etelka (1855–1879) volt. Neje korai halála után nemeskéri Kiss Vilmos 1885. január 20-án feleségül vette Bécsben Bünsdorf Mária Ludovikát (1858–1936), Bünsdorf Frigyes és Le Brun Mária lányát. Az első hazásságából, Gludovácz Etelkától, egy leány- és egy fiúgyermek született: nemeskéri Kiss Ilona Mária Etelka (1877–1961), akit először alsószilvágyi Gaál József, majd 1902. szeptember 27-én Kötcsén Próbáld Károly (1856–1944), királyi vezérőrnagy-hadbiztos, a Ferenc József rend tiszti keresztjének tulajdonosa, vett el; és dr. nemeskéri Kiss Emil (1878–1947), főszolgabíró, aki Budapesten hunyt el leszármazottak nélkül.Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 421/1947. folyószám. Kiss Vilmosnak a második feleségétől, Bünsdorf Mária Ludovikától, viszont egy leány született: nemeskéri Kiss Irma (1886–1960), akit hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879–1962), huszár ezredes, országgyűlési képviselő vett el. Nemeskéri Kiss Vilmos két leányában, és a gyermek nélküli fia Kiss Emilben kihalt a nemeskéri Kiss család somogyi ága.
Veszprémi ága bélyeg|180px|Nemeskéri Kiss Miklós (1820– 1902) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus. bélyeg|180px|Nemeskéri Kiss Pál (1856-1928), császári és királyi kamarás, államtitkár Nemeskéri Kiss István és Birksy Erzsébet egyik unokája, a Sopron vármegyei lakos nemeskéri Kiss Miklós és Hollósy Judit házasságából származó nemeskéri Kiss Dániel (1670-1740) feleségül vette Purganics Erzsébetet. Kiss Dániel és Purganics Erzsébet egyik gyermeke nemeskéri Kiss Sándor (1698-1777), királyi tanácsos, Veszprém vármegye alispánja, földbirtokos, aki az ismeretlenségből emelte fel családját: házasságot kötött a tekintélyes és tehetős Veszprém vármegyei köznemes királydaróci Daróczy Zsófiával, akinek a szülei királydaróci Daróczy Ferenc (1686-1743), udvari tanácsos, Tolna, Baranya, Bács vármegye alispánja, és eörményesi Fiath Zsófia voltak. Nemeskéri Kiss Sándor 1769. április 3-án királyi tanácsosi címet kapott Mária Terézia magyar királynőtől.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 48. kötet - 144 - 145. oldal Királydaróci Daróczy Zsófia házastársa több gyermekkel áldotta meg nemeskéri Kiss Sándor királyi tanácsost: köztük nemeskéri Kiss János (1752-1808), udvari tanácsos, aranysarkantyús vitéz, földbirtokos, akinek a neje forintosházi Forintos Jozefa volt; nemeskéri Kiss Sándor (1740-1801) főhadnagy; nemeskéri Kiss Zsófia (1738-1798), gyulai Gaál József (1726-1790) neje; nemeskéri Kiss Katalin (1744-1792), aki gróf Jankovich Antal (1728-1789), Pozsega vármegye adminisztrátorának a felesége volt; cserneki és tarkeői Dessewffy Imréné nemeskéri Kiss Terézia (1741-1776); nemeskéri Kiss Rozália (1739-1842), lomnicai Skerlecz Ferenc (1731-1802) Békés vármegye főispánjának a felesége; és nemeskéri Kiss Ignác (1749-1814), akinek a neje hidvégi Hiemer Erzsébet (1755-1817) volt.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó, 2011. 751. o.
Nemeskéri Kiss Jánosné forintosházi Forintos Jozefa nem csak az ősrégi nemesi forintosházi Forintos családnak a sarja volt, de rokonságban állt az akkori Vas, Veszprém és Zala vármegyei jómódú földbirtokos nemesi családokkal is. Nemeskéri Kiss Jánosné Forintos Jozefa szülei forintosházi Forintos János (1727–1771), Zala vármegye főjegyzője, földbirtokos, és a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Borbála (1731–1794) voltak. Forintos János zalai főjegyzőnek a fivére Forintos Gábor (1723–1782) királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, jogász, birtokos volt. Forintos Jánosné Csapody Borbála egyik fivére Csapody József (1727–1771) Somogy vármegye főszolgabíraja, földbirtokos volt. Nemeskéri Kiss János (1752-1808) udvari tanácsos és forintosházi Forintos Jozefa házasságából egy fiú- és két leánygyermek született: pallini Inkey Imrené nemeskéri Kiss Jozefa; és a miszlai születésű nemeskéri Kiss Pál (1799–1863), császári és királyi kamarás, a fiumei szabadkikötő és a tengermellék kormányzója, a főrendiház tagja, a szardíniai Móricz-és Lázár rend vitéze volt. Kormányzósága alatt készültek a tervek és kezdődtek a munkák a Vukovár-Fiume, valamint a Buda-Fiume vasút és a nagykikötő, meg a hullámgát építésére. Felesége tagyosi Csapó Ida (1807-1856), tagyosi Csapó Dániel (1778-1844) és tengelici Gindly Katalin lánya lett. Házasságuk azonban magtalan volt. Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzónak az egyik nővére nemeskéri Kiss Jozefa (1795–1855), akinek a férje, pallini Inkey Imre (1788–1848), császári és királyi kamarás, zólyomi főispán, földbirtokos; a másik nővére nemeskéri Kiss Borbála (1790–1809), akinek a férje gyulai Gaál István (1784–1863), táblabíró, földbirtokos volt.
Nemeskéri Kiss Ignác és Hiemer Erzsébet egyik fia nemeskéri Kiss József (1786–1829), Tolna vármegye táblabírája, földbirtokos, akinek a felesége kehidai Deák Jozefa (1791-1853) volt, kehidai Deák Ferencnek (1803-1876) a nővére. Kiss József és Deák Jozefának több gyermeke született: nemeskéri Kiss Zsigmond (1818-1882), akinek a második feleségétől, Raáb Augusztától (1838-1897) született nemeskéri Kiss Vilmos (1865-1927), és nemeskéri Kiss Karolina (1848-1915), bonyhádi Perczel Kálmán (1839-1895) neje. Kiss József és Deák Jozefa többi gyermeke, nemeskéri Kiss Vince (1825-1864), nedecei Nedeczky Lajosné nemeskéri Kiss Emma (1813-1856), kis-szenicei Szeniczey Gusztávné nemeskéri Kiss Eleonóra, nemeskéri Kiss Eduárd (1816-1880) és kis-szeniczei Szeniczey Ferencné nemeskéri Kiss Katalin (1821-1896) volt.
Kiss Ignácnak és Hiemer Erzsébetnek egy másik gyermeke nemeskéri Kiss Antal (1783-1847), földbirtokos volt, aki feleségül vette vizeki Tallián Julianna (1786-1838) kisasszonyt, vizeki Tallián Ignác (1745-1822), Zala vármegyei táblabíró, és nádasi Tersztyánszky Zsófia (1758-1796) lányát.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó, 2011. 753. o.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó, 2012. 697. o. Kiss Antalnak és Tallián Juliannának három fiúgyermeke született: nemeskéri Kiss Gábor (1807-1878), baranyai táblabíró, földbirtokos, akinek a neje nemeskéri Kiss Karolin (1816-1895); nemeskéri Kiss Lajos (1818-1904), somogy-szakácsi földbirtokos, akinek a neje miskei és monostori Thassy Cecil (1819-1882); és az utolsó és legfiatalabb gyermekük nemeskéri Kiss Miklós (1820– 1902), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus, volt aki a családját újabb felemelkedésre vitte.
Nemeskéri Kiss Miklós (1820-1902) 1853-ban feleségül vette Mathilde Le Charron őrgrófnőt (1820-1896), őrgróf Claude Le Charron és báró Reaufort Angéla lányát. Házastársával, és a családjával együtt a Villecerf falu melletti Saint-Ange kastélyában telepedtek le. Az 1867. évi kiegyezés után amnesztiát kapott és hazatért Magyarországra. Két nagy birtokot vásárolt: az Esterházy-uradalmat a felvidéki Véglesen, és Gödön pedig a Sina és Simon bankárok nagybirtokának jelentős részét, a kúriával együtt. Gyermekei még Franciaországban születtek de később Magyarországon nőttek fel: nemeskéri Kiss Aladár (1854–1930); nemeskéri Kiss Margit (1861-1944); nemeskéri Kiss Miklós (1862-1931); és nemeskéri Kiss Pál (1856-1928), gödi földbirtokos, császári és királyi kamarás, államtitkár, a Lipót rend középkeresztese. Pál felesége, gróf szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry Vera (1863-1936), gróf Szapáry István (1829-1902), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, és gróf rádai Ráday Borbála (1835-1898), lánya volt.
Nemeskéri Kiss Pál államtitkár és gróf Szapáry Vera házasságából egy leány- és két fiúgyermek született, akik szintén előkelő főnemesi családokkal kötöttek házasságot: nemeskéri Kiss Margit (1891-1976), először gróf bethleni Bethlen Károly (1889-1916), majd Száhlender Béla (1874-1955) neje; Nemeskéri-Kiss Sándor (1884-1958), diplomata, vadász, akinek a felesége gróf galánthai Esterházy Mónika Margit (1928-2015) volt, és vitéz nemeskéri Kiss Géza (1886-1974), királyi fővadászmester, akinek a házastársa gróf Maldeghem Georgina volt.
Győri-Somogyi ága Nemeskéri Kiss István és Birsky Erzsébet dédunokája nemeskéri Kiss János (1717–1787), Sopron vármegyéből költözött el Pest városába, ahol 1743. január 20-án vette el özvegy Tobias Jánosné Hidegh Katalint (1711-1781) a Pest belvárosi plébániáján. Nemeskéri Kiss János köpenyégszabó, szűrszabó 1768. február 29-én pesti polgárságot szerzett. Kiss János és Hidegh Katalin fia a pesti születésű nemeskéri Kiss Gábor (1756-1799), szűrszabó, köpenyégszabó feleségül vette 1782. április 28-án Taksonyban Hoffman Katalint (1764-1832), Hoffman Mihály (1741-1796) varsányi árendásnak (birtok haszonbérlőnek) és Laub Katalinnak a lányát. 1782. szeptember 16-án Kiss Gábor pedig pesti polgárságot szerzett. Nemeskéri Kiss Gábor és Hoffmann Katalin fia nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863), Pesten született és alapiskolai után gyógyszerészi tanulmányokat fejezett be, majd Marcaliba költözött, ahol 1823. december 4-én vette el a nemesi származású dulici Duliczky Franciska Rozália (1809-1888) kisasszonyt, akinek a szülei dulici Duliczky János (1769–1823), marcali gyógyszerész, és Májon Borbála (1776–1824) voltak. A dulici Duliczky család Turóc vármegyei származású és Somogyba vándorolt át a 18. század során; Duliczky-Gabrhel (sic!) Mihály 1737. május 20-án királyi adományként szerzett egy dulici birtokot III. Károly magyar királytól,A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 37. kötet - 614 - 616. oldal amely tulajdona volt a dulici Bulyovszky családnak. Nemeskéri Kiss Gábor 1825-ben apósától vette át a marcali "Szentháromság" nevű gyógyszertárat, amelyet maga Duliczky János 1797-ben alapított meg.