Események Január január 4. – A Győri kemencerobbanás; Robbanás a Győri Vagon- és Gépgyár vasútijármű-üzemének öntödéjében; kilenc halálos áldozat, sok súlyos sérült. január 6. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter visszaadja Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Carter amerikai elnök 6 órás villámlátogatást tesz Brüsszelben, az EGK és a NATO központjában. január 11. – A Szojuz-27 is összekapcsolódik a Szaljut–6 űrállomással (a Szojuz-26 dec. 10-én dokkolt), így összesen négy szovjet űrhajós dolgozik az űrállomáson. január 17. – A jugoszláv fővárosban megnyílik az EBEÉ első utókonferenciájának, a belgrádi értekezletnek a záró szakasza. január 20. – Felavatják a taliándörögdi űrtávközlési állomást, mellyel lehetővé válik rádió- és televízió közvetítések műholdas átvétele. január 22. – Sikeresen összekapcsolódik a Szaljut–6 űrállomással az első teherszállító űrhajó, a Progresz-1. január 24. – Kanada északnyugati térségeire zuhan a Kozmosz–954 szovjet tengerészeti felderítő műhold. január 27. – Általános sztrájk bénítja meg Nicaragua életét.
Február február 7. – 30 év óta a legsúlyosabb hóvihar tombol az USA északkeleti államaiban, járhatatlan utak Bostontól Washingtonig. A 2-3 méteres hófalak miatt Boston több mint egy hétre sétálóvárossá válik. február 16. – Sújtólégrobbanás következtében 12 bányász veszti életét a Tatabányai Szénbányák 12/A aknájában. február 18. A Belfast közeli La Mon House hotelben, egy ifjúsági klub bálján két bomba felrobbanása 20 ember életébe kerül, 80-an megsebesülnek. Cipruson palesztin fegyveresek meggyilkolják az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet egyiptomi főtitkárát, majd túszul ejtik az elnökségi ülés résztvevőit. Húsz tússzal a lárnakai repülőtérre mennek, ahol elfoglalnak egy repülőgépet. február 19. – A lárnakai repülőtéri túszdrámába egyiptomi különítmény próbál beavatkozni, tűzharcot vívnak a ciprusi hatóságokkal. Az incidens miatt rendkívül feszültté válik Ciprus és Egyiptom viszonya. február 21. – Felrobbantják a Nyugati pályaudvar melletti üresen álló Westend-házat, helyén épül a metróállomás déli aluljárója. február 24. – Az ún. Yuba megyei fiúk rejtélyes eltűnése Kaliforniában. február 27. – Genfben megkezdődik a társadalmi szervezetek négy napos leszerelési világkonferenciája; az eseményen 12 tagú magyar küldöttség vesz részt.
Március március 2. Kádár László Gábor veszprémi püspököt áthelyezik az egri érseki székbe. Bajkonurból elstartol az Interkozmosz program első nemzetközi legénységével a Szojuz-28 űrhajó, fedélzetén a szovjet Gubarjevvel és a csehszlovák Remekkel. március 6. – VI. Pál pápa magyar püspököket nevez ki. március 9. – Belgrádban véget ér az 1977 októberében kezdődött Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) soros ülése. március 11. – Palesztin terroristák hatalmukba kerítenek két izraeli kirándulóbuszt Jeruzsálemben. A rendőrség túszszabadító akciója során 37 ember veszti életét. március 15. – Az izraeli hadsereg gépesített egységei a légierő támogatásával átlépik a libanoni határt, és bombázzák a Bejrút melletti Szabra és Satila menekülttáborokat. március 15–16. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága aktuális gazdaságpolitikai problémákról tárgyal, különös tekintettel az energetikai gondokra. március 16. Elrabolta Aldo Moro olasz politikust a Vörös Brigádok terrorszervezet, majd később ki is végezték. A kereszténydemokrata vezető kétszer töltötte be pályafutása alatt a miniszterelnöki posztot. Visszatér a Földre a Szojuz-27; két űrhajósa, Grecsko és Romanyenko 96 napot töltött a világűrben. március 16. Nemet a neutronbombára! címmel nagyszabású béketüntetésen vesznek részt Amszterdamban a neutronbomba-ellenes nemzetközi konferencia küldöttei. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa békefenntartó „kéksisakosok” Dél-Libanonba küldéséről határoz. március 20. Megkezdi a felkészülést a Szovjetunióbeli Gagarin űrhajós-kiképző központban a két magyar űrhajósjelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla. Budapesten megkezdődik a Margit híd felújítása és a Mártírok útja (a mai Margit körút) átépítése.
Április április 1. – A Parlament kupolacsarnokában átadják az Állami- és Kossuth-díjakat. Utóbbi kitüntetésben részesül mások mellett Darvas Iván, Huszti Péter, Jankovics Marcell, Szabó Magda és Sára Sándor. április 9. – Több napig tartó összecsapások robbannak ki Bejrút központjában és két elővárosában. A tűzharcba az arabközi békefenntartók is bekapcsolódnak. április 12–17. – Nicolae Ceaușescu – delegáció élén – Washingtonba látogat, ahol közvetíteni próbál az arab–izraeli konfliktusban. április 13. – Tragikus szerencsétlenség Budapesten a csepeli HÉV Boráros téri végállomásánál. A befutó szerelvény 17.10-kor áttöri az ütközőbakot, és az állomás épületébe, valamint az ott várakozó tömegbe rohan. 18 ember életét veszti, 25-en – részben súlyosan – megsebesülnek. április 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén Biszku Bélát felmentik KB-titkári funkciójából. április 27. – A Charta ’77 képviselőiből megalakul a Jogtalanul Üldözötteket Védelmező Bizottság (VONS), melynek egyik kezdeményezője Václav Havel. április 30. – A forradalmi tanács demokratikus köztársasággá kiáltja ki Afganisztánt.
Május május 1. – „Távlataink világosak, a kijelölt, a bevált úton, amelyen eddig is jártunk, nyugodtan és magabiztosan haladhatunk tovább” – nyilatkozza Kádár János a sajtónak a munka ünnepén. május 4. – Dél-afrikai csapatok támadást indítanak Angola ellen; páncélosokat, légierőt és ejtőernyősöket is bevetnek. május 9. – Róma történelmi központjában egy gépkocsiba rejtve megtalálják a terroristák által elrabolt volt miniszterelnök, Aldo Moro holttestét. május 11. Teheráni sajtójelentések szerint a legutóbbi napokban 23 iráni városban kormányellenes megmozdulások voltak, az összecsapásokban több mint 20 ember vesztette életét. Az Új-Kína hírügynökség az Usszuri folyónál történt szovjet-kínai határösszetűzésről tudósít. május 15–20. – Nicolae Ceaușescu – delegáció élén – Pekingben tárgyal. május 19. – május 22. – Magyarországon vendégeskedik az iráni uralkodópár. Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, míg a feleségét, Farah iráni császárnét az egyetem Bölcsészettudományi Karán díszdoktorrá avatják. május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács, valamint a tagállamok állam- és kormányfői Washingtonban üléseznek. május 30.–június 2. – L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiában.
Június június 2. – A Jurisics-vár lovagtermében ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg Kőszeg várossá nyilvánításának 650. évfordulójáról. június 5. – Magyarország és Ausztria egyezményt köt a két ország közötti vízumkényszer megszüntetéséről. június 15. – Az Olasz Köztársaság elnöke, a kereszténydemokrata Giovanni Leone lemondásra kényszerül vesztegetési ügyek miatt. június 16. – Torrijos panamai kormányfő és Carter amerikai elnök Panamában aláírja az új Panama-csatorna szerződést. június 19. – Több járókelő megsebesül Kelet-Berlinben, amikor a szovjet Vörös Hadsereg egy dezertőr katonája gépfegyverből lövöldözni kezd egy útkereszteződésben. június 20. – A Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengés több mint 40 halálos áldozatot követel Szalonikiben. A földmozgásokat követően szökőár söpör végig az Adriai-tenger jugoszláv partvidékén. június 20–23. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) XI. kongresszusa, ahol Titót örökös pártelnöknek választják meg. június 22. James W. Christy csillagász felfedezi a Charont, a Plutó legnagyobb holdját. 4,6-os erősségű földrengés rázza meg Békés városát. 38 erősen megrongálódott házból ki kell költöztetni a lakókat. június 23. – Négy napos látogatásra Budapestre érkezik Moammer Kadhafi líbiai államfő. június 26. – Nagy erejű pokolgép robban a versailles-i kastélymúzeumban. június 27. – Bajkonurból felbocsátják a Szojuz-30 űrhajót, fedélzetén Klimuk szovjet és Miroslaw Hermoszewsky lengyel űrhajóssal. június 30. – Újabb, 3,8-es erősségű földrengés Békés megyében.
Július július 6–7. – Az EGK állam- és kormányfői brémai tanácskozásukon elvileg döntenek egy Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) és az egységes európai valuta (ECU) kialakításáról. július 7. – A Salamon-szigetek elnyeri függetlenségét
július 11. – Los Alfaques-i katasztrófa
július 16. – Bonnban kezdetét veszi a hét legfejlettebb gazdaságú tőkés ország kétnapos csúcsértekezlete. július 22. – Bolíviában Juan Pereda Ashun tábornok, az elnökválasztás jobboldali jelöltje katonai lázadás során átveszi a hatalmat. július 26. - Megszületik Louise Joy Brown, az első lombikbébi, súlya 2607 gramm. július 31. – Fegyveresek támadják meg Irak párizsi nagykövetségét.
Augusztus augusztus 3. – Pokolgép robban Tel-Avivban egy piactéren, melynek következtében mintegy 50 ember megsebesül. Válaszul az izraeli légierő palesztin menekülttáborokat bombáz Dél-Libanonban. augusztus 6. – 80 éves korában, a Castel Gandolfó-i palotában, a pápák nyári rezidenciáján szívrohamot követően meghal VI. Pál pápa. Gyászszertartására augusztus 12-én kerül sor a Vatikánban. augusztus 12. – Japán és Kína béke- és barátsági szerződést köt. 41 év után fordulat kezdődik a két ország kapcsolataiban. augusztus 13. – Rendkívül súlyos bombamerénylet Bejrútban a Palesztin Felszabadítási Front nevű radikális szervezet irodáinak is otthont adó 9 emeletes lakóháznál. A halálos áldozatok száma eléri a 175-öt. augusztus 14. – Genfben összeül a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó világkonferencia. augusztus 15. – Iránban az elmúlt napok vidéki megmozdulásai után Teheránban is tüntetnek a sah rendszere ellen. augusztus 19. – Az iráni Ábádánban felgyújtanak egy mozit, hivatalos adatok szerint több mint 400 ember veszti életét. augusztus 22. Szandinista fegyveresek hatolnak be Managuában a nemzeti palotába, a nicaraguai kormány és parlament székhelyére. A több száz túszért cserébe Somoza elnök lemondását és új, demokratikus választások kiírását követelik. Meghal Jomo Kenyatta afrikai politikus, Kenya első miniszterelnöke, 1964-től haláláig államfője. augusztus 24. – Lázár György felavatja az 1,3 milliárd forintos beruházással megvalósult Gyulai Húskombinátot. augusztus 26. A vatikáni Sixtus-kápolnában összeült konklávé a második napon megválasztja az új pápát. (VI. Pál utóda a 66 éves Albino Luciani velencei pátriárka, aki az I. János Pál nevet veszi fel.) A szovjet Szojuz–31 űrhajó utasaként elindul a világűrbe az NDK-beli Sigmund Jähn, az első német űrhajós.
Szeptember szeptember 3. – I. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilika előtt tartott ünnepélyes szentmisén elfoglalja a pápai trónt. szeptember 6. – Carter elnök kezdeményezésére Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök részvételével csúcstalálkozó kezdődik a közel-keleti konfliktus békés rendezéséért Camp Davidben. szeptember 8. – Utcai összecsapások Teheránban. A biztonsági erők tüzet nyitnak a sahellenes tüntetőkre, sok halálos áldozat. Rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezetnek be. szeptember 10. – Ámokfutó szovjet katona egy harckocsival kitör a bócsai laktanyából, és végigszáguld a fél országon. Kecskemét közelében halálra gázol egy idős asszonyt, a Keleti-főcsatornánál pedig elüt négy kerékpárversenyzőt, egyikük életét veszti, a többiek megsérülnek. A részeg katonát végül Leninvárosnál állítják meg. szeptember 15. – Budapestre látogat Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. szeptember 16. – Erős, a Richter-skála szerint 7,7-es földrengés pusztít Irán keleti részén; a romok alatt közel 25 ezer ember veszti életét. szeptember 17. – Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök aláírja a Camp David-i egyezményt a közel-keleti békéről. szeptember 27. – New Yorkban az ENSZ-közgyűlés általános vitája közben sorozatos kétoldalú tárgyalásokra kerül sor. Vance amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter is megbeszéléseket folytat egymással.