A keleti rablópille (Libelloides macaronius, régi nevén Ascalaphus macaronius) a rovarok (Insecta) osztályába a recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe tartozó faj. Az Ascalaphidae család magyar neve – rablópillék – egyike a legszebb és legtalálóbb rovarneveknek, mely ragadozó életmódjukra utal. Se nem lepkék, se nem szitakötők, de mindkét csoportra hasonlítanak. Ez az egyetlen fajuk él Magyarországon. A körülbelül 400 fajból 16 európai.

Védetté 1982-ben, fokozottan védetté 2012-ben nyilvánították,http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_866 természetvédelmi értéke 100.000.-Ft.

Megjelenése Nagy, fekete színű teste nagyrészt sűrű fekete szőrrel borított. Jólfejlett szárnyai gazdagon erezettek, fekete-sárga, riasztó színkombinációjúak, mely feltűnő színek a madarak megtévesztését szolgálják. Nyugalmi állapotban, a testük mellett összezárva tartják. Angol nevét (owl-fly - bagolylégy) hatalmas összetett szemeiről kapta, melyek szinte kitöltik az egész fejét. A dorzo-frontális rész UV-fényre érzékeny, ez teszi lehetővé a levegőben mozgó apró zsákmányállatok észrevételét.http://www.turistamagazin.hu/a-keleti-rablopille-bevette-visegradot.html Rágó szájszervvel, bunkós csáppal rendelkezik.

Lárvája Szürkés-barnás színű, széles, lapított testű, a fajok egy részénél különböző törmelékekkel „díszíti” hátoldalát mimikri gyanánt. A talaj felszínén mozog, lesben állva várja áldozatát, és különleges, sarló alakban módosult, félelmetes, hosszú rágóival megöli zsákmányát, majd kiszívja a testnedveit.

Életmódja A jól fejlett szárnyainak, erős rágóinak, különleges szemeinek és gyors röptének köszönhetően kiváló vadász. Repülés közben vadászik,http://www.hirado.hu/2014/07/22/uj-szarnyas-ragadozo-jelent-meg-a-visegradi-hegysegben/ elsősorban szálló rovarokkal, főleg lepkékkel táplálkozik, leggyakrabban június-augusztus között, a nappali órákban. Kétosztatú szemének elülső-felső része csak az ultraibolya tartományban lát, ezért csak teljesen felhőtlen nyári napokon repül.mtt>http://mttmuzeum.blog.hu/2014/10/09/vak_tyuk_is_talal_szemet_593 Rövid életű, és rövid ideig rajzik, ezért jelenlétét nem könnyű kimutatni.pilis>http://www.pilisszentivan.hu/allatvilag.htm

Előfordulása A keleti rablópille egyike családja leggyakoribb európai képviselőinek. Elsősorban meleg, száraz, sztyepp-erdőssztyepp jellegű élőhelyeket kedvel, alföldi tölgyerdők szélén, tisztásain lehet gyakori, de Erdélyben lejtős mészkőgyepeken is megtalálható. Európában a faj főként keleten és délen van jelen: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Makedónia, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Olaszország, Szerbia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna területén. A Kaukázusban és Közép-Ázsiában szintén fellelhető. Romániában csak lokálisan gyakori.

Erdélyben a Torockói-hegység mészkőgyepein (Tordai-hasadék, Runki-szoros, Székelykő), a mezőségi sztyepplejtőkön (Magyarszováti Rezervátum, Aranyosegerbegyi „Lepkebérc” Rezervátum) él, de megtalálható az Erdélyi-Mezőség északnyugati sarkát képező, kevésbé száraz és meleg Dés környéki dombtetőn is.

Magyarországon többek között a gyermelyi Siklóernyő-hegyen, a Nógrád vármegyei Márkházapusztán, a Budai-, és Pilis hegységben, az Őrségben,http://docplayer.hu/1046591-Vedett-allatok-magyarorszagon-vedett-izeltlabuak-ii-termeszetesen-a-teljesseg-igenye-nelkul-a-vedett-fajok-aranya-a-kulonfele-allatcsoportokban.html és a Dél-Tiszántúlon fordul elő.

Képgaléria bélyegkép|200pxbélyegkép|230pxbélyegkép|230pxbélyegkép|123px

Jegyzetek

Kategória:Recésszárnyú fátyolkák Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok