Bohuniczky Szefi, Maller Dezsőné Bohuniczky Jozefa (Nagypécsely, 1892. március 29.A lexikonok téves születési évet adnak meg: MÉL szerint 1894, Gulyás Pál szerint 1896, Névpont szerint 1899. – Budapest, 1969. február 28.)Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 537/1969. folyószáma alatt. magyar írónő, a Nyugat munkatársa.

Élete 280px|bélyegkép|Az 1942. évi Baumgarten-díjasok között Bohuniczky Kálmán Vas vármegyei intéző és Frank Róza leányaként született. Vidéki középbirtokos családban nőtt fel, Csibehegy-pusztán. Szülei többször vendégül látták Jókai Mórt és ismerősük volt Kaffka Margit is. Tízévesen Eperjesre, az angolkisasszonyok zárdájába küldték tanulni. Az ottani szokás szerint zongorázni, kézimunkázni tanították, de a nyelvtani szabályokra nem. 15 évesen, miután nővére tüdővészben meghalt, a zárdából kivették, otthon nevelőnő tanította. Álnéven elküldte egy elbeszélését a Kaposvári Hírlapba, majd a szerkesztőség dicsérete után elhatározta, hogy írónő lesz. Első szerelmétől szülei eltiltották, 1912-ben kényszerházasságot kötött a hencsei református templomban a csurgói református gimnázium tanárával, Maller Dezsővel. Az első világháború kitörésekor külföldön utazgatott. Ekkor kezdett verseket küldeni a Nyugatba, Ignotus Hugó biztatta a folytatásra. A háború után a férje, mint kommunistagyanús elem ellen körözést adtak ki, el kellett költözniük a fővárosba, ott látta vendégül Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot.

A harmincas években sorra jelentek meg kötetei, 1938-ban Baumgarten-jutalmat, 1942-ben pedig Baumgarten-díjat kapott. Budapest bombázása elől Siófokra költözött, ahol egy könyvkereskedésből tartotta fenn magát. A második világháború után kölcsönkönyvtárat létesített Medvecky Bellával és Szili Leontinnal közösen. Ezt az 1950-es években államosították, egyes könyveket pedig betiltottak és bezúztak. 1947-ben még megjelenhetett egy könyve, nemsokára azonban kizárták az Írószövetségből. 1956 után baráti segítséggel az Irodalmi Alap támogatásából élt, és néhány visszaemlékezése is megjelenhetett pályatársairól, regényeit azonban elfelejtették. 1969. március 7-én délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.Népszabadság, 1969. március 6.

Emlékezete

Tüskés Tibor kezdeményezésére 2007. augusztus 11-én Pécselyen felavatták emléktábláját.

Szülőházát a 2020-as évek elején lebontották, helyén új ház épült.

Művei

Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. (Pápa, 1930) Rigó. B. Sz. novellái. (Pápa, 1930) Szegény ember (regény, Magyar mesgyén. Bp., 1934; Új magyar regények. 2. kiad. 1944) Eszteregi hitbizomány (regény, Nyugat Könyvek. Bp., 1936) Három év. I–II. köt. (regény, Új magyar regények. Bp., 1941; olaszul: Roma, 1944) Asszonyok és lányok (regény, Új magyar regények. Bp., 1942) Válság (regény, Bp., 1943) Lázas évek (regény, Magyar írók. Bp., 1947) Egy Móricz-vers története (Irodalomtörténet, 1957. 1. sz.) Emlékezés Szabó Dezsőre (Irodalomtörténet, 1958. 1. sz.) Az elfelejtett Centrál kávéház (Vigilia, 1959. 8. sz.) Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra (Nagyvilág, 1959. 8. sz.) Arcképvázlat Pap Károlyról (Jelenkor, 1961. 3. sz.) Emlékezés Osvát Ernőre (Irodalomtörténet, 1961. 2. sz.) Schöpflin Aladár és baráti körünk (Irodalomtörténet, 1962. 1. sz.) A fiatal Németh László és környezete (Jelenkor, 1962. 6. sz.) Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., 1989)

Jegyzetek

Források

Rónay László: Író – süteményestállal. Bohuniczky Szefi Petrányi Ilona: Tűnt idők rítusainak, mítoszainak és szerepeinek mesélője, Bohuniczky Szefi Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. Névpont

Bohuniczky Szefi Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Könyvtára Tüskés Tibor: Magánzárka – Emléktáblát avatnak ma Pécselyen Bohuniczky Szefinek mon.hu, 2007. augusztus 11.

További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.

Kategória:Magyar költők, írók Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek