Események Hellenisztikus birodalmak A kleomenészi háborúban a makedón-akháj-illír szövetség a szellasziai csatában döntő vereséget már a spártaiakra. III. Kleomenész spártai király Egyiptomba menekül. III. Antigonosz makedón király elfoglalja Spártát; a város történetében először fordul elő ellenséges megszállás. III. Antigonosz újjászervezi a majdnem egész Görögországot magába foglaló Hellén Szövetséget, amelynek ő lesz a vezetője. Az Akhaiosz vezette szeleukida haderő visszafoglalja I. Attalosz pergamoni királytól mindazon kis-ázsiai területeket, amelyeket hat évvel korábban elvesztettek. III. Antiokhosz szeleukida király feleségül veszi II. Mithridatész pontoszi király lányát, Laodikét. A király egy másik, szintén Laodiké nevű lánya Akhaioszhoz (Antiokhosz unokatestvéréhez) megy feleségül. Meghal III. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó. Utódja fia, IV. Ptolemaiosz.
Róma Marcus Claudius Marcellust és Cnaeus Cornelius Scipio Calvust választják consulnak. Marcellus a gall insuberek ellen vezet hadjáratot és a clastidiumi csata után elfoglalja fővárosukat, Mediolanumot (a mai Milánó). A csatában Marcellus párviadalban győzi le a gallok királyát, Viridomarust és ezzel a római történelemben harmadikként (és utolsóként) érdemli ki a spolia opimát (a hadvezér által párviadalban legyőzött ellenséges vezér fegyverzetét).
Kína Csin állam meghódítja Jen államot és legyőzi Csao állam utolsó véderejét is.
Halálozások Ktészibiosz, görög matematikus és feltaláló Eukleidasz, spártai király III. Ptolemaiosz Euergetész, egyiptomi fáraó
222