Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber יָשַׁע jāsā) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; mindegyik kifejezés ugyanarra az alapvető tapasztalatra utal: megmenekülni, üdvözülni annyit jelent, mint kimentve (kihúzva) lenni olyan veszélyből, ahol az ember élete forog kockán. A veszélynek megfelelően az üdvözítés aktusa védelem, megszabadítás, kiváltás formában jelenik meg, az üdvösség pedig ennek megfelelően győzelmet, életet jelent.
Az üdvösség alatt leggyakrabban az örök élet és örök boldogság állapotát értik, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik. Minden vallás központi témája az ember üdvösségének kérdése.
A különböző vallásokban Az alábbi táblázat összefoglalja a legfőbb vallási nézetek közötti különbségeket: VallásAz „üdvösség” neveMi a végső állapot?Hogyan érhető el?Mi történik a lélekkel / énképével?KereszténységÜdvösség / MennyországÖrök élet és közösség Istennel egy tökéletes, szenvedésmentes világban.Isten kegyelméből, a Jézus Krisztusba vetett hit és a szeretet tettei által.Az egyéni lélek és személyiség örökre megmarad.BuddhizmusNirvánaA szenvedések és az újraszületések körforgásának (szanszára) vége; tökéletes béke.A vágyak kioltásával, a Nemes Nyolcrétű Ösvény és a meditáció gyakorlásával.Az illuzórikus ego (énkép) megszűnik; nincs örök egyéni lélek.HinduizmusMoksa (Megszabadulás)A lélek kiszabadulása az újraszületésekből és egyesülése a legfőbb valósággal (Brahman).Jó tettekkel (Karma), tudással (Dnyána) vagy az Isten iránti teljes odaadással (Bhakti).Az egyéni lélek (Átman) egybeolvad az univerzális világlélekkel (Brahman).IszlámDzsanna (Paradicsom)Egy gyönyörű, örök kert, ahol a hívők Isten közelében, boldogságban élnek.Allah akaratának való alávetettséggel (Iszlám), hittel és jó cselekedetekkel.Az egyéniség megmarad, a test és a lélek együtt támad fel a végítéletkor.Judaizmus (Zsidóság)Olam Ha-Ba (Az eljövendő világ)Isten uralmának beteljesedése a Földön; a lélek spirituális közelsége Istennel.Isten törvényeinek (Micvák) betartásával és az igazságos, erkölcsös élettel.A hangsúly a földi életen van; a lélek sorsa Isten igazságosságára van bízva.TaoizmusHalhatatlanság / EgységHarmónia a Taóval (az Univerzális Úttal); szellemi és fizikai egyensúly.Természetes élettel (Wu-wei / nem-cselekvés), belső alkímiával és meditációval.Az egyén feloldódik a mindenséget áramoltató, örök Tao természetében.
Kereszténység
Isten megszabadítja a megtérő embert a bűntől és a haláltól, és örök életet ajándékoz neki, amellyel a létezés új dimenzióit nyitja meg. A megváltó Istenről, illetve az üdvösségről szóló tanítás végigvonul a Biblián, a keresztény örömhírnek pedig alapját képezi.
Az üdvösség a kereszténységben a mennyország vagy új Föld elnyerése; a pokoltól való megmenekülés; az örök haláltól vagy örök büntetéstől való megszabadulás Krisztus megváltásának érdemei alapján. Innen származik Krisztus egyik neve, aki mint az üdvösség szerzője, Üdvözítőnek mondatik. Az Újszövetség hirdeti, hogy „nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”ApCsel 4,12
Az üdvösség eszkatológikus jellegű; a Biblia alapján az élő hit és Isten kegyelme által, továbbá parancsolatainak megtartása és jócselekedetek által érhető el.Jak 2:14, 26 Mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.Ap. Csel. 16:30-31Márk 10,17-
A keresztény misztika minden korban azt tanította, hogy Krisztusnak a hívőkben szellemileg kell megszületnie, ha el akarják nyerni az üdvösséget. Az első lépés a hit, utána a keresztség,„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik."- Mk 3:16 majd pedig a hívőnek föl kell vennie a keresztjét,Mt 10:38, Mt 16:24, Mk 8:34, Lk 9:23, Lk:14:27 vele együtt át kell élnie a lemondást, részt kell vállalnia az önmegtagadásban, hogy Pál apostollal együtt elmondhassa: „Élek pedig többé nem én, hanem Krisztus él énbennem”.Gal. 2, 20 Dom. Scupoli szerint a spirituális élet alapja bizalmatlanság önmagunkban és bizalom Istenben.Lorenzo Scupoli: Spiritual Combat, ch. I Ez azért van, mert egyedül Isten van teljesen a természet felett és a természetfeletti kegyelem által adhat hatalmat az embernek ellenségeit legyőzni. Elragadott ádáz ellenségeimtől, gyűlölőimtől, akik erősebbek nálam. (Zsolt. 18:17)
Aquinói Szent Tamás szerint az üdvösség útján a három legnagyobb ellenség, Jézus három megkísértése nyomán: a világ, a test és az ördög (mundus, caro, et diabolus).For at first [Satan] tempted Him to that which men desire, however spiritual they may be—namely, the support of the corporeal nature by food [the flesh]. Secondly, he advanced to that matter in which spiritual men are sometimes found wanting, inasmuch as they do certain things for show, which pertains to vainglory [the world]. Thirdly, he led the temptation on to that in which no spiritual men, but only carnal men, have a part—namely, to desire worldly riches and fame, to the extent of holding God in contempt [the devil]. http://www.newadvent.org/summa/4041.htm#article4 Jellemzőik: Világ – kísértés, mely az emberen kívülről származik (természetes szinten) – hiúság (öntetszelgés), külsőségek, fényűzés; Test – kísértés, mely az emberen belülről származik (természetes szinten, az eredendő bűn következményeként) – testi vágyak (pl. evés, ivás, alvás túlzásba vitele), érzékiség; Ördög – kísértés, mely az emberen kívülről származik (természetfölötti szinten) – gazdagság, hírnév, hatalomvágy (ambitio).https://meaningofcatholic.com/2019/06/09/who-are-the-enemies-of-holy-church/ A világot adakozással (alamizsnálkodás), a testet böjtöléssel, az ördögöt imádsággal lehet legyőzni.
Az üdvösséget különböző metaforákkal, képekkel is kifejezi a Biblia, így például a meghatározásai: megmenekülés a kárhozattól (pokoltól),Fil 1,28 szabadulás Isten haragjától és az elítéltetéstől,Róm 5,9;Jn 12,47 a lélek megmentése a haláltól,Jak 5,20 kimenekülés a romlott nemzedékből (világból),Ap Csel 2,40 átkerülni a halálból az életre,Ef 2,5 megdicsőülés,Róm 8,17 Isten mennyei országa,2 Tim 4,18 a szentek öröksége,Kol 1,12 keskeny út,Mt 7:14 szoros kapu.Mt 7:13
A kereszténység kizáró beállítódású mindenfajta „tévelygéssel szemben, amely megfosztja Istent a tisztelettől és az embert az üdvösségtől”,F. J. Stahl és kifejezetten hamis nézetnek tartja azt, „hogy az ember bármelyik vallás tisztelete révén megtalálhatja az örök üdvösséghez vezető utat, és eljuthat oda.” Számtalan felekezet kijelenti, hogy az övéké az egyedüli igaz és abszolút vallás, amelynek elfogadásától az ember örök üdvössége függ, ezért a különböző felekezetekben levők a más keresztény vallásúak között is evangelizációs tevékenységet fejtenek ki.
Az üdvözültek száma
A szentek, egyházatyák és egyháztanítók tanítása szerint kevesen jutnak az üdvösségre. Maga Jézus Krisztus beszélt erről: "Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak”,Mt 22:14 valamint: "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt."Máté 7:13-14.
A veszedelemből megmenekültek csekély száma mint előkép az Ószövetségben is jelen van. Az asszírok idején a 12 törzsből 10 végleg elveszett a zsidóságnak, szétszórattak, beolvadtak más népekbe. A babiloni fogságból is csak egy maradék tért haza. Többek közt Izajás próféta jövendöléseiben is erősen jelen van e motívum.Izajás 10:19Iz 17:5-6Iz 24:13
A Biblia alapján Noé idején nyolcan menekültek meg a vízözön elől, Szodomából és Gomorrából Ábrahám és Lót menekültek meg családjaikkal, a többi mind odaveszett. Az egyházatyák ezen ószövetségi leírások és Jézus szavai nyomán vallották és hirdették, hogy szűkös a számuk a végül üdvözülteknek.
Aquinói Szent Tamás, a skolasztika egyik atyja, filozófus, teológus és egyháztanító, főművében, a Summa Theologicában az üdvözültek kevés száma mellett foglal állást, azokhoz képest, akik elkárhoznak.k. 23, sz 7 "A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy a természet általános állapotával arányban lévő jó több esetben fordul elő, és ebben a jóban való fogyatékosság kevesebb esetben. Az a jó azonban, ami a természet állapotát általánosan meghaladja, kevesebb esetben fordul elő, és az ebben való fogyatékosság több esetben, miként nyilvánvaló, hogy több olyan ember van, aki a saját élete irányításához elégséges tudással rendelkezik, és kevesebb az olyan ember, akinél ez a tudás hiányzik. Ezeket idiótáknak, illetve ostobáknak nevezzük. A többi emberhez képest azonban igen kevesen vannak, akik az érthető dolgok mély ismeretére eljutnak. Tehát, mivel az Isten látásában álló örök boldogság a természet általános állapotát meghaladja, és különösen, mivel az áteredő bűn megrontása miatt az ember a kegyelmet elvesztette, kevesebben vannak, akik üdvözülnek. Ebben is igen nagy mértékben megnyilvánul Isten irgalma, hogy egyeseket arra az üdvösségre emel fel, amelyet a természet általános menetének és hajlamának alapján igen sokan nem érnek el." Aquinói Szent Tamás: A Teológia foglalata, Első rész (Quaestio 1-119.), ford. Tudós-Takács János, Gede testvérek Bt, Bp. 2002., 200. old.
Az erről szóló katolikus hagyomány jó összefoglalóját adja Porto Maurizió-i Szent Lénárd (✝1751) ferences szerzetes, hitszónok és misszióspap, aki maga is ezt hirdetvén számos szentet, egyházatyát és egyháztanítót sorakoztat fel, keleti és nyugatit egyaránt, e tanítást vallót."Vegyük észre, hogy itt nem az egész emberi fajról van szó, nem is az összes katolikusról, de csak a szabad döntéssel rendelkező katolikus felnőttekről, akik így képesek közreműködni az üdvösségük fontos dolgában. Elsőként konzultáljunk a teológusokkal, akik alaposan megvizsgálják a dolgokat, és nem esnek túlzásokba: figyelmezzünk két tanult kardinálisra, Cajetánra és Bellarminra. Azt tanítják hogy a keresztény felnőttek nagyobb száma elkárhozik, és ha lenne időm kimutatni az okokat melyekre alapoznak, magatok is meg lennétek győződve. De itt csak arra szorítkozom, hogy Suárezt idézzem. Miután megvizsgálta az összes teológust és gondosan tanulmányozta e tárgyat, ezt írta: az általános meggyőződés, hogy a keresztények között többen vannak a kárhozatra, mint az üdvösségre jutók. Vedd a teológusokhoz a görög és latin egyházatyák tekintélyét, és azt fogod találni, szinte mindegyikük ugyanazt mondja. Ez a véleménye Szent Theodórosznak, Szent Vazulnak, Szent Efrémnek és Aranyszájú Szent Jánosnak. Mi több, Baronius szerint általános vélemény volt a görög egyházatyák között, hogy ez egyértelműen kinyilatkoztatott Szent Oszlopos Simeonnak, aki e kinyilatkoztatás után, üdvösségét biztosítandó, elhatározta egy oszlop tetején élni negyven évig, az időjárásnak kitéve, a bűnbánat és szent élet példájául szolgálva. Most forduljunk a latin egyházatyákhoz. Hallani fogjuk Szent Gergelyt, mondván, sokan elérik a hitet, de kevesen a mennyei királyságot. Szent Anzelm kijelenti: kevesen jutnak az üdvösségre. Szent Ágoston még világosabban jelenti ki: ezért, kevesen menekülnek meg azokhoz képest, akik elkárhoznak. A legelborzasztóbb azonban Szent Jeromos. Élete végén, tanítványai körében ezen szörnyű szavakat mondá: Százezer bűnös közül, akik halálukig bűnben élnek, alig egy fog megmenekülni. - Porto Maurizio-i Szent Lénárd prédikációja a megrögzött bűnösökhöz.