A Bengáli Szultanátus (bengáli:বাংলা সুলতানাত, /Bángla Szultánát/ ), egy független, középkori iszlám állam volt, amit Bengálban alapítottak 1342-ben. Függetlenségét a Delhi Szultanátustól 1352-ben nyerte el. Területei és befolyása kiterjedt a mai Bangladesre, Kelet-Indiára és Nyugat-Burmára. Több dinasztia is követte egymást a szultanátus regnálása alatt. A 16. század végén felbomlott és beolvadt a Mogul birodalomba és a Mrauk U királyságba. Fővárosai különböző időszakokban: Gaur, Pandua, Szonargaon, főbb nyelvei a bengáli, perzsa és arab, hivatalos vallása a szunnita iszlám, de meghatározó a hinduizmus és buddhizmus is.
Története A Delhi szultanátus elvesztette Bengál fölött az ellenőrzést 1338-ban. Ez kikövezte az utat a függetlenséghez Iljasz kán alatt. 1342-ben egy helyi hadúr, Samszudin Iljasz sah, kikiáltotta magát Lakhnauti királyának. Uralmát megerősítendő elfoglalt más független királyságokat Bengálban mielőtt kikiáltotta magát Bengál szultánjának.
Uralkodóházai
Iljász-dinasztia bélyegkép|Gaur városfala Iljász-dinasztia, vagy Ilijász-dinasztia, vagy Ilijász Sahi dinasztia volt az első, független türk, moszlim, uralkodó dinasztia a kései-középkori Bengálban, ami a 14. századtól a 15. századig uralkodott. A dinasztiát Iljász sah (1342-1358) alapította, akinek sikerült elérnie Bengál politikai egyesülését és megalapította azt, amit Bengáli szultanátus néven ismerünk. 1352-ben, miután vereséget mért Iktijarudin Gázi sahra és Iliász sahra, Szonargaon uralkodója lett.
1415-ben az Iljász Sahi dinasztiát megbuktatta Ganesa rádzsa. Dzsadu fia követte a trónon, más néven Alauddin Mohamed sah, miután áttért az iszlám hitre. Őt is fia követte, Samszudin Ahmed sah. 1436-ban nemesei meggyilkolták. Halála után az Iljász Sahi dinasztia tért vissza Naszír ud-Din Mahmud sah személyében, aki Samszudin Iljász sah leszármazottja volt. 1437-ben lépett trónra. 1487-ben a dinasztia utolsó uralkodóját, Dzsalal ud-Din Fat sahot meggyilkolta az ő habsi (vagy sziddi, Délkelet-Afrikából származó etnikai csoport) parancsnoka, aki a palotaőrséget vezette, Sahzada Szultán, aki Barbak sah néven lépett a helyébe. Ezzel az Iljász Sahi dinasztia csillaga Bengál felett végleg leáldozott.
Iljász Sahi dinasztia (1342-1414)Samszuddin Iljasz sah1342–1358Szikander sah1358–1390Gijaszuddin Azám sah1390–1411Szaifuddin Hamza sah1411–1413Mohamed sah 1413Sihabuddin Bajazid sah1413–1414I. Alauddin Firúz sah1414Ganesha rádzsa dinasztia (1414-1435)Ganesha rádzsa1414–1415Dzsalaluddin Mohamed1415–1416Ganesha rádzsa1416–1418Dzsalaluddin Mohamed1418–1433Samszuddin Ahmed sah1433–1435Iljász Sahi dinasztia (1435-1487)Nasziruddin Mahmud sah1435–1459Rukunuddin Barbak sah1459–1474Samszuddin Juszuf sah1474–1481II. Szikandar sah1481Dzsalaluddin Fateh sah1481–1487Habsi uralom (1487-1494)Sahzada Barbak1487Szaifuddin Firúz sah1487–1489II. Mahmud sah1489–1490Samszuddin Muzaffar sah1490–1494
Husszain Sahi-dinasztia A Husszain Sahi dinasztia 1494-1538 között uralkodott. Alauddin Huszain sahot tartják a legjelentősebb bengáli szultánnak, amiért kulturális felvirágzást hozott az országnak. Elfoglalta Kamarupát, Kamatát, Dzsadzsnagart és Oriszát, és kiterjesztette a szultanátus hatalmát a Csittagongi kikötőig, amit ekkor értek el az első portugál kereskedők. Nasziruddin Naszrat sah menedéket nyújtott az afgán menekült uraságoknak mikor Bábur elfoglalta országukat, de neutrális maradt a konfliktusban. Husszain Sahi dinasztia (1494-1538)Alauddin Hussain Shah1494–1518Nasiruddin Nasrat Shah1518–1533Alauddin Firuz Shah II1533Ghiyasuddin Mahmud Shah1533–1538Szúri uralom kormányzói (1539-1554)Kidr kán1539–1541Kázi Fazilat1541–1545Mohamed kán 1545–1554Mohamed sah dinasztia (1554-1564)Mohamed kán 1554–1555II. Bahadúr sah 1555–1561Dzsalal sah1561–1564III. Bahadúr sah1564Karráni dinasztia (1564-1576)Tadzs kán1564–1566Szulejmán kán1566–1572Bajazid kán1572Daud kán1572–1576 Naszrat sah békét kötött Báburral és ezzel megmentette Bengált a mogul megszállástól. A dinasztia utolsó szultánja, aki Szonargaonból uralkodott, harcolnia kellett országának északnyugati határán az afgán felkelőkkel. Végül is az afgánok áttörtek és kifosztották a fővárost 1538-ban és ott is maradtak évtizedekig, míg meg nem érkeztek a mogul hódítók.
Karráni-dinasztia A Karráni dinasztiát 1564-ben alapította Karráni Tadzs sah, egy etnikai pastun (afgán) volt a Karláni afgán törzsből. Ez volt a Bengáli szultanátus utolsó uralkodó családja. Tadzs kán formálisan Sér Sáh Szúri afgán uralkodó alkalmazottja volt. 1562-től 1564-ig, Tadzs kán elfoglalta Délkelet-Bihárt és Nyugat-Bengált, és a Mohamed Sahi dinasztia utolsó uralkodóját meggyilkolva elfoglalta egész Bengált. A főváros Szonargaonban volt. Tadzs kánt Karráni Szulejmán kán követte, aki a kormányt Gaurrból Tandába helyezte át 1565-ben. 1568-ban Szulejmán kán véglegesen az országhoz csatolta Orisszát. Névlegesen elfogadta a mogul sah, Akbár fennhatóságát, és miniszterelnöke, Lódi kán ajándékokkal és dáridókkal kibékítette a mogulokat. Szulejman kán hatalma Kacs Bihártól Puriig terjedt, illetve a Szon-folyótól a Brahmaputra-folyóig.
Bukása Bengál beolvadása Mogul Birodalomba fokozatos folyamat volt, ami a bengáli seregek vereségével kezdődött a Gagrai csatában, ahol Bábur seregei ütköztek meg Nasziruddin Naszrat sah seregeivel, és a Rádzs Mahali csatával végződött, ahol Karráni-dinasztia utolsó uralkodója hadakozott. 1574. szeptember 25-én a mogul generális Munim kán elfoglalta a Karráni fővárost, Tandát. A tukaroi csatában 1575. március 3-án az utolsó Karráni uralkodót, Daud kánt arra kényszerítették, hogy visszavonuljon Oriszába. A csata a Kataki békéhez vezetett, amelyben Daud feladta egész Bengált és Bihárt és csak Oriszát tartotta meg. Munim kán 80 évesen meghalt 1575 októberében és ezt követően a béke felborult. Daud kán kihasználta az alkalmat, megszállta Bengált és függetlenítette magát Nagy Akbartól. A mogul támadás a radzsmahali csatával tetőződött be 1576. július 12-én, amit a mogul generális, I. Dzsahán kán vezetett. Daud kánt kivégezték. Ennek ellenére az afgánok és a helyi földesurak, akiket Baro Bujan néven ismertek és Isza kán vezette őket folytatták az ellenállást a mogulokkal szemben. Később, 1612-ben, Dzsahángír uralkodása idején, Bengált véglegesen integrálták, mint mogul tartományt.
Kapcsolódó szócikkek Delhi Szultanátus
Fordítás
Források
Kategória:Ázsia történelmi államai Kategória:Iszlám történelmi államok Kategória:Középkori államok