Valuch Tibor (Tata, 1963. június 19. –) magyar történész, egyetemi tanár. Kutatási területei a politikai magatartás és politikai viselkedéskultúra a jelenkori Magyarországon, a helyi politika és a helyi társadalom változásai a rendszerváltástól napjainkig, jelenkori magyar társadalom-és művelődéstörténet. Számos könyv és kiadvány szerzője, melyek főleg a 20. századi Magyarország társadalom és művelődéstörténetével, valamint a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetével foglalkoznak.
Életpályája 1981-ben a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1987-ben a KLTE Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Egyetemi évei alatt két alkalommal, 1985-ben és 1987-ben vett részt OTDK-n. 1985-ben harmadik, 1987-ben pedig kiemelt első díjjal ismerték el munkáját. 1984 és 1987 között résztvevője volt a Homokmégyen folyó társadalomtörténeti, szociológiai kutatásoknak.
Az egyetem elvégzése után levéltárosként dolgozott Nyíregyházán, majd 1988–1991 között kollégiumi nevelőtanárként és Soros-ösztöndíjas szabadfoglalkozásúként élt és dolgozott Debrecenben. Az 1988–1990 közötti időszakban összeállította a Századunk és az 1947-től újrakiadott Huszadik Század repertóriumát, 1990/91-ben pedig Szabolcs–Szatmár és Hajdú-Bihar megyei 1956-os iratok feltárásával és adattárak összeállításával foglalkozott. 1991-től az MTA–OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóhelyén dolgozik főállásban, előbb tudományos munkatársként, majd 1996-tól tudományos főmunkatársként. 2011-től az MTA PTI tudományos tanácsadója, 2011 óta egyetemi tanár, előbb Debrecenben, majd az Eszterházy Károly Egyetemen.
1988 és 1991 között a Soros Alapítvány ösztöndíjasa volt, 1992–93-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány részesítette ösztöndíjas és kutatási támogatásában. 1994-ben pedig témavezetőként munkatársaival együtt négyéves OTKA-támogatást nyertek el a legújabbkori magyar agrártörténet tárgykörében folytatandó kutatásokhoz. A kilencvenes években számos kollektív pályázati munkának volt résztvevője. 1999-ben – három évre – elnyerte az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíját.
Az 1995/96-os tanévtől kezdődően folytat rendszeres egyetemi oktatói tevékenységet. Az 1996/1997-es tanévtől 1998/1999-es tanévig a KLTE Új– és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszékén vezetett szemináriumot óraadóként az 1945 utáni társadalomtörténet témakörében. Az 1995/96-os tanévben meghívást kapott az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének Történeti Szociológia Tanszékére, ahol előbb óraadóként, majd 1997-től részfoglalkozású egyetemi adjunktusi, 1999. decemberétől részfoglalkozású egyetemi docens beosztásban oktat elsősorban a második világháború utáni magyar társadalomtörténet tárgykörében. Az 1999/2000-es tanévben pedig az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékén is szemináriumot vezetett.
Az 1994/95-ös tanévben a KLTE Történelmi Intézetben akkreditált társadalomtörténeti PhD program hallgatója volt. 1995 novemberében summa cum laude minősítéssel megvédte „Adatok Hajdú–Bihar megye 1956-os forradalmi szervezeteinek történetéhez” című PhD-értekezését. 2009-ben megszerezte az MTA doktora címet. 2017-ben elnyerte a Polányi Károly-díjat A jelenkori magyar társadalom című könyvévelA MSZT Facebook-oldala, 2017. április 20.
2020-ban a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA által alapított Rézler Gyula-díjat kapta meg.
Német és angol nyelven beszél. Nős, felesége középiskolai tanár, két gyermekük van.
Publikációi
1985 óta jelennek meg írásai különböző folyóiratokban és tanulmánykötetekben, az elmúlt 30 év során 14 önálló munkát, 162 cikket, kritikát, tanulmányt jegyzett és 19 kötetet szerkesztett. 1986–87-ben alapító szerkesztője volt a KLTE által kiadott HATÁR c. irodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak. 1986 óta tagja a Hajnal István Körnek, 2010-16 között elnöke is volt.
1988-ban jelent meg „Rekviem a parasztságért” című történeti–szociográfiai könyve, amit az IRAT Kuratóriuma 1989-ben nívódíjjal jutalmazott. 1988 és 1995 között szerkesztője volt Csécsy Imre, Kovács Imre, Donáth Ferenc és Vámbéry Rusztem tanulmányait, esszéit, illetve válogatott publicisztikáit tartalmazó könyveknek, valamint a „Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben” című tanulmánykötetnek valamint több konferencia-kötetnek. 1996 őszén megjelent, „Ötvenhatosok” című könyvében PhD-értekezései eredményeit adta közre. Társszerzője volt a Kósa László által szerkesztett „Magyar Művelődéstörténet” című összefoglaló munkának, aminek angol nyelvű kiadása is megjelent 1999–2000-ben.
Önálló munkái
A hagyományos világ alkonya Budapest. 1988. Országos Közművelődési Központ Szociográfiai munkafüzetek. 68 old.
Rekviem a parasztságért Debrecen, 1988. KLTE Határ-füzetek. 160 old.
„Ötvenhatosok” Debrecen, 1996. Cívis Kiadó. 195 old.
Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében Budapest, 2001, Osiris Kiadó, 392 old.
Magyarország 1944–1956. Európa közepén – Magyarország a jelenkorban. Az 1956-os Intézet multimédia CD–ROM sorozata 2. I. A magyar gazdaság átalakulása 1944–1956 II. A magyar társadalom 1945–1956 között III. A hétköznapi élet Magyarországon 1944–1956 IV. Kultúra és művelődés 1944–1956 című fejezetei. Budapest, 2001, 1956-os Intézet
A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete. Budapest, 2004, 1956-os Intézet–Corvina. 166 old.
Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig Budapest, 2004, Argumentum. 1095 old.
A hétköznapi élet Kádár János korában Budapest, 2006. Corvina
Metszetek. Válogatott tanulmányok; 1956-os Intézet–Argumentum, Bp., 2006 Magánélet Kádár János korában; Corvina, Bp., 2011(Mindennapi történelem) Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig; Napvilág, Bp., 2013 A jelenkori magyar társadalom; Osiris, Bp., 2015 (A mai Magyarország) Szerkesztőként:
Csécsy Imre: Radikalizmus és demokrácia (Válogatott írások) Aetas–könyvek, Szeged. 1988.
Kovács Imre: Népiség, radikalizmus, demokrácia (válogatott publicisztikai írások) Bp. 1992. Századvég–Gondolat–Nyilvánosság Klub
Donáth Ferenc: A Márciusi Fronttól Monorig (Tanulmányok, vázlatok, emlékezések) Bp. 1992. Századvég–MTA Közgazdaságtudományi Intézet
1956 dokumentumai Hajdú–Biharban (Az 1956-os forradalom Hajdú–Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai) Debrecen, 1993. Az 1956-os Intézet HBm.-i kutatócsoportja (Gazdag Istvánnal és Filep Tiborral)
Vámbéry Rusztem: A mennyei Pilvax (Válogatott publicisztikai írások) Bp. 1994. Századvég–Nyilvánosság Klub
Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben Bp. 1995. Osiris–1956-os Intézet
Az ötvenes évek, 1956 és a korai Kádár-korszak Észak és Kelet–Magyarországon Db. 1998. KLTE Jelenkortörténeti Műhely I. 160 oldal (Tímár Lajossal)
Politika–gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben I. Db. 1999. KLTE Jelenkortörténeti Műhely II. 334 oldal (Tímár Lajossal és Püski Leventével)
Mérlegen a XX. századi magyar történelem – értelmezések és értékelések Debrecen, 2002, 1956-os Intézet – Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Új- és Legújabbkori Magyar Történelmi Tanszék. Jelenkortörténeti Műhely III. 538 oldal (Püski Leventével)
Öltöztessük fel az országot! Divat és öltözködés a szocializmusban, Budapest, 2009. Argumentum-Budapest , Történeti Múzeum-1956-os Intézet, 2009, 293 old. (Simonovics Ildikóval) Fejezetek Szombathely legújabbkori történetéből, Szombathely, 2010. Acta Savariensis, 21. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 547 old. Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára; Argumentum, Bp., 2010, 585. o. (Bódy Zsomborral és Horváth Sándorral)
Társszerzőként:
A magyar művelődés 1948 után In. Kósa László (szerk.): Magyar Művelődéstörténet Bp. Orisis, 1998. 460–548. old.
A Cultural and Social History of Hungary 1948–1990 In. A Cultural History of Hungary I–II. Edited by László Kósa Corvina–Osiris, Budapest, 1999–2000.
Gábor Gyáni–György Kövér–Tibor Valuch: Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century Budapest–New York, 2004, Atlanti Kiadó Társulat. 771 o.
Marelyin Kiss József–Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu, egy sors; Kalocsai Múzeumbarátok Köre–Viski Károly Múzeum–Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa–Bp., 2011 (Kalocsai múzeumi értekezések)
Esszék, tanulmányok
Az első gazdasági mechanizmus viták (1953–1957) fontosabb koncepciói a politikai viszonyok tükrében Stúdium XVII. A KLTE Diákköreinek kiadványa, Debrecen, 1986. 85–115. old.
Tudnunk kellett volna (Töprengések a mai próza közelmúlt képeiről) Napjaink, 1986/8. sz. 30–33. old.
„Demokratának lenni...” (Jegyzetek Bibó István szellemi portréjához) Határ, 1987/1. sz. 44–53. old.
„Nem hagyjuk a tsz szervezést a véletlenre...” (Kollektivizálás Homokmégyen 1958–1961) Aetas, 1987/3. sz. 23–49. ld.
„A forradalom alatt nem halt meg és nem sebesült meg senki” (Válság és stabilizáció Homokmégyen 1956–57-ben) Századvég, 1987/4–5. sz. 27–37. old.
Radikalizmus és demokrácia vonzásában (Csécsy Imre 1893–1961) In: Csécsy Imre: Radikalizmus és demokrácia Aetas-könyvek, Szeged. 1988. 8–18. old.
Sors és történelem (Kovács Imre pályája 1945 után) Életünk, 1989/1–2. sz. 115–121. old.
Időszerű-e a liberális szocializmus? ( Jászi Oszkár könyvéről) Jelenkor, 1990/3. sz. 283–286. old.
Szalonpótló ( A Napló 1977–1982) Alföld, 1991/8. sz. 94–96. old.
Egy civil megfigyelő (Konrád György esszéiről) Alföld, 1991/10. sz. 89–93. old.
„Magyarság, emberség, szabadság” (Jegyzetek Szabó Zoltánról) In: Más vagy – Az Alföld-stúdió antológiája Debrecen, 1991. 230–250. old.
Az irodalom köztársasága (Szabó Zoltán irodalomszemléletéről) Holnap, 1991/11. sz. 29–31. old.
Irodalom és politika határán (Jegyzetek Kovács Imréről) In: Kovács Imre: Népiség, radikalizmus, demokrácia Bp. Századvég–Gondolat–Nyilvánosság Klub, 1992. 363–373. old.
Adalékok az 1956-os forradalom Hajdú–Bihar megyei utóvéd harcainak történetéhez In: A vidék forradalma Szerk.: Simon Zoltán Debrecen, 1992. 79–90. old. és Kommentár, 1992/2. sz. 54–59. old. /másodközlés/
Türelem és megértés (Szabó Zoltán: Hazugság nélkül I–III.) Alföld, 1992/8. sz. 67–71. old.
Az elfelejtett tisztelgés (A Bibó-emlékkönyvről) Életünk, 1992/8–9. sz. 966–970. old.
A lehetséges út (A debreceni munkástanácsok 1956-ban) In. Évkönyv I. 97–112. old. Bp. 1992. Századvég–1956-os Intézet
Adalékok Hajdú–Bihar megye 1956-os forradalmi bizottmányainak történetéhez In. Évkönyv II. 157–175. old. Bp. 1993. Századvég–1956–os Intézet
„Tudtam, hogy az emberek bizalmával visszaélni nem lehet” In. „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni” Bp. 1993. Századvég–1956-os Intézet. 293–307. old.
„Mi demokratikusan kaptuk meg ezt a tisztet” In. „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni” Bp. 1993. Századvég–1956-os Intézet. 308–320. old.
Illúziók nélkül (Fejtő Ferenc: Szép szóval) Alföld, 1993/11. sz. 74–77. old.
A korszerűtlenség dicsérete I–II. rész (A magyarországi polgári radikalizmus a két világháború között) Kommentár, 1993/1. 13–17. old. Kommentár, 1994/1. 14–19. old.
„Eretnekségek” magyarázója (Jegyzetek Vámbéry Rusztemről) In. Vámbéry Rusztem: A mennyei Pilvax Bp. 1994. Századvég–Nyilvánosság Klub. 397–405. old. Másodközlés: Hiány, 1994/1. sz. 37–39. old.
Szabadság és kultúra – Válasz a Nappali Ház körkérdésére Nappali Ház, 1994/1. sz. 106–109. old.
Az irodalom polgára – Vázlat Schöpflin Aladárról Életünk, 1995/2. sz. 164–170. old.
Egy konfliktus és következményei (56-osok életútelemzésének kérdései) Hitel, 1995/3. sz. 41–49. old. és Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben Bp. 1995. Osiris–1956-os Intézet 492–500. old.
Die Fragen der geselschaftlichen Teilnahme im Jahre 1956 In. Die ungarische revolution 1956. 41–50. old. Wien, 1995. Collegium Hungaricum
Egy elkötelezett reformer – Donáth Ferenc Rubicon, 1995/8. sz. 18–22. old.
„Szabad sajtó, szabad nép, hozzák vissza Nagy Imrét!” (Politikai küzdelmek Hajdú–Biharban 1956 november 4-e után