Horváth Jenő (Budapest, 1921. május 16. – 1994. december 21.) magyar színművész, rendező, forgatókönyvíró, érdemes művész. Sokan "G. Horváth Jenő" vagy "Gonosz Horváth Jenő" néven hivatkoznak rá.

Életpályája Színművészeti tanulmányait a Színművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be. Színészi pályáját Debrecenben kezdte 1945-ben, ezután Pécsre került. Igazgató-rendezőként működött 1947-től Szegeden. 1949-ben ismét Debrecenben folytatta pályáját, immár az államosított színház igazgatójaként. Miskolcon, Győrött, Egerben és Kaposvárott is rendezett darabokat.

Nevéhez kötődik a – kezdeti időkben jelentős kulturális eredményeket hozó – tájelőadások rendszere.

Felesége Szentirmay Éva színésznő, akinek az 1956-os forradalom után a Szegedi Nemzeti Színházból szintén távoznia kellett. „Konkrét tevékenysége nem bizonyosodott be”, de az is elég volt, hogy a férje akkori magatartásával egyetértett. A szegedi színházból való eltávolítása mellett, a mellékkeresetétől is eltiltották 6 hónapra.Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 68–69. o. Két fiuk született, az idősebbik Horváth Péter író, rendező és Horváth András, leányuk Horváth Emese.http://www.aziro.hu/csalad.php

Szegedi évek 1955-től rendezőként dolgozott Szegeden, egészen 1957-ig a szegedi társulat tagja volt. Az 1956–57-es szezonra Ádám Ottó a korábbi főrendező Pestre távozott, így ezt a posztot Horváth Jenő kapta meg. Merész darabválasztásaival tűnt ki, névjegye az október 6-án bemutatott Shaw színmű, a Szent Johanna c. darab volt, Papp Teri főszereplésével. A színház 1956. őszi műsorára „nyugati” darabokat is tűzött, többek közt Pirandello és Anouilh műveit. A Szegedi Nemzeti Színház igen aktív volt az október 23-ai eseményekben, azon az estén is a Szent Johannát játszották. A darabot megszakították, amíg a Klauzál térről a színházhoz vonuló tömegnek Bicskey Károly színházi kosztümében elszavalta a Nemzeti dalt.Péter László: 1956 Szegeden. In: 1956-os szabadságharc és utóélete. Szeged: Belvedere Meridionale, 2007. p. 77. A forradalom eseményei miatt október 24-től az előadásokat szüneteltették. A városi egyetemi értelmiség tiltakozásához csatlakozott Horváth Jenő is. A városházán a katonai közigazgatás által tartott gyűlésen a színház küldöttjeként is részt vett és az ekkor megalakuló Ideiglenes Városi Munkástanács tagja lett, valamint a Szegedi Néptanács (október 31-től Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság) titkára lett.

A november 2-án induló Széchenyi Rádió adásainak felelőse lett, amely művelődési szerepet is vállalt a közéleti hírek tudósítása mellett, valamint klasszikus zenét is sugárzott. Az forradalomban való részvétele miatt bíróság elé állították, 5 év börtönbüntetésre ítélték, de az ügyész 10 évért fellebbezett, végül 3 és félévet töltött börtönben.https://www.vasarnapihirek.hu/izles/oktober_23_forradalmi_szerepek

Művészi pályája az 1960-as évektől Pályájának főbb állomásai szabadulása után: Eger, Kaposvár, Veszprém (1967–1969), Debrecen (1974), Szolnok (1975–1981), Kecskemét (1986–1989) és a budapesti 25. Színház. 1990-ben „érdemes művész” címmel tüntették ki. Ezután betegsége miatt csak színészként, kisebb szerepekben lépett fel. Elsősorban mint rendező alkotott jelentőset a 20. századi magyar színházművészetben. „Rendezéseit gondos elemzés után, kristálytiszta logikával építette fel. A színre állítandó darabok lényegét tárta fel és elképzelését kíméletlen következetességű színészvezetéssel valósította meg.”Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997, 325–326. o.

Színházi munkái/rendezései Rendezőként William Shakespeare: A makrancos hölgy George Bernard Shaw: Szent Johanna (1956) Gyurkó László: Szerelmem, Elektra Carlo Goldoni: Két úr szolgája Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Szigligeti Ede: Liliomfi William Shakespeare: Troilus és Cressida

Filmjei

Színészként

Íróként Anyámasszony katonája (1943, elveszett)

Forgatókönyvíróként Cserebere (1940) Pénz áll a házhoz (1939)

Rendezőként Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (1973) (TV-film) Holnap reggel (1970 TV-film) A nagybácsi álma (1967)

Díjai, kitüntetései Érdemes művész (1990)

Jegyzetek

Források Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 25., 68–69. o. Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban a forradalomban és megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2006. 116. o. Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2005. 191. o.) Délmagyarország c. napilap Szeged története: 1945–1990, 5. [köt.] / szerk. Blazovich László. Csongrád Megyei Levéltár, 2010 A szegedi színjátszás Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi könyvtár, 1997. 325–326. o. 5. Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám • 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK • Farkas Csaba: Szegedi művelődési intézmények a forradalomban / 31–37. o. PIM

Hivatkozások A szegedi színjátszás Magyar Színházművészeti Lexikon DélmagyArchiv Mozi 24, Horváth Jenő

További információk Díjasok és kitüntetettek adattára 1981–1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994 Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983 Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996– Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969 Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek