Csuty Gáspár Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Személyét Móricz Zsigmond is felhasználta egy regényében.A nagy fejedelem. (Pesti Napló 1927. január 16., 6.); Móricz Zsigmond más családtagokat is szerepeltet Tündérkert c. regényében (Vö. Pesti Napló 1921. március 6., 2.), ami arra utal hogy az író a korszak tanulmányozásakor többször találkozhatott a család egyes tagjaival.
Élete Egyesek szerint Hont vármegyei birtokos nemesi családból származhatott, ez azonban nem bizonyított. Ifjú korától nemesi udvari szolgálatban állt. Lehet, hogy ifjú korában 1587-ben fogságba került.MNL, A Batthyány család körmendi levéltára, P 1314 Missiles, 110. doboz, No. 48573; Takáts 1915, 283; Takáts–Karatay 1958, 148. Előbb Pálffy Miklósnál, aki 1599-ben a török fővezérhez küldte 2 hitlevél (szabad követjárás és fegyverszünet) megszerzése végett,Szádeczky 1885, 567-569; Jedlicska 1897, 74, 696. majd Thurzó György nádornál szolgált.Jeney-Tóth 2012, 17; Benda 2014, 235. 1604-ben esztergomi fogságból szabadulhatott."Relation was Casparus Schuty [Csuty Gáspár] von ainem gefangnen von Ofen herauß khomben gehört" (ÖStA HHStA Türkei I. Karton 88. Konv. 1. 1604.03-06. fol. 53-54.) Thurzó familiárisaként fontos diplomáciai feladatokat látott el,De még az 1620-as években is foglalkozott birtokügyeikkel. Vö. Kočiš 1962, 135 No. 718. követségben járt például 1605-ben Dóci Istvánnal a budai pasánál,Zichy 1876 II, 129-130 No. CCCCXLVI; Jakus 1995, 17. 1610-ben pedig Báthory Gábor erdélyi fejedelemnél.Zichy 1876 II, 255, 258-259; MNL, Act. Thurz. fasc. 96, m. 23; Komáromy 1896, 298. 1605 januárjában részt vett volna a pozsonyi országgyűlésen.Az 1605. vízkereszti meghiúsult pozsonyi országgyűlés I. In: Károlyi 1899, 118. A Bocskai-felkelésben is tevékenyen részt vett,Nagy 1975, 33. 1605-ben Rhédey Ferenc Északnyugat-Magyarország hódoltatásakor májusban helyettesként Nagyszombatban hagyta.Rhédey Ferenc 1605. május 7-i levele Thurzó Szaniszlóhoz (MNL, Thurzó család lvt., fasc. 105; Komáromy 1894, 188-189; Nagy 1961, 242; Nagy 2005, 223. Érsekújvár átvételénél előbb sikertelenül szerepelt,Naményi 1839, 254; Szilágyi 1878a, 840; Említi: Szarvas Gábor - Simonyi Zsigmond 1893: Magyar nyelvtörténeti szótár 3. Budapest, 738. majd 1606-ban Érsekújvár átvételével és irányításával bízták meg, de miközben Bocskai István elhunyt, a várvédők 1607-ben csak Illésházy István nádornak adták át a kulcsokat.Szilágyi 1878a, 863-864, 866-867; Komáromy 1894, 342. 1606 augusztusában az országgyűlés a szerdárhoz küldött küldöttségbe (Nyáry Pál, Czobor Mihály, Wesselényi Ferenc) választotta, melynek többek között a bécsi békéhez a porta beleegyezésének kieszközlése volt a feladata.Károlyi Árpád 1917: Magyar Történelmi Emlékek III. Magyar Országgyűlési Emlékek XII. (1606). Budapest, 310, 611 No. 70. Elképzelhető, hogy 1606 október-novemberében részt vett a Zsitvatoroki béke tárgyalásain is.Skovajsa 2014, 170, 705. jegyzet 1608 januárjában,ÖStA HHStA Türkei I. Karton 91. Konv. 2. 1608.01-05. fol. 1-2., 9; Pálkövi 1857, 11; Bayerle 1991, 111-112 No. 94. februárjábanvagy március elején. Vö. TT, 1879, 69-70; Bayerle 1991, 120-121 No. 97 (1608. március 3-13.). és később is Nádasdy Tamással a budai pasánál járt a fegyverszünet érdekében.1659: De Monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem, auctore Petro de Rewa. Francofurti, 119; 1663: Hungar- und Sibenburgische Chronica. Franckfurt, 504; Johannes Gradelehnus 1665: Hungarische/ Sibenbürgische/ Moldau- Wallach- Türck- Tartar- Persian- und Venetianische Chronica. Franckfurt am Mayn, 401; 1665: Ortelius continuatus - Das ist der ungarischen Kriegs-Empörüngen, fernere historische Beschreibung. Franckfurt am Main, 8a; Georg Krekwitz 1685: Totius Regni Hungariae superioris & inferioris accurata Descriptio. Franckfurt - Nürnberg, 651; Georg Krekwitz 1686: Totius Regni Hungariae superioris & inferioris accurata Descriptio. Franckfurt - Nürnberg, 616; 1746: Scriptores rerum Hungaricarum veteres, ac Genuini II. 788; Kovachich 1798, 238-239; Pray 1801, 254; Luczenbacher 1834, 233; Torma 1867, 154; Szilágyi 1879b, 69-70 No. V; Linhartová 1937, 86, 459; Rácz 1964, 50-51; Nehring 1986, 22 hibásan Csuzy, 29 117. jegyzet; Júniusban Kenyfi Jánossal: Szilády-Szilágyi 1868, 77-79 No. LX; Bayerle 1991, 133-134 No. 108. Vö. Kočiš 1962, 64 No. 303. 1608 júliusában Illésházy utasítására nyitrai provizornak akarták kinevezni.ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 96. Konv. 1608. július fol. 41-44. 1609 március-szeptemberi eredménytelen szőgyéni tárgyalásokon is részt vett.Ipolyi 1887, 69, 73; Nehring 1986, 33; Vö. Vienna, HHStA, Turcica, 92, 1609, ff 75, 76, 80; Bayerle 1991, 173-175 No. 136 (1609. május 29-június 8.); J. Újváry 2016, 823 1832. jegyzet, 825 1841. jegyzet. 1609 május végén Rimayval követségben járt a budai pasánál, aki csak 25-én fogadta őket.ÖStA HHStA Türkei I. Karton 92. Konv. 1. 1609 fol. 67-70. A budai pasa válaszlevelét Dóczyval együtt hozta el.ÖStA HHStA Türkei I. Karton 92. Konv. 1. 1609 fol. 75-80. 1609 augusztusában Wesselényi István házassági szerződésének egyik aláírója és pecsétlője.Eredetileg a Bodó család szelezsényi levéltárában; Palotás 1872, 346-348; Deák 1878, 34. 1610. március 28-30-án Thurzó Györgyöt képviselte a zsolnai zsinaton.Ila 1933, 182 26. jegyzet. 1610 májusában és júniusában Thurzó György nádor Báthory Gábor erdélyi fejedelemhez küldte követségbe, utóbb Zrínyivel és Homonnai Györggyel együtt.Zichy 1876, 254-255 No. DXLIV, 257-259 No. DXLVII-DXLVIII. 1611-ben is Thurzó György szolgálatában állt és tudósította fia egészségéről.Árva, IV-T/ 5. fasc. No. 123; Dományházy - Font - Keserű - Latzkovits 1989, 27 No. 18., 398. 1615-ben Thurzó György és Forgách Zsigmond közti levelezést is bonyolította.MOL, Act. Thurz. fasc. 55, No. 35; Szilágyi 1881, 246-248. 1615-ben mint nádori kapitány tanúbizonyságot tesz Vác és Szőgyén építéséről, mely utóbbinál (1606 ?) jelen volt Bosnyák Tamás mellett.ÖStA HHStA Türkei I. Karton 100. Konv. 1. 1615.07. fol. 275-278.
A nádor halála után 1617. január 2-án érkezett Terstianskyval BittcséreSzent-Istványi Márton 1859: Gróf Thurzó Györgynek, Magyarország nádorának temetése 1617-ben. Vasárnapi Ujság VI/17, 198 (április 24.) és februárban másokkal együtt a biccsei temetés egyik szervezője és irányítója volt,Odescalchi 1876, 425-428; Lombardini 1884, 311; 1898, 260; V.S. 1888: Thurzó Imre ifjúsága. Vasárnapi Ujság XXXV/16, 262; 2005 Fejfa monográfia. 40. majd Thurzó Imre udvari főkapitánya lett.MNL, P 231 kelecsényi Fejérpataky család (1549-1923); Ipolyi 1887, 211-212, 214, 216; Ferenczi 1911, 127; Fügedi 1955, 214-215, 218; Kočiš 1974, 34; Kőszeghy 2011, 186; Kurucárová 2016, 31; Bódai 2019, 237. 1617-ben Thurzó Imre már azt írta róla, hogy „őkegyelmét atyánk gyanánt tartjuk”. Valószínűleg 1617-ben Forgách Zsigmond és Dessewffy János mellett részt vállalt a prágai udvari kincsek Bécsbe szállításában.Hajdú András 1989: A prágai orloj. Vasárnapi Új Szó 22/34, 8-9. (augusztus 25.) 1618-ban Thurzó Mária esküvőjén is ilyen minőségben irányította az étekfogókatRadvánszky 1880, 17-18; Mollay 1982, 315. Ugyanezen évben Thurzó Imre lakodalmán 8 lovassal képviselte magát.Kovacsóczy 1833, 338, 343-344; Kubinyi 1888b, 1-3; Kubinyi 1888a, 56-57; Nyáry 1941, 8. Az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen udvari kapitánytársával, Rimay Jánossal együtt képviselte Thurzó Imrét,Nagy 1880, 425-443; 1881, 87-97; Magyar protestáns egyháztörténeti adattár V, 262 (?); Zsilinszky 1891, 164; Ferenczi 1911, 136; Ila 1934, 262 No. 231; Eckhardt 1955, 345; Nagy 1979, 132; Bónis 1981, 36; Károlyi 2019, 146, 153 és 156. jegyzet. majd az 1619-i kassai részleges országgyűlésen is megjelent, mint a Bethlent támogató párt tagja.Zsilinszky 1891, 176. Czobor Erzsébet Rimay helyett őt és Beniczky Imrét jegyezte be a megbízólevelekbe.Nagybiccsei Állami Levéltár, 216 fasc. 42. sz.; Komlovszki 1960, 485-486. (1620. június 18.) Bethlen Gábor első támadása idején ő intézte Thurzó és Bethlen közötti kapcsolattartást.Ipolyi 1887, 229; „Magunk kezével írott levelünket Csúti Gáspár kezébe adánk, hogy kegyelmednek megküldené” – írta 1620. szept. 11-én Bethlen Thurzónak (Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Sempte, 1620. szept. 11.: Szilágyi 1879a, 221. 1621. március 12-én Nyitra vármegye hűségesküt tett II. Ferdinándnak, amit csak Thurzó Szaniszló, Litassy IstvánA Thurzó család familiárisaként kezdte hivatali pályáját, majd Bars vármegye követe volt. Litassy adta át Nyitra várát 1620. szeptember 9-én egy napi ostrom után Bethlen csapatainak, melyről valószínűleg már előzőleg Verebélyen megállapodhattak (Botka 1867, 47) és ő ellenzett.ŠA Nitra, Nyitra vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1621, pag. 394; Dedek 1899, 624; Rudnay 1908, 113 hibásan Gábor; Ekkor járhatott Litassyval Erdélyben is (?), lásd: Thurzó család levéltára, fasc. 14, No. 15 és fasc. 74, No. 17; Ila 1955, 134. 1621 márciusában egy nehéz pillanatban a fejedelem azt kívánta, hogy bárcsak találkozhatna Thurzó Imrével, és „csak két óráig beszélhetnénk, lenne jelen Csúti uram is”.Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Nagyszombat, 1621. március 17.: Szilágyi 1879a, 274. Közben Bethlen is kért tőle szolgálatokat. 1621 tavaszán miután Buquoy és Forgách Zsigmond nádor körülzárták Pozsony várát és annak felmentése sem sikerült, Bethlen lefoglaltatta az egyházi javakat és azokhoz tiszttartókat rendelt. Így nevezte ki Csuty Gáspárt is Deákiba.Pannonhalmi r. lvt., fasc. 10. nr. 15; Erdélyi László (szerk.) - Molnár Szulpicz 1906: A pannonhalmi főapátság története 4. Nagy háborúk kora, a magyar Szent-Benedek-Rend föloszlása és föléledése 1535-1708 - A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 4. Budapest, 435. Ezeket aztán a nikolsburgi béke és az 1622/VI. törvénycikk szolgáltatja vissza. 1621 áprilisában például ostromlott Érsekújvárba rendelte Thurzó Szaniszló mellé.„Csúti Gáspárt generál uram mellett hagyom, mert úgy itíltem jobbnak lenni, kegyelmedet kérem ne nehezteljen, többet szolgálhat Újvárban mindnyájunknak az vén ember eszével, jó tanácsával (Bethlen Gábor levele Thurzó Imrének, Garamszentbenedek, 1621. ápr. 24.: Szilágyi 1879a, 286; vö. Angyal 1898, 312; Haiczl 1932, 92; Nagy 1978, 139; Nagy 1979, 274, 283; Makkai 1980, 145. A hadibiztosok szerepéről vö. Nagy 1972, 17-18, 157 627. jegyzet. 1621 májusában és júniusában végig az ostromlott várban tartózkodott, sőt május 16-án Bethlen tárgyalóbiztosnak is kinevezte Thurzó Szaniszlóval és Hoffmann Györggyel együtt.instrukciójuk: Szilágyi 1888, 401-434, 609-639, 631-633; Csúti érsekújvári tartózkodásáról: Szilágyi 1879a, 301, 326; Szilágyi 1887, 177; vö. Angyal 1898, 331-332; Gyulai 2017, 175 Érsekújvárott a belső elhárítást is vezette,Személyét Bethlen elhárításához elsősorban Nagy László (1975, 30) köti. amely megakadályozta a vár feladását és időhúzó tárgyalásba bocsátkoztak Forgách Zsigmond nádorral.Bethlen 1621. május 10-i levele Thurzó Imréhez (Szilágyi 1879a, 292); Bethlen 1621. május 16-i titkos instructiója (Szilágyi 1888, 631—633); Kerekes 1943, 100; Nagy 1973, 456, 470-471. Rokona Tajnay György (valószínűleg a Deseő család révén) ezen hadjárat során szegődött szolgálatába, majd a békekötést követően Kassára és Erdélybe is követte.Révay 1999, 230.