bélyeg|250px|Alabamai lincselés színes bőrű áldozata (1889) A lincselés olyan, csoportosan elkövetett erőszakos cselekedet, amely általában gyilkosságot, kivégzést jelent és elkövetői a jogi rendszeren kívüli, jogos büntetésnek tekintenek, s amelyet a hatályos törvények ellenében, azokat figyelmen kívül hagyva, önhatalmúlag követnek el. A lincselés áldozatai gyakran a közösség szélére szorított emberek.
A „lincstörvény” a világ olyan közösségeiben fordul elő, ahol a kormány gyenge, vagy a törvénykezés kiforratlan stádiumban van. A lincstörvényt a támogatói gyakran azzal igazolják, hogy szociális, morális igazságot tesznek a jogi rendszer késedelmeit és hatékonysági hiányosságait kikerülve. Ilyen értelemben a francia forradalom terrorjára emlékeztet, amelyet azzal támasztottak alá, hogy: „A terror nem más, mint gyors és tévedhetetlen igazságtétel.”
A szó eredete A „lincselés” szó az angol nyelvben 1835 óta fordul elő írásban, amely a korábbi Lincs-törvény (1811) kifejezésből származtatott ige. A lincs-törvény eredete William Lynch vagy Charles Lynch nevéhez kötődik, aki a virginiai törvényhozással 1782. szeptember 22-én megkötött egyezmény értelmében törvényszegőket üldözhetett és büntethetett Pittsylvania megyében, a törvényes eljárások mellőzésével. Lynch viszonylag enyhe ítéleteket kiszabó, katonai rögtönítélő bíróságok felállításáról volt híres, nevét alaptalanul alkalmazták a déli államokban a fekete bőrűek életét kioltó tömegvérengzésekre.
Egyéb eredetmagyarázatok: Pelle János: Mr. Lynch és átkos örökségeMr. Lynch és átkos öröksége, hvg.hu
Történelem Megkövezés bélyegkép|250px|Elek László ÁVH-s sorkatona meglincselése a Köztársaság téren 1956 októberébenSzakolczai Attila: Az 1956-os forradalom történeteA szabadság napjai, mek.oszk.huBUDAPESTI FELKELŐ CSOPORTOK - FOTÓ, server2001.rev.hu1956 Hungarian Revolution in Photos , americanhungarianfederation.orgBudapest 1956 , paolomorellostudio.comBudapest 1956 , paolomorellostudio.com A megkövezés az ókor óta alkalmazott gyakorlat. Görögök, rómaiak, keresztények, muszlimok, zsidók történelmében egyaránt fellelhető a nyoma e kivégzési formának. Számos helyen ma is alkalmazzák, lásd az iráni, gyakran nők ellen irányuló megkövezéseket, illetve az Amnesty International.hu-n található nyilatkozatot a megkövezésről.
Bár történelmileg a lincselés későbbi keletű jelenség, a megkövezés a lincselés egyik formájának, egyenrangú előzményének felel meg, visszamenőleg is. A felbőszült tömeg halálos ítéletet hirdet és hajt végre helyben egy a közösségből kitaszított személlyel szemben.
Ilyen lincselések történtek meg 1956. október 23. után több településen is hazánkban. Pl. „Október 26-án reggel nagy tömeg gyűlt össze a városközpontban a rendőrkapitányság előtt az előző napokban letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Az épület első emeletéről a rendőrfőnök, Gáti Gyula feleségével és számos ÁVH-s tiszttel együtt géppuskatüzet nyitott rájuk és kézigránátokat hajított a tömegbe. Tizenhat ember halt meg. Az épület földszintjén tartózkodó rendőrök azonban átadták fegyvereiket a bányászokból, munkásokból és diákokból álló tömegnek, amely betört az épületbe és több ÁVH-s tisztet foglyul ejtett. A rendőrfőnököt és több tiszttársát a tömeg megverte, közülük hatot vagy hetet pedig »borzalmas módon« meglincseltek, de Gáti terhes feleségét néhány diák megmentette a tömeg dühétől.”Bill Lomax: Magyarország 1956-ban, Tudósítások Kiadó, Budapest 1989. 83. oldal
USA bélyeg|250px|Duluth, Minnesota, 1920. június. 15. Lincselés az Egyesült Államok déli államaiban (vagyis az egykori konföderációs államokban) fordult elő, főleg a 19. században és a 20. század első felében, ahol elsősorban afroamerikaiak váltak ilyen inzultusok áldozataivá; akár olyan gyermekkorú személyek is, mint például Emmett Till, akinek a meggyilkolása jelentősen hozzátett a helyi polgárjogi követelések megerősödésében.Emmett Till fbi.gov Ilyen cselekedetekben élen járt az olyan fajgyűlölő csoport, mint a Ku-Klux-Klan.
Európa
Jegyzetek
További információk James Allen (editor), Hilton Als, John Lewis, and Leon F. Litwack. Without Sanctuary: Lynching Photography in America (Twin Palms Pub: 2000) H. H. Bancroft, Popular Tribunals (2 vols., San Francisco, 1887) Patricia Bernstein, The First Waco Horror: The Lynching of Jesse Washington and the Rise of the NAACP, Texas A&M University Press (March, 2005), hardcover, Brundage, W. Fitzhugh, Lynching in the New South: Georgia and Virginia, 1880-1930, Urbana and Chicago: University of Illinois Press, (1993), James E. Cutler, Lynch Law (New York, 1905) Ralph Ginzburg 100 Years Of Lynchings, Black Classic Press (1962, 1988) softcover, Markovitz, Jonathan, Legacies of Lynching: Racial Violence and Memory, Minneapolis: University of Minnesota Press, (2004), Stewart E. Tolnay and E.M. Beck, A Festival of Violence: An Analysis of Southern Lynchings, 1882-1930, Urbana and Chicago: University of Illinois Press, (1995), Wells-Barnett, Ida B., 1900 Mob Rule in New Orleans Robert Charles and His Fight to Death, the Story of His Life, Burning Human Beings Alive, Other Lynching Statistics Gutenberg eBook Wells-Barnett, Ida B., 1895 The Red Record: Tabulated Statistics and Alleged Causes of Lynching in the United States Gutenberg eBook Wells-Barnett, Ida B., 1894 Southern Horrors: Lynch Law in All Its Phases Gutenberg eBook
Kategória:Büntetőjog