bélyegkép|300px|Az Északi-tenger műholdfelvételen, pirossal jelölve a Dogger-pad A Dogger-föld vagy Doggerland az a földterület, mely a legutóbbi eljegesedés (Würm-glaciális) során összefüggő földtömeget képezett a Brit-szigetek és a kontinens között, és ahol pár évezreden át közép-kőkori vadászó-gyűjtögető csoportok laktak.

Elnevezés eredete A Dogger-föld megnevezés az Északi-tenger egyik nagy kiterjedésű homokpadjából, a Dogger-padból ered (Doggerbank – Doggerland). E homokpad nyugati vége 100 km-re van a brit partoktól, a keleti vége 125 km-re Dániától. E névvel illette Bryony J. Coles archeológus az 1998-ban archeológiailag azonosított, víz alá került szárazföldi területeket.B. J. Coles: Doggerland. A speculative survey. In: Proceedings of the Prehistoric Society. Awarded Baguley Prize, London 1998, S. 45–81,

Az elnevezést már korábban használták Németországban, ahol a nemzetiszocialista ideológusok archeológiai és geológiai bizonyítékok nélkül igyekeztek itt az ideális germán őshazát elhelyezni.

Topográfia

A Dogger-föld területe éve (Kr. e. 8000 körül) mintegy volt és összekötötte a mai Anglia keleti partjait Dániával, Németországgal és Hollandiával.

A pleisztocén kezdetén és a Würm-glaciális előtt a Rajna a Dogger-padtól északra torkollott az Atlanti-óceánba. Erre utalnak a 65 millió évvel ezelőtti kőzetliszt lerakódások a kainozoikum idejéből Kelet-Anglia területén. A legutóbbi eljegesedés során az Északi-tenger Dogger-pad és La Manche közötti déli részét beltenger borította, melybe a Temze, a Maas és a RajnaMarc Hijma: The southern North Sea? Rhine-Thames land! In: Jan Mees, Jan Seys (Hrsg.): Book of abstracts – VLIZ Young Scientists’ Day, VLIZ Special Publication 67, Brugge 2014, S. 170–173. torkolltak, és ahova gleccserek vize is került. A beltengernek az akkor még szárazon lévő La Manche-on át volt lefolyása az Atlanti-óceán felé, és ez számított akkoriban Európa legnagyobb folyójának.Berliner Morgenpost (16. September 2006): Ärmelkanal war vor 20.000 Jahren ein Fluss

A Würm-glaciális idején a gleccserek jege hatalmas mennyiségű vizet tartalmazott, aminek következtében a tengerszint 120 méterrel alacsonyabban volt a mainál, és így 12 000 évvel ezelőtt az Északi-tenger déli partvonala 600 km-rel északabbra húzódott. A mai Északi-tenger déli részét a középső kőkorszakban a Dogger-földnek nevezett szárazföldi terület borította. Eddig a területig a Würm-glaciális idején többnyire nem ért el az északi jégtakaró. Permafroszt talajon kialakult tundra borította és a szoliflukció dombos tájat alakított ki.Gregor C. Falk: Die Paläogeomorphologie ausgewählter Standorte der schleswig-holsteinischen Nordseeküste im Früh- und Mittelholozän. (PDF) Berlin: Fachbereich 07 – Umwelt und Gesellschaft der Technischen Universität Berlin 2001, Dissertation, 20. o. A Würm-glaciális végén a tengerszint még 60 méterrel volt alacsonyabban a mainál, és a partvonal továbbra is a Doggerlandtól északra húzódott, a Brit-szigetek és a kontinens összefüggő szárazföldet képeztek.

A tengerelöntés A holocén kezdetekori felmelegedés idején két évezred alatt (kb. - évvel ezelőtt) a tengerszint 35 méterrel emelkedett (60-ról 25 méterrel alacsonyabbra a maihoz képest), ami nagyjából két centiméteres évenkénti átlagnak felel meg.Gregor C. Falk: Die Paläogeomorphologie ausgewählter Standorte der schleswig-holsteinischen Nordseeküste im Früh- und Mittelholozän. (PDF) Berlin: Fachbereich 07 – Umwelt und Gesellschaft der Technischen Universität Berlin 2001, Dissertation, 21. o. Ezt a változást az észak-amerikai jégpajzs (laurentiai jégpajzs) összeomlása idézte elő, mely akkor a legnagyobb összefüggő jégtakaró volt az északi féltekén. Ennek következtében a középső holocén során a tengerszint összesen 120 méterrel emelkedett (a jégkorszak legalacsonyabb tengerszintjéhez képest). Ezzel nagy kiterjedésű partvidékek kerültek víz alá és végül kialakult a mai partvonal. Emellett az Atlanti-óceánt határoló egyes medencék is feltöltődtek, ami által peremtengerek jöttek létre.

A gyorsan emelkedő Északi-tenger ellepte a Dogger-föld partjait, míg csak a legmagasabb részei maradtak szárazon, szigeteket képezve. E szigeteket egyes feltételezések szerint mintegy 8200 évvel ezelőtt legalább négy, egymást követő, 8-9 méter magas cunami árasztotta el, melyeket a Storegga földcsuszamlás gerjesztett.Bernhard Weninger, Rick Schulting, Marcel Bradtmöller, Lee Clare, Mark Collard, Kevan Edinborough, Johanna Hilpert, Olaf Jöris, Marcel Niekus, Eelco J. Rohling, Bernd Wagner: The catastrophic final flooding of Doggerland by the Storegga Slide tsunami. In: Documenta Praehistorica XXXV 2008. A tengerszint emelkedése ezt követően lassabb ütemű volt. A Watt-tenger ugyanebben az időben keletkezett és a létrejötte utáni időkben erősebb tengerszint-emelkedések és csökkenések váltották egymást.Karl Heinz Behre: Die Schwankungen des mittleren Tidehochwassers an der deutschen Nordseeküste in den letzten 3000 Jahren nach archäologischen Daten. In: Coastline Reports. Leiden 2004,1.

7000 évvel ezelőtt (esetleg még korábban) a dán szigeteket és a Brit-szigeteket a tengervíz emelkedése elválasztotta a kontinenstől egy sor pusztító vihardagály kíséretében.

A kutatás története

Korábban már nagy figyelmet keltettek a nagyobb áradások után a dagály által lerakott iszapban visszamaradt fatörzsek. Ezeket a fatörzseket a 20. századig is Noé erdeinek nevezték a britek, és felbukkanásuk számos spekulációra adott alkalmat.

Mióta az Északi-tengeren rendszeressé vált a vontatóhálós halászat, időnként szárazföldi állatok maradványai akadnak beléjük. Clement Reid paleobotanikus a 19. század végén hozzálátott a szokatlan leletek tanulmányozásához,C. Reid: Submerged Forests. Cambridge University Press, 1913.Western Kentucky University: Chrono–Biographical Sketch Clement Reid (angol). és igyekezett a partvonalat, valamint a folyók medreit rekonstruálni.Clement Reid: Submerged Forests. 1913.

1931 szeptemberében halászok a vontatóhálóikban egy nagydarab tőzeget találtak, melyben egy 21,6 cm hosszú, történelem előtti időkből származó, csontból készített és művészien díszített szigony rejlett.J. G. D. Clark: The Mesolithic Settlement of Northern Europe. Cambridge: University Press, 1936. A díszítések keletkezését a szénizotópos kormeghatározás alapján Kr. e. -re teszik.

Bryony J. Coles, az Exeteri Egyetem archeológiai fakultásának magándocense 1998-ban hozta nyilvánosságra a kutatásainak első eredményeit, és indította el a Doggerland Projectet,University of Exeter, Department of Archaeology: Prof Bryony Coles BA MPhil FSA mely a víz alá került területek további interdiszciplináris kutatását támogatta. Ennek súlypontja az Északi-tenger geológiai vizsgálata, valamint az abból nyert információ interpretációja az őskőkorszaktól az újkőkorszakig terjedően az észak-európai népesség kultúrtörténetének vonatkozásában.B. J. Coles: Doggerland’s loss and the Neolithic. In: B. Coles, J. Coles, M. Schou Jorgensen (kiad.): Bog Bodies, Sacred Sites and Wetland Archaeology, 12. Department of Archaeology, University of Exeter: WARP (Wetland Archaeology Research Project) Occasional Paper 1999, 51–57. o. Az első eredmény a Doggerland számítógépes modelljének megalkotása volt, következő lépésként pedig a lehetséges lelőhelyek célzott víz alatti archeológiai vizsgálatát készítik elő.

A Birminghami Egyetem 2007-ben a Mapping Doggerland kutatási projektjének keretében a Visual and Spatial Technology Centre (VISTA) munkatársaival együtt egy -es lapos földtömeg számítógépes képét alkották meg.Vincent Gaffney, Kenneth Thomson, Simon Fitch, Mapping Doggerland: The Mesolithic Landscapes of the Southern North Sea, University of Birmingham, 2007Vincent Gaffney, Simon Fitch, David Smith, Europe's Lost World: The rediscovery of Doggerland, University of Birmingham, 2009

A képen láthatóvá vált a folyómedrek szerteágazó hálózata, számos kis tó és egy édesvizet tartalmazó beltenger. A projektek adatait a norvég Petroleum Geo-Services ASA (PGS) cég szolgáltatta, melynek a tengerfenék geofizikai vizsgálata a fő tevékenysége.The University of Exeter, Department of Archaeology: Doggerland Project (angol)Petroleum Geo-Services (englisch) A Dogger-pad számos folyója közül kirajzolódott az iszap alatt 10 méterrel egykor futó, Fred Shotton után elnevezett folyó medre, valamint az Outer Silver Pit névvel jelölt beltenger, mely később több folyó nagy deltatorkolatává alakult át, és még ma is kivehető az Északi-tenger alján völgyként.Angelika Franz: Atlantis in der Nordsee. in: Epoc. Spektrum, Heidelberg 2009,2, 86f.

2001-ben egy évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember koponyájának egy darabja került felszínre a Middeldiepből, a Zeeland partjaitól 16 km-re lévő területről az Északi-tengerben. A leletet 2009-ben kiállították Leidenben.Palarch: Spectacular discovery of first-ever Dutch Neanderthal Fossil skull fragment unveiled by Minister Plasterk in National Museum of Antiquities , 2009. június 15.

2011 augusztusában a német kormányzat megbízást adott a bremerhaveni Német Hajózási Múzeumnak (Deutsches Schiffahrtsmuseum) az Északi-tenger archeológiai felmérésére a 12 mérföldes zónán túlmenően is, mivel a tervezett szélparkok területén számos lelőhely veszélyeztetve van.Suche nach versunkenen Kulturen in der Nordsee (Kutatás az elveszett kultúrák után az Északi-tengerben), Radio Bremen műsora (szöveg lehívva 2016. november 1.)]

A brit Királyi Társaság 2012-es nyári összejövetelén bemutatták a Doggerland atlaszát. A térképek szerint a Doggerland jóval nagyobb kiterjedésű, mint eddig gondolták.Axel Bajanowski, Steinzeit: Karte zeigt das versunkene Herz Europas, in: spiegel-online vom 6. Juli 2012.

Kultúrtörténeti jelentősége

A középső kőkorszakban élő emberek számára a Dogger-pad egy 90 méter magas, hosszan elnyúló magaslat volt. Az európai kontinensen még a visszahúzódó jégpáncél nyomai voltak láthatók, így e terület a mezolitikum idején, évvel ezelőttig optimális körülményeket biztosíthatott a megtelepedő emberek számára. A holocén idején történő felmelegedéskor az északra visszaszoruló jégkorszaki tundra növényzetét egyre inkább nyírfák és tűnyalábos fenyők erdősége váltotta fel.Hubert H. Lamb: The course of postglacial climate. In: Anthony F. Harding (Hrsg.): Climate change in the later prehistory. Edinburgh 1982, 11–33. o., .

Az eddigi kutatások olyan földterületre engednek következtetni, amely egyes régészeti leletek szerint éve középső kőkorszaki vadászó-gyűjtögető közösségek által volt lakott.W. Patterson: Coastal Catastrophe. University of Saskatchewan (paleoclimate research document) (PDF–Datei, englisch; 446 kB).

A tajgához hasonlító vidék a középső kőkorszak idején optimális életfeltételeket biztosított az állatok és növények számára. Különösen a számos folyó és a beltenger partja mentén volt bőséges az élelemforrás, ahol a halászat is jelentős lehetett. A mezolitikum idején a közép-európai emberek az őskőkorszak idején hordákra folytatott vadászattal szemben főként magányos zsákmányállatokra vadásztak, és emellett növényekkel táplálkoztak.

A letelepedési viszonyokat az időszakos lakóhelyek vízpartok és vízfolyások mentén való növekvő koncentráltsága, valamint az egyre inkább hierarchikusan tagozódó társadalmi struktúrák miatt egyre kevésbé a helyváltoztató mozgás jellemezte.

A Dogger-föld mintegy évvel ezelőtt tűnt el. Előbb a tóparti mezők lettek túl sósak és egyre nyirkosabbak, míg teljesen el nem lepte őket a tenger, és a középső kőkorszaki lakók új otthont kellett keressenek maguknak. A jégkorszaki gleccserek visszahúzódásával a tengerek szintje emelkedni kezdett, így egyrészt a lakható területek zsugorodtak, máshol viszont a jégmezők visszahúzódásával újak keletkeztek.

Jegyzetek

Fordítás

Irodalom V. Gaffney, K. Thomson, S. Fitch (Kiad.): Mapping Doggerland. The Mesolithic Landscapes of the Southern North Sea. In: Archaeopress, Oxford 2007, .