Molnos () Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitra központjától 5 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik.
Története Verő Z. egy honfoglaló lovas harcos sírleleteit (2 kengyel, vascsat, bronzkarkötő) adományozta a nyitrai múzeumnak, melyek a molnosi téglagyárban kerültek elő.Jan Eisner 1933: Pamiatky z doby veľkomoravskej na Slovensku. In: Nitra - Dejiny a umenie nitrianskeho zámku. Trnava, 55, 7. kép: 10-11, 13.
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 10. és a 12. század között magyar szállásterület volt a helyén. A falut 1409-ben "Molnosfalu" néven említik először. 1447-ben Hunyadi János Molnost a nyitrai káptalannak adományozta. A török háborúkban a település súlyos károkat szenvedett, melyet csak a 18. században hevert ki.
Vályi András szerint: "MOLNOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája, határja jó, nádgya elég van, szőlő hegye termékeny, legelője elég, piatzozása Nyitrán van."
Fényes Elek szerint: "Molnos, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrához 1/4 órányira: 351 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan."
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Molnos, Nyitra mellett, nyugotra fekvő tót község, 548 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kis kápolnáját 1894-ben Karlanek Antal építtette. Földesura a XVI. század elejétől a nyitrai káptalan volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka van."
1883 augusztusában súlyos tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett.
Az első világháború alatt főként a nemi betegeknek fenntartott katonai kórház működött itt,Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 26. rész melynek külön katonai temetője van. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége 1880-ban 362 szlovák és 5 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1890-ben 521 szlovák és 14 magyar anyanyelvű lakta.
1900-ban 665 szlovák és 25 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 758 lakosából 670 szlovák és 74 magyar anyanyelvű.
1921-ben 794 csehszlovák és 25 magyar lakta.
1930-ban 1058 csehszlovák és 1 magyar lakosa volt.
Nevezetességei Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1944 és 1947 között épült. Területén első világháborús hősi temető található.
Jegyzetek
Források Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere – Szlovákia. Budapest, 56. Monika Gabulová – Ivan Kuzma 2015: Pochovávanie na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Mlynárciach. Slovenská archeológia LXIII/2. Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII. Anton Točík 1960: Radové pohrebisko devínskeho typu v Mlynárciach pri Nitre. Slovenská archeológia VIII/1. Evžen Plesl 1952: Pohřebiště lidu s volutovou keramikou v Mlynárcích na Slovensku. Archeologické rozhledy IV.
Külső hivatkozások Nyitra város hivatalos oldala
Kategória:Nyitra városrészei Kategória:Nyitra vármegye települései