Új királyi palota (Prága)

thumb|right|222px|A Mátyás-kapu a cseh és az uniós lobogóval thumb|right|222px|A második udvar thumb|right|222px|A palota déli szárnya és az új várlépcső

Az Új királyi palota (Nový královský palác) a prágai vár nyugati szélén álló hatalmas épületegyüttes. Ha a várat a Hradzsin felől közelítjük meg, elsőként ez ötlik szemünkbe. Itt nyílik a vár főbejárata, a Mátyás-kapu. A palotában volt, illetve van a 16. század utolsó harmada óta az államfő (a király, majd a köztársasági elnök; a német megszállás alatt a helytartó) rezidenciája és hivatala.

Története

Az épületegyüttest több korábbi épület összedolgozásával, felhasználásával alakították ki 1564–1616 között, tehát II. Miksa trónra lépése után kezdték, II. Rudolf alatt folytatták, és Mátyás idején fejezték be. A vár teljes nyugati részét Bonifaz Wohlmuth, Giovanni GargioliA források mintegy felében Gargiolli néven szerepel, mert összetévesztik az olasz fényképész Giovanni Gargiollival (1838–1913) és Giovanni Maria Filippi tervei alapján alakították át.

Az első és a második udvart elválasztó főépületét III. Ferdinánd utasítására Giuseppe Mattei alakította ki a császár nyári palotájából. Ezután Mária Terézia utasítására, Niccolò Pacassi tervei alapján is átépítették 1753–1775 között. Ekkor kapta egységes arculatát a Pacassi munkásságára jellemző barokk stílusban.

Az államfő rezidenciájaként szerepe II. Ferdinánd trónra lépése után formálissá vált; a legtöbb Habsburg uralkodó jóformán csak koronázására látogatott el Prágába. Az első csehszlovák köztársaság kikiáltása után, hogy immár ténylegesen ide költözött az államfő és hivatala, Tomáš Garrigue Masaryk köztársasági elnök részlegesen átépíttette Jože Plečnik szlovén építésszel. Ennek részeként a déli szárny jó részét 1936-ban a köztársasági elnök vendégeinek szálláshelyévé építették át. Az 1950–1960-as évek fordulóján Otto Rothmayer tervei alapján tették a főépületet még a korábbinál is reprezentatívabbá.

Részei thumb|right|222px|Az elnöki palota bejárata a vár harmadik udvaráról

A palota a vár első udvarát kelet felől U alakban ölelő, második udvarát keretező épületszárnyak együttese. A két udvart egymástól a palota főépülete (bejárati traktus, () választja el; ennek déli végében a déli szárny () folyamatosan, bár a domborzathoz és az egykori, bedolgozott épületekhez illeszkedő tört vonalban húzódik, és határolja mind az első, mind a második udvart, majd azon is túlnyúlva a harmadik udvart is egészen a régi királyi palotáig — a harmadik udvarba átnyúló része az elnöki palota. A második udvart északról határoló északi szárny () hagyományosan és a déli szárnyhoz hasonlóan a főépület (északi) végéből indul, de kelet (azaz a Hradzsin) felé nem folytatódik. Helyette a főépület közepén indul egy szárnyépület kelet felé; ezt a főépület részeként tárgyaljuk. Ez választja el az időnként negyedik udvarnak is nevezett (és tőle északra kialakított) Bástyakertet () az első udvartól, azaz a Hradzsin-tér keleti folytatásától; a sajátos képzavarral „középső szárnynak” () nevezett hátsó traktus pedig a második udvart választja el a harmadiktól.

Az egyes épületek nevezetesebb részei:

Főépület thumb|right|222px|A Pacassi-lépcső thumb|left|222px|A Plečnik-oszlopcsarnok

A főépületnek az Első udvarra néző homlokzatát katonai jelvények, illetve címerek domborművei díszítik; ezeket Ignaz Franz Platzer készítette (Szombathy, 1971).

Az első udvarból a másodikba átvezető Mátyás-kapu () valójában a főépület földszintjén átvezető alagút, aminek eredetijét még II. Mátyás építtette 1614-ben; akkor ez volt a vár főkapuja. Valószínűleg Vincenzo Scamozzi tervezte; ez volt a vár első barokk létesítménye és ez a Csehországban fennmaradt legrégibb világi barokk építmény.Prague.net: Courtyards and Squares at Prague Castle

A kaputól (a bejárat felől nézve) balra volt az őrség fegyvertára és az udvarmester, a királyi gyűjtemények őrének lakása. A fegyvertár most is régi helyén van; a közelében rendezték be a köztársasági elnök reprezentációs és fogadótermeit, valamint egyes irodáit (Hrad I. nádvoří č. p. 1).Kontakty — Kancelář prezidenta republiky

Az udvarmester lakásának helyén 1948 és 1956 között Otto Rothmayer építész alakított ki egy monumentális, a Spanyol teremhez vezető, oszlopos lépcsőházat (Rothmayar-csarnok, ). A 40 m hosszú, 12,5 m széles teremben áll Tomáš Garrigue Masaryk szobra; ezt Jan Štursa faragta fehér márványból.

A Pacassi-lépcsőnek () nevezett díszlépcső a Mátyás-kaputól délre indul. Az 1753–1775 közötti átépítés részeként alakították ki; nevét az átalakítást tervező főépítészről kapta. Átellenben, a kaputól északra Jože Plečnik tervezett egy, az épület felső szintjéig érő, 12 m széles, 18,5 m hosszú oszlopcsarnokot () — ezt 1927 és 1951 között építették meg. Az emeleteket elbontva hatalmas teret alakítottak ki rézlemezes mennyezettel és három, egymás fölött álló oszlopsorral. Ugyancsak Plečnik tervei alapján cserélték le a kapu előtt álló fenyőfa oszlopokat díszes zászlótartó oszlopokra. Az épület északi végében a Spanyol terem öltözőjét () 2002-ben Bořek Šípek tervei alapján építették át jelenlegi formájába.

Ez alatt az épület alatt tárták fel a régészek 1950-ben a vár legrégibb temploma, a Szűz Mária-templom () maradványait. Amikor a Várgaléria megnyitására készülve, 1964-ben renoválták az épületet, annak földszintjét úgy alakították át, hogy a maradványok megtekinthetők legyenek. A templomból a hajó északi fele maradt meg a szentéllyel és az oltárasztallal, továbbá néhány sírlelet. A falazat alsó része 9., a felső 11. századi.

Déli szárny

thumb|right|222px|A palota déli szárnya nyugat felől thumb|right|222px|A Bika-lépcső

A szárnyépület földszintjén, az Új várlépcső felett Jože Plečnik tervei alapján egy sala terrena típusú kilátótermet alakítottak ki.

Az udvar déli oldalán a köztársasági elnök fogadótermei vannak; ezekhez díszes lépcső vezet a Mátyás-kapu átjárójából.

A bejárati fogadótermet () a puttókat ábrázoló vászonképeiről időnként a gyermekek termének is nevezik. A tapétán Antonius és Kleopátra történetének jeleneteit örökítették meg. A trónterem () a legfontosabb állami események (miniszterelnökök, egyetemi tanárok kinevezése stb.) színhelye A termet három hatalmas csillár világítja be. A fehér, rokokó cserépkályhát arany berakások díszítik Padlóját értékes perzsaszőnyegek burkolják, a legnagyobb 10 m *5 m-es. Egy nagy falfestmény V. Ferdinánd (1836-os) koronázását ábrázolja. A Brožík-szalon () onnan kapta nevét, hogy falait Václav Brožík festményei díszítik (Utószülött László delegációja Franciaországba látogat, Podjebrád Györgyöt cseh királlyá választják, Károly király megalapítja a prágai egyetemet — ez utóbbi kettő a későbbi nagy művek előtanulmánya). A 18. század végén kialakított Habsburg-szalont () Mária Terézia családtagjainak arcmásai díszítik. Az üvegszalon () eredetileg a császár hálószobája volt. Fő nevezetessége az iszlám előírásait felrúgva ember- és állatfigurákkal díszített hatalmas perzsaszőnyeg. A kis szalon () egykor a császárné öltözőszobája volt. A szent Pált ábrázoló festmény Petr Brandl munkája. A kandallós szalon () eredetileg a hölgyek várószobája volt. A zeneszoba () falát burkoló, 17. századi brüsszeli tapétát a kontinenseket (Ázsiát, Europát, Amerikát és Afrikát) szimbolizló női alakok díszítik. A tükörszoba () A mai társalgó () volt egykor az ebédlő. A Janák-termet () Pável Janák tervei alapján alakították ki. A tapéta fantáziaképei a 12 hónapot jelenítik meg. Az oktogon () 1644-ben szent Vencel kápolnájának épült; nevét a budapesti térhez hasonlóan nyolcszög alaprajzáról kapta. Az öreg terem () kazettás famennyezetével és homokkő falaival a legkorábbi, itt állt épület maradványaként 1135 körül épült. Masaryk elnök könyvtárszobája () Az elnök erkélye () A Bika-lépcső () a vár harmadik udvarából ereszkedik a déli szárny alagsori szintjére és onnan a Sánckerthez.Plečnikovo Býčí schodiště Jože Plečnik tervei alapján építették 1929–1931 között; nevét a szelemeneket tartó bikafigurákról kapta.

Északi szárny

Az északi szárny földszintjén eredetileg I. Ferdinánd, később II. Rudolf istállója volt. Az emeleten I. Ferdinánd két nagy, neoreneszánsz dísztermet alakíttatott ki: a Spanyol termet és a valamivel kisebb mint feleakkora Német termet. Mindkettő falain nagy tükrök tagolják a márvány borítást, stukkódíszes mennyezeteikről gazdagon díszített csillárok lógnak. Mindkét teremben rendszeresen tartanak koncerteket, ünnepi rendezvényeket.Prague and Its Environs

Istálló

A díszes istállót (császári stálló — ) Giovanni Gargioli és Horatio Fontana di Brussato tervezte.Szombathy, 1971 — Fontana di Brussatóról semmilyen más információt nem találtam: Szerkesztő:Pásztörperc Az istállóban Spanyolországból hozott andalúziai lovakat tartottak. Ennek az egészen a 19. századig rendkívül divatos lófajtának II. Rudolf császár is nagy rajongója volt — olyannyira, hogy a kihallgatásokat is gyakran az istállóban tartotta. Jelenleg a Várgalériának ad otthont.

Oldalbejárat

A lovak kijjebb költöztetése után az épület közepén alagutat vezettek át a Szarvas-árkon átívelő Lőpor hídhoz; ez lett a vár máig használatos oldalbejárata (). A Szarvas-árok túloldalán terülnek el a Királyi kertek.

Spanyol terem thumb|right|222px|A Spanyol terem 2013. május 1-én a Berlini Filharmonikusok koncertje előtt

A 47 m hosszú, 24 m széles és 13 m magas, 1152 m² területű Spanyol terem () Európa egyik legnagyobb terme. A. Valentin és Giovanni Gargioli tervei alapján építették (Szombathy, 1971). Nevét onnan kapta, hogy alatta, az istállóban Spanyolországból hozott lovakat tartottak. Díszterem jellegének megfelelően eredetileg sok szoborral és festménnyel díszítették; a sorozatos átépítések miatt mára csak a stukkódíszek némelyike eredeti. A terem közepén három oszlop tartotta a boltozatos, festett mennyezetet. Amikor II. Fülöp Prágába látogatott, és kitüntette Rudolfot a spanyol Aranygyapjas renddel, a kosbőr makettjét vakolatdíszként megformálták az egyik ablak alatt (feltehetően Giovanni Maria Filippi).

A műtárgyakat a sorozatos átépítések idején apránként elvitték. A barokk átalakítás építésze Kilian Ignaz Dientzenhofer volt 1748-1749-ben:Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti többek között megemelte a mennyezetet, megszüntette a boltozatokat és az oszlopokat.

1748-49-ben Pacassi is átépítette a termet. Megtartotta a kifinomult reneszánsz stukkópárkányokat, a mennyezetre pedig újakat rakatott Carlo Antonio Palliarival és a luganói Giovanni Antonio Oldellivel. Sajnos, az 1757-es porosz bombázás ezek jó részét megsemmisítette.

A 18. század második felében a csarnokot árkádos folyosóval vették körül, aminek következtében be kellett falazni ablakait; a helyükre Norbert Kryštof Saeckel csalóka kertképeket festett. V. Ferdinánd koronázására labdaházzá építették át.Prague.net: State rooms in New Royal Palace Ehhez új tölgyfa parkettát raktak le, Josef Navrátil világos tónusú festményekkel díszítette a mennyezetet és az új csillárok gyertyáinak fényét nyolc új, többrészes tükör verte vissza. 1868-ban, amikor itt akarták megtartani Ferenc József koronázási ünnepségét, Ferdinand Kirschner újította fel barokkos jelleggel. Ennek részeként felállították Paul De Vigne négy szobrát: a Tudomány, az Ipar, a kereskedelem és a Művészet allegóriáit. A császár végül politikai okokból nem koronáztatta magát cseh királlyá, ezért a ceremóniát nem tartották meg. Utoljára az első Csehszlovákia megalakulása után, 1922-ben alakították át nagyobb fogadásokhoz. A vár látogatói nem tekinthetik meg (csak az évenként kétszer, rendszerint májusban, illetve októberben tartott „nyílt napon” — a vár legnagyobb rendezvénytermeként főképp ünnepségeket és a köztársasági elnök nagyobb fogadásait rendezik itt, illetve időnként reprezentatív koncerteket tartanak.

Német terem