Kövessy Albert, 1903-ig Stern,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 29241/1903. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 116. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 46. oldal 12. sor Kövesi (Kótaj, 1860. október 6. – Budapest, Józsefváros, 1924. december 21.) magyar színházi rendező, színigazgató, színműíró.
Életrajza Stern Sámuel és Weisz Julianna gyermekeként született a Szabolcs megyei Kótajon. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd 1877-ben a kolozsvári Színház tagja lett. Ezután a vidék nagyobb városaiban mint rendező, művészeti vezető és színész működött. 1898-ban az Óbudai Kisfaludy Színház igazgatója lett. 1900–05-ben Kecskeméten, 1905 és 1911 között Pécsett, 1911–12-ben Ungváron működött mint igazgató. 1912. október 9-től a csődbe ment Új Színpad helyén, az Építőmunkások Székházában Kövessy Színpad működtetett vállalkozást egy rövid ideig, majd 1912. december 3-án vonult nyugdíjba. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgja volt, 1924-ben asztaltársaságot alapított a New York kávéházban Kövessy vár címen nyugdíjas színészek segítése céljából.
Számos bohózatot és operettszöveget írt és fordított is, többek között a Sulamith-ot, amely olyan sikeres volt, hogy egy ideig fellendítette a Kisfaludy Színházat is.
Felesége Kövessy Albertné Iványi Mariska (1862–1918) színésznő volt.
Fontosabb szerepei
Lambertuccio (Suppé: Boccaccio) Goldstein Számi (Kövessy A.) Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak)
Főbb munkái
Eredeti színművei
Florinda kisasszony, operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1890. augusztus 2., Krisztinavárosi Színkör A diurnista, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1892. május 3., Krisztinavárosi Színkör A primadonna, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1893. június 30., Városligeti Színkör Goldstein Számi, vagy az uj honpolgár, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1894. augusztus 11., Krisztinavárosi Színkör; 1896. május 16. 100. előadás a Városligeti Színkörben A vigéczek, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1896. június 6., Városligeti Színkör A diplomás kisasszonyok, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1897. június 9., 25. Krisztinavárosi Színkör A talmi herczegnő, operett 3 felvonásban. Társszerző: Makai Emil. Zenéjét szerezte: Konti József. Bemutató: 1898. január, Népszínház Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felvonásban. Társszerző: Faragó Jenő. Bemutató: 1898. július 14., Városligeti Színkör A Singer-gyár, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1899. július, Krisztinavárosi Színkör A gólem (Népopera, 1917)
Fordítások és színre alkalmazottak A hypnotizált anyós, bohózat 3 felvonásban. Bisson után franciából. Budapest, 1898. (Fővárosi színházak műsora 32. Először 1897-ben a városligeti színkörben.) Don Caesar, operett 3 felvonásban. Walter Oszkár után németből. A csavargó, operett 3 felvonásban. Zeller és West után németből (először Miskolcon 1887. február 6.) Kokó király, franciából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felvonásban, Nostroy után németből az óbudai viszonyokra alkalmazva. A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította. A minta férj, franciából. Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felvonásban. Delavigne és Bosu után franciából (a Városligeti színkörben 1894. április 8.) A szoknyahősök, bohózat 4 felvonásban. Goudillot után franciából magyar színre alkalmazta (a Kisfaludy Színházban 1898. december 8.) Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felvonásban, németből (Kisfaludy Színházban 1898. június) Szabadkőművesek, bohózat 3 felvonásban, németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy Színházban) A budai varróleányok, énekes életkép 3 felvonásban. Berg O. f. után magyarosította (1897. a Kisfaludy Színházban, A nagyváradi varróleányok címmel Nagyváradon 1897.) Osztozkodás, színmű 4 felvonásban. Quignon Albert után franciából (1898. a Kisfaludy Színházban) A hölgyek kedvence, franciából Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felvonásban. Goldfaden Adolf után héberből fordította (1899, a Kisfaludy Színházban)
Librettói
Az új honpolgár (zene: Delin H., 1896) A vigécek (zene: Barna Izsó, 1897) Lipi (zene: Huber M., 1918)
Jegyzetek
Források
További információk
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001 Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002 Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900
Kategória:Rendezők Kategória:Színigazgatók Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek