bélyegkép|jobbra|240px|Az Otgontenger-hegy, amelynek már a neve is Ötükenre és Tengrire utal Ötüken a török népek mitológiájának központi helye, a legendás „Őshaza”, a türkök származási helye. A tengrizmusban a földanya hazája, és az égig érő világfa helye. Itt Yer-sub („Föld-víz”), a természet szelleme vigyázza a termést és az embereket. A középkor óta a közép-ázsiai Hangáj-fennsíkon képzelik el, amely így a tengrizmus szent helyévé nőtte ki magát. Sokszor hivatkoznak Ötüken hegyére is, illetve egyes írások csak Szent Hegyként említik. Az orkhoni írás nem csak írásképében hasonlít a magyar rovásra, hanem a magánhangzók esetleges jellegében is. Emiatt a szónak több változata lehetséges, mint Otukan, Utukan, Ötükün. A magas hangrendű alakot a néhány mai török nyelvben még fennmaradt kapcsolódó kifejezések erősítik meg.
10px10px10px10px = n-uk-t-u, de jobbról balra olvasandó (u-t-uk-n).
Földrajzi helyzetére vonatkozóan csak találgatások vannak, a legáltalánosabb elképzelés szerint a Hangáj-hegységben volt, ahol az Orhon völgye és Tuva is könnyen elérhető. Ez azonban azon az előfeltételezésen alapul, hogy a köktürk birodalom létrejötte előtt is ezen a környéken éltek a török népek ősei.
A szó etimológiája bizonytalan. Néhány török nyelvben (jakut, dolgan, tuva) az ötük, ötöx szavak régit, öreget jelentenek, ám a jakutban az „elhagyott haza” jelentés arra utal, hogy ezek az Ötükenből keletkeztek elvonással és jelentésmódosulással, nem ezekből ered az Ötüken. A szó összetételnek látszik, de az összetételi határok nem világosak (ötü-ken, öt-ük-en, öt-[ü]-ken). Egy lehetséges etimológia szerint az öt- (elhaladás, átkelés, mint a magyar át- igekötő és ott helyhatározó),ot-öt és a -ken/kün (emberek, nép, lakik, mint a magyar hon)kün összetétele. Ez esetben az Ötüken gyakorlatilag megegyezik a magyar otthon szóval, mind az összetételi tagokat, mind a jelentést illetően, emellett a mongolban otgonként maradt fenn az Otgontenger-hegy nevében. Ez a mongol név Ötüken és Tengri összetétele. A török nyelvészek egy másik etimológiát találtak ki, amely szerint az öt/et („hús”) igenévi alakja, az ötmek változott volna ötümek formájúvá, ami „fizetség”, „zsold” jelentésű, és ez vált Ötükenné.Türk Söylence Sözlüğü, Deniz Karakurt, Türkiye, 2011.
Jegyzetek
Források Tengrism World Heritage Encyclopedia The Tatar Gazette
Kategória:Török mitológia