A kőszáli kecskék (Capra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.
Kialakulásuk A kőszáli kecskéknek a magas hegységekre korlátozódó, szétszórt elterjedtsége és az ennek ellenére megfigyelhető nagy testi hasonlóságuk arra a következtetésre jogosít föl, hogy nem is olyan régen a hegyek között elterülő síkságokat lakták, természetesen olyan korban, amely jóval hidegebb volt a mostaninál, és így ezek a meleget kerülő állatok Afrikába, egészen Etiópiáig is eljuthattak. Amint az éghajlat melegebb lett, a kőszáli kecskék a hegységekbe húzódtak föl. Így alakulhatott ki itt, a földrajzi elkülönülés következtében a mai nagyszámú alfajuk. A kőszáli kecskének a mélyebben fekvő vidékeken való egykori elterjedését egyes történelmi feljegyzések is bizonyítják, a 18. században például még a Vogézekben is élt. Közép-Európa és Nyugat-Európa számos helyén fosszilis, megkövesedett leleteket is találtak.
Rendszerezés A nembe az alábbi 9-10 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik:
vadkecske (Capra aegagrus) Erxleben, 1777 házi kecske (Capra aegagrus hircus) Linnaeus, 1758 - egyes rendszerezők önálló fajnak tartják, Capra hircus név alatt; azonban ez még nincs általánosan elfogadva †Capra camburgensis - pleisztocén nyugat-kaukázusi kecske (Capra caucasica) Güldenstädt & Pallas, 1783 kelet-kaukázusi kecske (Capra cylindricornis) (Blyth, 1841) - korábban a nyugat-kaukázusi kecske alfajának vélték †Capra dalii Bukhsianidze & Vekua, 2006 - középső pleisztocén; Grúzia pödröttszarvú kecske (Capra falconeri) (Wagner, 1839) alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) Linnaeus, 1758 núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana) F.Cuvier, 1825 spanyol kőszáli kecske (Capra pyrenaica) (Schinz, 1838) szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica) Pallas, 1776 abesszin kőszáli kecske (Capra walie) Rüppell, 1835
Leírásuk A kőszáli kecskék a magas hegyeket lakják, ahol csupán kevés emlősállat tud megélni. Legfeljebb csak a leghidegebb téli időszakokban ereszkednek le valamivel mélyebben fekvő vidékekre. Ezzel az életmóddal velejár, hogy minden kőszálikecske fajnak csekély az elterjedtsége és hogy igen sok különböző alfajuk alakult ki.
Az egyes fajok és alfajok testalkatra és színre nagyon hasonlítanak egymáshoz, viszont szarvuk és erősebben vagy gyöngébben kifejlődött szakálluk révén némileg különbözők. Európában két fajuk található, a spanyol kőszáli kecske (Capra pyrenaica) és az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex). Ez utóbbi valaha sokfelé (például a Kárpátokban is) megtalálható volt, ma már azonban élőhelye az Alpokra, elsősorban Svájcra szorult vissza. A kőszáli kecskefajok közül valószínűleg a szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica) fordul elő a legnagyobb területen, az Altaj-hegységtől a Himalájáig egész Közép-Ázsiában. Egyiptom és az Délkelet-Arábia hegyeiben élő veszélyeztetett faj a núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana). Etiópia (Abesszínia) hegyeiben található a kihalóban levő abesszin kőszáli kecske (Capra walie).
Képek
Jegyzetek
Források ITIS szerinti rendszerbesorolása Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542: 68. Capra in Mammal Species of the World. Wilson, Don E. & Reeder, DeeAnn M. (Editors) 2005. Mammal Species of the World – A Taxonomic and Geographic Reference. Third edition. . ICZN 2003. OPINION 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bulletin of Zoological Nomenclature 60(1): 81–85. BHL Reference page. Bukhsianidze & Vekua 2006: Capra dalii nov. sp. (Caprinae, Bovidae, Mammalia) at the limit of Plio-Pleistocene from Dmanisi (Georgia). Courier Forschungsinstitut Senckenberg, 256: 159–171.
Fordítás
Kategória:Emlősnemek Kategória:1758-ban leírt állatnemek