Elias Magnus Fries (Femsjö, 1794. augusztus 15. – Uppsala, 1878. február 8.) svéd botanikus és mikológus.
Élete A svédországi Småland tartományban, a Hylte községhez tartozó Femsjö településen született, a helyi lelkész fiaként. Iskolai tanulmányait Växjőben végezte. Botanikai érdeklődését még apjától örökölte, akitől e téren nagyon sokat tanult. 1811-ben beiratkozott az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének számító lundi egyetemre, ahol már 1814-ben doktorátust szerzett, és abban az évben adjunktusi kinevezést kapott az egyetem botanikai tanszékén. 1820-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.A Leopoldina tagkönyvtára Néhány éven belül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották, 1824-ben pedig professzori kinevezést kapott. 1834-ben az Uppsalai Egyetem gazdasági karán kapott tanári katedrát, majd a következő években több tudományos társaság is a tagjává választotta. 1849-ben az uppsalai egyetem botanikus kertjének vezetőjévé választottá, 1853-ban pedig az egyetem rektora lett. 1850-ben a Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották.
Fő művei között kiemelkedik a három kötetes Systema Mycologicum című, gombarendszertani munkája (1821–1832), további tudományos munkái voltak még az 1828-ban Elenchus fungorum címmel kiadott könyve, a két kötetben megjelent Monographia hymenomycetum Sueciae (1857 és 1863) és a Hymenomycetes Europaei címmel 1874-ben kiadott monográfiája. Friest tekintik, Christiaan Hendrik Persoon után a modern gombataxonómia megalapozójának. Az általa kidolgozott taxonómia elnevezéseire hatással volt Johann Wolfgang von Goethe és a német romanticizmus is. Az egyes taxonok elhatárolásánál elsősorban a spórák színét és a tráma alakulását vette figyelembe.http://www.first-nature.com/fungi/~biog-fries.phphttp://www.encyclopedia.com/topic/Elias_Magnus_Fries.aspx
Uppsalában hunyt el, 1878. február 8-án. Halála után a The Times-ban megjelent méltatása Linnééhez hasonlította munkásságának jelentőségét, a gombák és zuzmók kutatásának terén.The Times, 1878. február 21., p06 Uppsalai katedráját Johan Erhard Areschoug örökölte meg, aki után pedig fia, Theodor Magnus Fries ülhetett az örökébe.
Az általa leírt fajok tudományos nevében a neve Fr. formában szerepel.
Művei Monographia Pyrenomycetum Sueciae (1816) Systema Mycologicum (1821) Systema Orbis Vegetabilis (1825) Elenchus Fungorem (1828) Lichenographia Europaea Reformata (1831)
Források
További információk "Elias Magnus Fries", Authors of fungal names, Mushroom, the Journal of Wild Mushrooming. Web site of the Descendants of Elias Fries Association
Fordítás
Kategória:1794-ben született személyek Kategória:1878-ban elhunyt személyek Kategória:Svéd biológusok Kategória:Mikológusok Kategória:Svéd rektorok Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai Kategória:Botanikusok Kategória:A Royal Society tagjai