bélyegkép|270px| Az 1870-es debreceni színtársulatról készített tablón sorrendben a következő színészek láthatók: 1. Szakáll Róza (1848–1926); 2. Tannerné Szabó Róza, később Erkel Sándorné (1850–1922); 3. Bercsényi Béla (1844–1901); 4. Blaha Lujza (1850–1926); 5. Mándoky Béláné [Presly] Morzsai Emma (1844–1923); 6. Rónai Gyula (1828–1874); 7. Hetényi Laura, Molnárné (1830–1874); 8. Mándoky Béla (1839–1918); 9. Együd István (1838–1882); 10. Dalnoki Béniné, Konti Fáni (1842–1908); 11. Vízvári Gyula (1841–1908); 12. Gerecs János (1843–1910); 13. Dalfi Lőrinc; 14. Takács Emese, Bercsényiné (1847–1914); 15. Szabó József (1814–1875); 16. Szomolnoki Erzsi, Balla Istvánné; 17. Tanner István (1828–1878); 18. Dalnoki Béni (1838–1914); 19. Foltényi Vilmos (1820–1905); 20. Zöldi Miklós (1821–1876); 21. Foltényiné, Szákfy-Szabó Amália (1830–1901); 22. Zöldiné Szabó Julianna (1812–1886); 23. Dózsa József (1815–1886); 24. Philippovits István (1822–1885)

Szabó József (született Schneider) (Debrecen, 1814. január 22.Debreceni r.k. keresztelési anyakönyv, 1814. év. – Debrecen, 1875. március 1.)Debreceni r.k. halotti anyakönyv, 30/1875. folyószám. színész, rendező, igazgató, színházi titkár.

Pályafutása

Schneider József szabó és Prohászka Klára fiaként született, 1814. január 23-án keresztelték. Előbb borkereskedését működtetett, majd 1837-től kardalos volt a Nemzeti Színházban. 1842-től Kecskeméten működött színigazgatóként, gyakran társulva mással. Dolgozott együtt Havi Mihállyal, Szerdahelyi Józseffel, Gócs Edével és 1860-tól Philippovits Istvánnal. Megfordultak Pécsett, Aradon, Temesvárott, Nagyváradon, Pozsonyban, Szegeden, Kassán, Ungváron, Munkácson, Rimaszombatban és Győrött. Szabó József mint vidéki színigazgató mindig magas színvonalú társulatokat szervezett, a pesti Nemzeti Színház színvonalát vette alapul. Operák is szerepeltek műsorán, külföldön pedig ő ismertette meg először a magyar énekes színészetet. Havi Mihállyal elsőként tették nyereségessé egy magyar társulat külföldi körútját. 1846 és 1848 között játszottak Itáliában, Bécsben, Franciaországban, Brüsszelben és Prágában. 1856-ban Bécsben, később Bukarestben szerepeltek. Felkérték a temesvári német társulat vezetésére egy évre (1857). 1863–1865-ig a kassai színtársulat igazgatója volt,Borovszky: Abaúj-Torna vármegye és Kassa (Magyarország vármegyéi és városai, 1896). A színészet Kassán. Színigazgatók 1861 óta. 1866 ősze és 1874 ősze között művészeti vezetője volt a debreceni színháznak, fellendítette a város színházi életét. Ezután nyugalomba vonult.

Családja

Nővére Erkel Józsefné Szabó Amália, felesége Horeczky Zsófia (Nyitra, 1816 körül – Budapest, 1892. március 11.)Budapest-józsefvárosi római katolikus plébánia halotti anyakönyve 426/1892.Özv. Szabó Józsefné szül. Báró Horeczky Zsófia gyászjelentése barónő.

Gyermekei:

Szabó Gábor József Ferenc (Pest, 1839. december 22.Pest-terézvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1839. év. – ?) Szabó József (Pest, 1843. február 25.Pest-terézvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1843. év. – ?) Szabó Irén Angelika Franciska Mária Jozefa (Pest, 1847. november 30.Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1847. év. – Budapest, 1920. március 18.)Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 705/1920. férj. Hets Jánosné. Szabó Hedvig Zsófia Zsuzsanna (Debrecen, 1850. január 2.Debreceni római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1850. év. – ?) Szabó Melánia (Arad, 1855 körül – Budapest, 1902. december 6.)Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 3441/1902. férj. Huber Sándorné. B. Szabó József (Nagyvárad, 1870. június 13. – Budapest, 1917. január 28.) színész, énekes, számtiszt.

Működési adatai 1842–43: Kecskemét; 1844: Szeged, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és 1844–45: Kolozsvár; 1845: Debrecen, Nagyvárad; 1845–46: Kolozsvár; 1846: Itália; 1846–47: Pécs; 1847–52: Temesvár, Nagybecskerek; 1852–53: Arad; 1853: Nagyvárad; 1853–55: Arad–Nagyvárad; 1856: Arad, Nagyvárad, Bécs, Baden, Wieden, Pozsony; 1856–57: Arad; 1857: Bukarest; 1857–58: Arad; 1858: Nagyvárad; 1858–59: Arad; 1859–60: Szeged; 1860: Nagyvárad; 1860–63: Arad; 1863: Szeged–Kassa; 1863–64: Kassa; 1864: Ungvár–Munkács; 1864–65: Kassa; 1865: Rimaszombat; 1865–66: Győr; 1866–1874: Debrecen, Nagyvárad.

Jegyzetek

Források

Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [Bp., 1929]

További információk

Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994 Österreichisches Biographisches Lexikon

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar rendezők Kategória:Színigazgatók Kategória:Debreceniek Kategória:1814-ben született személyek Kategória:1875-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek