Ried im Innkreis osztrák város Felső-Ausztriában, a Riedi járás központja. Lakossága 2022 januárjában 12 432 fő volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Ried im Innkreis a Ried im Innkreis-i járásban Ried im Innkreis Felső-Ausztria északnyugati részén, Innviertel régióban fekszik, Salzburgtól kb. 60 km-re északkeletre és Linztől 80 km-re nyugatra. Tőle délre található az Alpok lábainál fekvő Hausruck-dombvidék és a Hausrucki erdő. Neve a középfelnémet "riet" (nád) szóból származik és valószínűleg a városon átfolyó két patak, az Oberach és Breitsach mocsaras partjaira utal, amelyek az óvárostól kb. 2,5 km-re északra egyesülve a Riederbach (vagy Antiesen) folyót alkotják.
A környező önkormányzatok: délre Neuhofen im Innkreis, nyugatra Mehrnbach, északra Aurolzmünster, északkeletre Tumeltsham, keletre Hohenzell.
Története bélyegkép|bal|170px|Ried főtere 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A Krisztus-templom Riedet először 1145-ben említik a források: a reichersbergi apátság adománylevelében, Wernhard de Riede nevében. 1180 körül egy dokumentum riedi lakosokról ír, vagyis már nem csak erőd vagy udvarház, hanem település is létezett a helyszínen.
Egy 15. századi legenda szerint 1191-ben Bajorország hercege lovaggá ütötte a helyi molnár fiát, Dietmart és neki adományozta a Riedet. Dietmar a harmadik keresztes háborúban vett részt és Ikonium ostrománál, amikor a küzdelemben lehanyatlott a keresztesek zászlaja, saját csizmáját tűzte a lándzsája hegyébe és azt zászlóként használva győzelemre vezette a hadat. Emiatt szerepel csizma a mai város címerében is.
Dietmar családjának kihalása után 1248 körül a település és vára visszaszállt a bajor hercegre. A várost 1266-ban II. Ottokár cseh király, 1307-ben Szép Frigyes német király, 1364-ben pedig IV. Rudolf osztrák főherceg foglalt el és fosztotta ki. 1379-ben megkötötték az első riedi szerződést, amely véget vetett a bajor-osztrák határvitáknak. XVI. Henrik bajor herceg 1435-ben címert adományozott a városnak. Az ezt követő nyugalmasabb időszakban fejlődésnek indult a lenvászon termelése és kereskedelme, a takácsok céhének háza 1494-ben épült.
A reformáció idején a lakosság egy része protestánssá vált, de az ellenreformáció megindulása után, 1580-ra már ismét katolikusok. Az 1649-es pestisjárvány 236 életet követelt.
A spanyol és osztrák örökösödési háború idején ismét kiújultak a bajor-osztrák határviták. A bajor örökösödési háború után az 1779-es tescheni békével az Innviertel - és benne Ried - Ausztriához került. A napóleoni háborúk idején, 1810-től visszakerült Bajorországhoz. A második riedi szerződésben 1913. október 8-án Bajorország átállt Franciaország oldaláról a koalícióhoz. Napóleon bukásával, 1816-ban a város ismét Ausztriáé lett.
1857-ben az addig mezőváros Riedet I. Ferenc József városi rangra emelte.
1938. március 12-én az Anschluss keretében német csapatok szállták meg a várost, amelyen Hitler is átutazott, amikor Linzbe tartott. A második világháborúban csak minimális károkat szenvedett, három kisebb bombatámadásban a vasútállomás károsodott. A háború után Ried az amerikai megszállási zónához tartozott. A keletről menekülők, kiszabaduló hadifoglyok miatt 33 ezren zsúfolódtak a városban ami erőszakig fokozódó súrlódásokhoz vezetett. A menekültek számára tábort alapítottak, majd egy részük számára erőltetett építési programmal otthonokat hoztak létre.
Lakosság A Ried im Innkreis-i önkormányzat területén 2021 januárjában 12 432 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 76,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,6% a régi (2004 előtti), 7,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 9,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,2%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 9,5% mohamedánnak, 8,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 62 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (86,9%) mellett a törökök (4,7%), a horvátok (2,1%) és a bosnyákok (1,7%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók a történelmi belváros legtöbb épülete 19. századi. A középkori városfalból megmaradt a braunaui és a schärdingi kapu a régi lóvásártér, a Rossmarkt a 19. században átépített, de középkori elemeket tartalmazó városháza a gótikus-barokk katolikus plébániatemplom Innvierteli Néprajzi Múzeum Sörmúzeum
A város futballcsapata az első osztályban játszó SV Ried. Híres riediek Wilhelm Dachauer (1881–1951) festő Ernst Kaltenbrunner (1903–1946) náci politikus, SS-tiszt Anton Zeilinger (1945–) kvantumfizikus Sybil Danning (1947–) színésznő Andreas Goldberger (1972–) világbajnok síugró Manuel Ortlechner (1980–) labdarúgó
Testvérvárosok Landshut, Németország Források Der Bundschuh. ist eine jährlich erscheinende Schriftenreihe und enthält Heimatkundliches aus dem Inn- und Hausruckviertel. Herausgegeben im Auftrag des Museums Innviertler Volkskundehaus. Band 1, Verlag Moserbauer, 1998, Konrad Meindl: Geschichte der Stadt Ried in Oberösterreich. Nationale Verlagsanstalt, Buch- und Kunstdruckerei München, 1899 Chronik der Stadt Ried im Innkreis (ab 1857). Verlag Moserbauer, Ried, 2007, Sieglinde Baumgartner, Helmar Auer: Die Schwanthaler-Stadt Ried. Geschichte und Gegenwart. Verlag Moserbauer, Ried, 1999, Sieglinde Baumgartner: Ried im Innkreis in alten Ansichten. 2001, Franz Berger; Max Bauböck, Ernst Matulik, Anna Burghart: Häuserbuch der Stadt Ried. Verlag Moserbauer, Ried, 2002, Herbert Knittler (Hrsg.): Die Städte Oberösterreichs. Verlag Hollinek, Wien, 1968 Ludwig Pasch: Kulturgeschichtliche und volkhafte Wandlungen im Bezirk Ried im Innkreis. Landesverlag, Ried im Innkreis, 1966
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Felső-Ausztria települései