Események Határozott dátumú események január 3. – Luther Mártont egyházi átkokkal sújtják. január 27. – V. Károly német-római császár megnyitja a wormsi birodalmi gyűlést. április 17–18. – Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésen – V. Károly császár előtti két kihallgatás után is – megtagadja tanainak visszavonását. április 28. – V. Károly német-római császár Ferdinánd öccsére bízza a Habsburgok örökös tartományainak – Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna – igazgatását. május 4. – Bölcs Frigyes szász választófejedelem Junker Jörg (György lovag) néven 1522 márciusáig rejtegeti Luthert az Eisenach melletti Wartburg várában. (Ezt az időt Luther az Újtestemantum németre fordításával tölti.) május 8. – A wormsi rendeletben Luthert és híveit kiközösítik, írásait és azok terjesztését betiltják. május 18. – Szulejmán szultán Isztambulból Magyarország ellen indul hadseregével. (Lásd: 1521-26-os magyar–török háború.) július 3. – Ahmed harmadvezír a ruméliaiakkal körülzárja Szabács várát, melyet Logodi Simon és Torma András vicebánok védelmeztek közel 100 emberrel. július 7. – A törökök egyetlen véres rohammal beveszik Szabács várát, amit magyar és szerb katonák védenek. július 11. – Elesik a Nándorfehérvárral szemben, a Száva északi partján fekvő [ma Belgrádhoz tartozó] Zimony vára. július 23–24. – Piri Mehmed nagyvezír hozzákezd Nándorfehérvár külső falainak lövéséhez. július 31. – Szulejmán szultán kíséretével megérkezik Zimonyra, hogy a Száva túlsó partjáról megszemlélje az ostrom alá vont erősséget, Nándorfehérvárt. augusztus 13. – Hernán Cortés spanyol konkvisztádor megostromolja és beveszi az azték fővárost, Tenochtitlánt. augusztus 29. – Az oszmánok elfoglalják Nándorfehérvárt. szeptember 13. – Miután megerősítette újonnan megszerzett erősségét, Szulejmán visszatér birodalma székhelyére. november 19. – V. Károly német-római császár serege elfoglalja Milánót.

Határozatlan dátumú események január – II. Lajos magyar király feleségül veszi V. Károly német-római császár és Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg húgát, Habsburg Mária kasztíliai infánsnőt és ausztriai főhercegnőt. július – A Száva-parti Kölpény várát a törökök harc nélkül elfoglalják. Szulejmán szultán leromboltatja a Duna-Tisza összefolyása alatt, a Tarcal-hegység keleti lábánál fekvő Szalánkemén várát.

Az év témái 1521 a tudományban 1521 az irodalomban

Születések augusztus 4. – VII. Orbán pápa († 1590) december 13. – V. Szixtusz pápa († 1590) az év folyamán – François de Coligny d’Andelot francia hadvezér, Coligny admirális és Châtillon bíboros fivére, a hugenotta párt egyik vezetője a francia vallásháborúkban († 1569) Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia († 1543)

Halálozások április 6. – Hedvig tescheni hercegnő, a Szapolyaiak anyja (* 1469) április 27. – Ferdinand Magellan portugál utazó, felfedező, a Csendes-óceán névadója (* 1480 körül) június 15. – Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros (* 1442) december 1. – X. Leó pápa (* 1475)

Jegyzetek

Források

Kategória:16. század