Straßburg osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 2133 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Straßburg a Sankt Veit-i járásban 170px|bélyegkép|balra|A püspöki rezidencia udvara 170px|bélyegkép|balra|A pöcksteini kastély Straßburg Karintia északi részén fekszik, a Gurk folyó (a Dráva mellékfolyója) völgyében, a Gurktali-Alpoknál. A városi tanács három katasztrális községben (St. Georgen, Straßburg-Land, Straßburg-Stadt) 50 falut és egyéb települést fog össze, amelyek lakossága 1251 (Straßburg-Stadt) és 0 (Buldorf) között változik.Bachl (9 lakos), Buldorf (0), Dielach (0), Dobersberg (19), Dörfl (0), Drahtzug (9), Edling (8), Gassarest (6), Glabötsch (8), Gruschitz (16), Gundersdorf (30), Hackl (20), Hausdorf (20), Herd (25), Hohenfeld (17), Höllein (5), Kraßnitz (19), Kreuth (17), Kreuzen (17), Kulmitzen (1), Langwiesen (31), Lees (13), Lieding (2), Machuli (53), Mannsdorf (18), Mellach (80), Mitterdorf (15), Moschitz (6), Olschnitz (19), Olschnitz-Lind (13), Olschnögg (20), Pabenberg (0), Pöckstein-Zwischenwässern (59), Pölling (13), Ratschach (10), Sankt Georgen (52), Sankt Jakob (7), Sankt Johann (31), Sankt Magdalen (8), Sankt Peter (19), Schattseite (35), Schmaritzen (22), Schneßnitz (33), Straßburg-Stadt (1251), Unteraich (11), Unterfarcha (13), Unterrain (9), Wildbach (29), Wilpling (6), Winklern (25) (2011 októberi népességadatok)
A környező települések: északra Friesach, keletre Micheldorf, délkeletre Althofen, délre Mölbling és Gurk, nyugatra Weitensfeld im Gurktal, északnyugatra Metnitz. Története Straßburg első említése 864-ből származik, amikor Német Lajos a salzburgi érseknek adományozta. A várat 1147-ben építtette a negyedik gurki püspök, I. Roman. A 15. században várkastéllyá bővítették és egészen a 18. századig a gurki püspökök rezidenciájaként szolgált. A településre már 1229-ben vásárjoggal bíró mezővárosként, 1382-ben pedig városként hivatkoznak. A városjogot hivatalosan Konrad von Helfenberg püspök adományozta neki 1402-ben.
Egy 1767-es földrengés után a püspöki rezidenciát a pöcksteini kastélyba helyezték át, 1787-ben pedig a püspök végleg Klagenfurtba költözött. A város így elveszítette korábbi jelentőségét. Az egyházmegyei hivatalok 1858-ig Straßburgban maradtak.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre és egy 1924-es kisebb módosítástól eltekintve területe azóta nem változott.
A vasút (a déli fővonalhoz kapcsolódó Gurktalbahn) 1898-ban érte el a települést. A szárnyvonalat 1972-ben felszámolták. Lakosság A straßburgi önkormányzat területén 2016 januárjában 2133 fő élt, ami jelentős csökkenés a 2001-es 2335 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95%-a volt osztrák, 1,3% pedig boszniai állampolgár. 90,8%-uk katolikusnak, 1% evangélikusnak, 2,2% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók a straßburgi várkastély, a volt püspöki rezidencia a pöcksteini kastély a straßburgi Szt. Miklós-plébániatemplom a liedingi Szt. Margit-templom a volt városfal Sankt Jakob temploma a straßburgi Szentlélek-kápolna Testvértelepülések Strasburg, Németország Treppo Grande, Olaszország
Jegyzetek
Források A város honlapja 20530 – Straßburg (Kärnten) Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Karintia települései