Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.
A szellemi kulturális örökség fajtái A szellemi kulturális örökség lehet: szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet; társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény; a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek, valamint a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség.
Az UNESCO listája A UNESCO az egyezmény alapján hivatalos listát vezet, amely 2024 szeptemberében 730 kulturális egységet tartalmazott.
Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.
Szellemi kulturális örökség Magyarországon Magyarország 2006-ban ratifikálta csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött Egyezményhez (2006. évi XXXVIII. törvény).
Az egyezmény szakmai koordinálásáért Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a felelős.
Magyarország az UNESCO által nyilvántartott világörökségi lista mellett a kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívásával létrehozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét is. A nemzeti jegyzékre került örökségek használhatják a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” logóját.
Az UNESCO jegyzékben szereplő magyarországi tételek: Mohácsi busójárás: álarcos télvégi farsangi szokás (2009) Táncházmozgalom: a szellemi kulturális örökség átadásának magyar modellje (2011) Matyó népművészet, hagyományőrző közösségi hímzés (2012) A népzenei örökség megőrzése Kodály-módszerrel (2016) Kékfestés, ellenálló tömbnyomtatás és indigófestés Európában (2018; Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország és Szlovákia közös öröksége) Solymászat, eleven emberi örökség (2021; Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Kazahsztán, Koreai Köztársaság, Magyarország, Marokkó, Mongólia, Németország, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Szaúd-Arábia és Szíria közös öröksége) Lipicai lótenyésztés hagyománya (2022; Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia közös öröksége) Magyar vonószenekari hagyomány (2022) Kézi üveggyártás ismerete, mestersége és készségei (2023; Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közös öröksége)
Hivatkozások