Molecz Béla (Szentes, 1874. december 21. – Budapest, 1945. március 2.) magyar-német szakos középiskolai tanár, a szentesi gimnázium magasan képzett tudós pedagógusa, Marczibányi-díjas nyelvésze.
Iskolái Szegény sorsú családban született. Édesapja Molecz Károly kereskedő, édesanyja Nyiry Lujza volt.Szinyei Pál: Magyar írók élete és munkái. 9. kötet. Budapest, 1980-81 (utánnyomás) 131. o. Elemi iskolái elvégzése után a helyi gimnáziumba íratták be szülei. A tandíj fizetése alól folyamatosan felmentett volt. Jó tanulmányi eredménye miatt rendszeres pénzjutalomban részesült.A Szentes Városi Gymnasium Értesítője, 1887-1888. 69. o.Értesítő, 1889-1890. 91-92. o.Értesítő, 1890/91. 86. o, 115-116. o.Értesítő, 1891/92. 37. o. 1892-ben jelesre érettségizett.A Szentes Város Községi Főgymnasium Értesítője, 1891-1892. 72. o. Felsőfokú tanulmányait Budapesten és Strassburgban végezte, s mindkét egyetemen különös figyelmet fordított a magyar nyelv és az idegen nyelvek filológiai szempontú tanulmányozására.Jaeger Imre: Molecz Béla. A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1932-1933. Közzéteszi: Jaeger Imre. Szentes, 1933. 27. o. A tanári oklevél mellé a bölcseleti doktor címet is megszerezte.
A tanári pályán
Hazatérését követően 1897 januárjában a vallási és közoktatási minisztérium a szentesi főgimnázium helyettes tanárává nevezte ki.A szentesi Magy. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője, 1896-1897. 23, 25. o. Két évvel később „rendes tanár”-i besorolást kapott.A szentesi m. kir. Állami főgimnázium Értesítője, 1898-1899. 49-50. o. Az iskolai életben meglehetős buzgalommal dolgozott. Szaktárgyai, a német és a magyar mellett éveken át tanított bölcsészetet (lélektan és logika), görögpótló irodalmat (görög irodalom magyarul),A szentesi m. kir. Állami főgimnázium Értesítő, 1896/97. 29. o. latintA szentesi m. kir. Állami főgimnázium Értesítője 1897/98. 39. o. és 1906-tól kezdve franciát.A szentesi M. Kir. Állami Főgymnasium Értesítője 1906-1907. 59-60. o. Nagyobb összegű adományával egyik alapító tagja volt az iskola Segítő Egyesületének.A szentesi M. Kir. Állami Főgymnasium Értesítője 1906/1907. 66. o. Ez a szegény sorsú tanulókat támogató egyesület igen tekintélyes társaságnak számított, ahol a város és környékének szellemi elitje képviseltette magát. Tagjai között volt gróf Károlyi Imre, gróf Károlyi Sándor, dr. Mátéffy Ferenc polgármester, dr. Reis Samu orvos, Futó Zoltán református esperes, Csallány Gábor régész, Zsoldos Ferenc mérnök, Uhlár István pápai prelátus, Petrovics Soma evangélikus lelkész és sokan mások.A szentesi m. kir. állami főgymnasium Értesítője, 1906/07. 66-67. o. Közben a tanári könyvtár őrévé is kinevezték.A szentesi m. kir. Állami főgymnasium Értesítője, 1899-1900. 39. o. 1915-től a katonai szolgálatra bevonuló Szőke József igazgató helyett négy éven át az intézmény irányítását is végezte.A szentesi m. kir. állami főgymnasium Értesítője, 1914-1915. 36. o. Sikeres munkálkodásának elismeréséül Horthy Miklós kormányzótól 1920-ban címzetes igazgatói címet kapott.A szentesi m. kir. állami főgymnasium Értesítője, 1920-1921. 4. o. 1925-től hivatalosan is a gimnázium igazgató-helyettese lett.szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály-reálgimnázium Értesítője, 1924-1925. 8. o. Mindeközben nyelvészi tevékenysége folytán országos ismertségre is szert tett. Bár két ízben akarta őt a tanügyi kormány előkelő budapesti intézetekhez való áthelyezéssel jutalmazni, Molecz Béla köszönettel elhárította magától a felkínált lehetőségeket.Jaeger Imre: Molecz Béla. A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1932-1933. 27-29. o.
1933 júniusában vonult nyugdíjba. Kollégái és az egész város értelmisége ritkán tapasztalható, meleg szeretettel búcsúztatták.Molecz Béla ünneplése. Szentesi Hírlap 1933. jún. 24. 1. o.Molecz Béla igazgató búcsúztatása a gimnáziumban. Szentesi Hírlap 1933. jún. 27.A szentesi magyar királyi állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1932-1933. 32. o. Nyugalomba vonulása alkalmából miniszteri elismerésben is részesült.Miniszteri elismerés Molecz Bélának. Szentesi Hírlap 1933. aug. 9. Jaeger Imre, az intézet igazgatója a gimnázium éves értesítőjében búcsúzott el kollégájától, méltatta érdemeit:
Pedagógiai munkásságán túl a város társadalmi és kulturális életéből is alaposan kivette részét. Munkabírását egyben tekintélyét is jelzi, hogy számos egyesültbe, bizottságba meghívták, számítottak munkájára. 1897-ben alapító tagja volt a Csongrádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak,Berecz Sándor: A Csongrádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve. Szentes, 1899. 89. o. melynek 1898-tól könyvtárnoka lett.uo. 87. o. Emellett az evangélikus egyháztanács tagja volt,A szentesi m. kir. Állami főgymnasium Értesítője, 1912-1913. 23. o. és a Protestáns Irodalmi Társaság szentesi osztályának alelnöke.A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1925-1926. 11. o. Tagja volt továbbá a szegedi Alföldkutató Bizottságnak,A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1931-1932. 28. o. a Csongrádvármegye törvényhatósági bizottságnak, Szentes megyei város képviselőtestületnek, a Csongrádvármegye és Szentes város népművelési bizottságának, a Szentes város kisdedóvói felügyelő bizottságának,A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1932-1933. 41. o. valamint a Szentesi Gyorsíró Egyletnek.Egyesületbe tömörülnek a szentesi gyorsítók. Rövidesen megtartják az alakuló közgyűlést. Szentesi Hírlap 1933. okt. 8. 4. o.
Tudományos munkássága
Kutatásai a magyar szórend területén
Molecz Béla leginkább magyar nyelvtörténettel és nyelvesztétikával foglalkozott. 1898-ban A magyar szórend történeti változásai c. dolgozatáért a Magyar Tudományos Akadémia Marczibányi-díjjal jutalmazta.A szentesi m. kir. állami főgimnázium Értesítője, 1897-1898. 36. o. A díjat évente adományozták azon kutatóknak, akik a legsikeresebben dolgozták ki a magyar nyelv fejlesztésére kitűzött pályatételeket.Marczibányi István. Múlt-kor Magazin. Molecz 40 aranyforintot kapott a díj mellé.A szentesi m. kir. állami főgimnázium Értesítője, 1897-1898. 36. o. Ez a dolgozata 1900-ban az MTA támogatásával önálló kötet formájában is megjelent. Balassa József, a kor neves nyelvész tanára bár néhány kérdés tekintetében vitatkozott Molecz-cel, alapvetően elismerőleg szól munkájáról: „Ha következtetéseivel és eredményeivel nem értünk is minden tekintetben egyet, mindenesetre hálával ismerjük el, hogy megtette az első lépést, a legnehezebbet s hogy a szórend néhány kényesebb kérdésében valóban meglátta a helyeset.”Balassa József: Molecz Béla: A magyar szórend történeti fejlődése. Nyelvtudományi Közlemények. Budapest. MTA, 1901. 118. o.
A Simonyi Zsigmond által szerkesztett Magyar Nyelvőr c. folyóirat is méltatta dolgozatát. Maga Simonyi is elsősorban Molecz munkájának figyelembe vételével állította össze a magyar szórend tudományos szabályait 1902-ben.Rubinyi Mózes: Verseghy. Magyar Nyelvőr. 1904. 31. A folyóirat század eleji számait lapozva látható, hogy egyre több hazai nyelvész hivatkozott Molecz munkájára. Rubinyi Mózes is elismerőleg ír a díjnyertes dolgozatról:
Molecz számtalan magyar nyelvemléket tett vizsgálat tárgyává dolgozatában. A középkori kódexek szövegei, a régi korok műveltebb íróinak írásai és a népnyelvi változatok mind-mind anyagot szolgáltatnak számára a régi magyar nyelv szerkezetének, szabályszerűségeinek, jellemzőinek feltárásához. Mondandója beleillik a korabeli szórendi kutatások fő sodrába; nem ellentmond, hanem megerősít, nem cáfol, hanem pontosít.Nagyházi Bernadett: Az egyszerű mondat szórendjének egy lehetséges tanítási modellje a magyar mint idegen nyelv oktatásában. 29. o. Könyvének végén így összegzi gondolatait: „… bár elég szabadság van ma is a magyar szók és szólamok elhelyezésében, de szórendünk régente szabadabb volt. Szórendünk – úgy látszik – mind szigorúbb és szigorúbb lett az idők folyamán.”Molecz Béla: A magyar szórend történeti változásai. Budapest, 1900. 194. o.
Molecz más tanulmányaiban összefoglaló jelleggel szól kora nyelvészeinek eredményeiről, nyelvhelyességről, nyelvesztétikáról, szavak etimológiájáról, a magyar népi nyelvezetről, annak különféle változatairól. Kutatásait összekapcsolta tanári munkájával, és célul tűzte ki, hogy tanítványainak megtanítsa az igazi, tősgyökeres, szép magyar beszéd és írás fortélyait.Jaeger Imre: Molecz Béla. A szentesi m. kir. állami Horváth Mihály reálgimnázium Értesítője, 1932-1933. 28. o.
A szentesi nyelvjárás kutatója
Molecz az elsők között volt, akik tudományos igényességgel foglalkoztak Szentes népi nyelvezetével. Már 1898-ban publikált egy cikket Ruhanevek címmel, melyben a szentesi sajátságos ruhaelnevezésekről értekezik. Később egy nagy ívű tanulmányban összegezte a szentesi nyelvjárásról szerzett ismereteit. Dolgozata először 1930-ban a Szentesi Hírlapban jelent meg. Egy évvel később a Bibó István által szerkesztett Népünk és Nyelvünk c. folyóirat is közölte. Megállapítja, hogy Szentesen a 18. század közepétől kétféle nyelvjárás honosodott meg: a kiséri városrészben lakó katolikus palócok leszármazottainak é-ző (zárt ë hang használata) és a felsőpárti városrészben lakó református vallásúak í-ző nyelvjárása.Molecz Béla A szentesi nyelvjárásról. Népünk és Nyelvünk. 1931. Szerk.: Bibó István. 257. o. Molecz a kettős nyelvjárás hangtani jellegéről, sajátságairól, összeolvadásáról és eltűnéséről, jellegzetes helyi szavakról, szólásokról és szófordulatokról ír. Tanulmányának végén közöl egy jellemző helyi párbeszédet, mely saját korában is nyelvtörténeti értékkel bírt:
Hát fírhën mént a lánya? Fírhën ám! Hiszén még lány se vót! Ugyan minek atta még fírhën? Mír? Jóravaló embërnek láccik, akki elvëtte. Hát én csak aszondom, hogy kár vót ijen koránn! A Miháj bátyámék lányuk is nagyon jó lány vót, ászt ojan dërík, hogy a kard az ódalára illëtt vóna. Az is ijen hamar fírhën mënt. De nagyon ílhetetlen az ura. Még jó, hogy az asszony az úr a házná. De veszekënnek is sokat! Hát, élitű is van, fokátú is! Ëggyikbe is lëhet hiba, másikba is. Az újjunk së egyforma! Csakis. Na, gyűjjön vissza! Nem írëk rá. Sietëk hazafelé. Isten álgya mëg! Isten maraggyon!uo. 263. o.
Halála
1944-ben Molecz Béla – sok kortársához hasonlóan – a front közeledtének hírére elhagyta Szentest, s az akkor biztonságosnak hitt Budapestre utazott, ám az ostromot nem élte túl. Halálhírét a háború után megjelenő gimnáziumi értesítő adja tudtul:
Könyvtárát a gimnáziumra hagyta.A szentesi magyar állami Horváth Mihály Gimnázium Évkönyv, 1946-1947. 14. o. Jelenleg Négyesy László és Derzsi Kovács Jenő könyvészeti hagyatékával együtt külön tárolják.Krónika. Horváth Mihály Gimnázium 1990-2000. 139. o.
Elismerései
Marczibányi-díj (1898) Címzetes igazgató (1920) II. osztályú polgári hadi érdemkereszt Miniszteri elismerés „a középiskolai oktatás terén kifejtett buzgó és eredményes működéséért” (1933)
Művei
Önálló kötetei
A magyar szórend történeti fejlődése. Budapest, 1900. Szórendi tanulmányok. Budapest, Magyar Nyelvőr, 1915. A magyar szórend esztétikája. Szentes, 1933. (Csongrádmegyei könyvtár sorozat)
Országos folyóiratokban megjelent tanulmányai
Nyelvhagyományok. Ruhanevek. Magyar Nyelvőr 1898. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 136-137. o. Egy kis konkolyozás. Magyar Nyelvőr 1899. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 117-120. o. Mondattani sajátosságok az Actio Curiosából. Magyar Nyelvőr 1899. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 504-505. o. Az ifjúsági könyvtárak kezeléséről. Magyar paedagógia. 1899. 378-382. o. A tagadó szólam helye. Magyar Nyelvőr 1901. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 247-248. o. Mi hasznát vettük a nyelvtörténeti Szótárnak? (Kalmár Elekkel, Melich Jánossal, Tóth Bélával közösen) Magyar Nyelvőr 1904. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 213-221. o. A magyar hangsúly és szórend kapcsolata. Magyar Nyelvőr 1905. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 489-492. o. A méltóságnevek szórendje. Magyar Nyelvőr 1907. Szerk.: Simonyi Zsigmond. 470-476. o.