A Liliom Molnár Ferenc egyik leghíresebb színdarabja, melyet 1909-ben írt. Ősbemutatóját is 1909-ben tartották a Vígszínházban. Richard Rodgers és Oscar Hammerstein Carousel című musicaljének alapjául is szolgált.

„Egyszóval a Liliom giccs, méghozzá nagyon jól megírt giccs, olyan, amelyet a jövő színházai is játszani fognak, akár A sasfiókot.” – írta róla Gyárfás Miklós 1978-ban.A sasfiók Edmond Rostand drámája

Főbb szereplők bélyegkép|220px|Csortos Gyula, Liliom, 1919 bélyegkép|Az 1921-es New York-i előadás színpadképén Joseph Schildkraut, Evelyn Chard és Eva Le Gallienne Liliom – körhintáslegény Juli – cselédlány, aki beleszeret Liliomba Mari – Juli barátnője Ficsúr – Liliom barátja, bűnöző Muskátné – a körhinta tulajdonosa, ahol Liliom dolgozik Hollunderné – özvegy fényképész, nála lakik Juli és Liliom miután összeházasodtak

Története Liliom, a körhinta kikiáltója beleszeret Julikába, a cselédlányba, mindketten elveszítik munkájukat, Liliom rosszul bánik a lánnyal, pedig szereti őt. Amikor megtudja, hogy a lány várandós, örül és elhatározza, hogy előteremti a családi élethez szükséges anyagi forrásokat. Visszatér Muskátnéhoz, aki szerelmes a férfiba. Ficsúrral, bűnöző barátjával próbál pénzt szerezni, ez katasztrófába torkollik. Ficsúr elmenekül, Liliom pedig megöli magát. A játék a túlvilágon folytatódik, ahonnan Liliomot még egyetlen napra "visszaengedik" a Földre.

Első bemutatói a Vígszínházban A darab magyarországi bemutatóján, 1909-ben megbukott.

Az eredeti szereposztás:

Liliom: Hegedűs Gyula Juli: Varsányi Irén Mari: M. Harmath Hedvig Ficsur: Szerémy Zoltán Hugó: Tapolczai Dezső Linzmann: Fenyvesi Emil Muskátné: V. Haraszthy Hermin Lujza: Bányai Irén Hollunderné: Kiss Irén a fia: Harsányi Rezső Kádár: Sarkadi Aladár Esztergályos: Kárpáti Kapitány: Bihari Ákos Öreg rendőr: Vendrey Ferenc Első lovasrendőr: Gyarmathy Gusztáv Második lovasrendőr: Dayka Balázs Berkovics: Kassai Győző Budai rendőr: Győző Lajos Első detektív: Tihanyi Miklós Második detektív: Kazaliczky Antal Kovács: Gábor Első kis cseléd: Kelemen M. Második kis cseléd: Perényi S.

1912-ben szerződtették Csortos Gyulát a Vígszínházhoz, amely erős gazdasági pozíciót és művészi rangot vívott ki magának, valamennyi szerepet híres színésszel játszatott.

Csortos Gyula fiatalságot és erőt ötvöző szenvedélyes emberábrázolása felfrissítette a színház játékstílusát. A szerzők és különösen Molnár Ferenc ragaszkodott hozzá, és a darab második vígszínházi bemutatóján, 1919-ben sikerre is vitte a korábban megbukott Liliomot.Vígszínház

„A Vígszínház kitűnő előadásában a Liliom szinte káprázatos hatást tett – a közönség egy része különösen élvezettel habzsolta a darab megríkató szentimentalizmusát és érzék-csiklandó mozzanatait s harsogva nevetett még kevésbbé sikerült élcein is.”

Világhír bélyegkép|Joseph Schildkraut a New York-i bemutató címszereplője (1921) A darab igazi siker volt Benjamin Glazer fordításában a Broadwayn, 1921-ben.

1926-ban Londonban Ivor Novello játszotta Liliomot.

1939-ben az Orson Welles-rendezte egyórás rádiós adaptációban maga Welles játszotta a főszerepet. Julit Helen Hayes, Muskátnét Agnes Moorehead alakította. A műsorból készült felvétel ma is meghallgatható online.Liliom (October 22, 1939)

1940-ben ismét színházi előadásként mutatták be Amerikában, New Yorkban Burgess Meredith és Ingrid Bergman főszereplésével, Ficsúrt Elia Kazan játszotta.

Dramaturgiai újragondolások 1982-ben a szolnoki Szigligeti Színház mutatta be a darabot Babarczy László rendezésében, Lukáts Andor (Liliom) és Fehér Anna (Julika) főszereplésével. Babarczy újragondolta a darab szerkezetét és cselekményét. A hatodik és a hetedik képet, melyben Liliom a másvilágon van és tizenhat évvel később meglátogatja Julikát és lányát az ötödik kép elé helyezte, így Liliom lelkének története lázálomként jelent meg a csirkefogó halála előtt. Az előadást végül az ötödik kép zárta, melyben Liliom meghal és elbúcsúzik kedvesétől. Babarczy ezzel a koncepcióval még négyszer vitte színre a darabot: Kaposváron (1983), Újvidéken (1990), a Vígszínházban (1993) és Marosvásárhelyen (2000).

21. századi hazai bemutatók 2009: „…nem is örökzöld, hanem örökvirágzó…” Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásáról 2014: „A darab legszebb és legdrámaibb csúcspontja az utolsó jelenet, Liliom halála. Talán addig a pillanatig nem is igazán értjük mit is keres egymás mellett ez a két ember, de ahogy Juli próbálja »visszahúzni« Liliomot a halálból megértjük, hogy bár még maguknak sem vallanák be, de örökre összetartoznak.” 2016: „Julika, a cselédlány soha többé nem megy haza kimenőjéről, hanem a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz. Liliomot a körhinta-tulajdonos Muskátné, a férfi szeretője rúgja ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és Julika együtt nyomorognak, közben Julika gyereket vár, ám Liliom türelmetlenül, rosszul bánik vele. Pedig szeretik egymást, igaz, mély szerelemmel. Olyan szerelemmel, ami ebben a világban nem is érthető, és nem is teljesülhet be igazán, és ami talán számukra is felfoghatatlan. De egymás iránt érzett hűségük még Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.”Miskolci Nemzeti Színház előadásáról Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Molnár Ferenc művei Kategória:20. századi magyar drámák