Weißenstein (szlovénül: Bilšak) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 2981 lakosa volt. Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Weißenstein a Villachvidéki járásban 170px|bélyegkép|balra|A gummerni kőbánya 170px|bélyegkép|balra|Régi parasztház Gummernben Weißenstein Karintia középső részén fekszik, a Dráva völgyében, Villachtól északnyugatra. Délről a Gailtali-Alpok, északról a Nockberge hegyei fogják közre. Legmagasabb pontja az 1517 méteres Spitzeck. Az önkormányzat 12 falut és egyéb települést fog össze: Gummern (77 lakos), Kellerberg (138), Lansach (221), Lauen (18), Puch (633), Stadelbach (403), Stuben (117), Töplitsch (464), Tscheuritsch (74), Uggowitz (26), Weißenbach (172), Weißenstein (615).
A környező települések: északra Fresach, északkeletre Treffen am Ossiacher See, délkeletre Villach, délnyugatra Bad Bleiberg, nyugatra Paternion.
Története Az önkormányzat területéről Puchot említik először 878-ban. Weißenstein vára (Wizinstein formában) 1085-ben szerepel először a dokumentumokban, mint a brixeni püspök tulajdona. A vár nevét ("fehér kő") a Pleschwand meredek sziklafaláról kapta. 1201. május 4-én egy erős földrengés számos felső-karintiai várat és kastélyt megrongált, többek között Weißensteint is.
Kellerberget (mint Chellerberch) 1251-ben említik először az Ortenburg grófok birtokaként. 1348-ban Kellerberg várát is földrengés döntötte le. A betörő törökök 1478-ban elpusztították.
Az 1849-es osztrák közigazgatási reform után Weißenstein és Kellerberg önálló önkormányzatokat hoztak létre. Utóbbit 1865-ben Paternionhoz csatolták, de 1899-ben visszanyerte függetlenségét. Az 1973-as közigazgatási reform során a Dráva jobb partján fekvő Kellerberget és a balparti Weißensteint egyesítették. Az önkormányzat 2006-ban mezővárosi státuszt kapott.
Lakossága A weißensteini önkormányzat területén 2016 januárjában 2981 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 3107 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák, 1,1% német, 2,2% pedig a volt Jugoszlávia utódállamainak állampolgára. 52% római katolikusnak, 41% evangélikusnak, 0,8% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Gazdaság bélyegkép|A Hofer logisztikai központja Weißenstein vegyiparáról és bányaiparáról ismert. az Österreichische Chemische Werke (ÖKW) hidrogénperoxid-gyára 1908-ban jött létre (akkor az első ilyen volt a világon) és ma is működik. a gummerni márványbánya Karintia egyik legnagyobb és legfontosabb márványlelőhelye, amely Ausztrián kívül Dél-Németországba és Észak-Olaszországba is szállít főleg ipari célú kőzetet. a kellerbergi vízierőmű a Dráván évente 103,2 GWó-t termel. a Lauster GmbH krastali márványbánya 1958-ban nyílt meg az Aldihoz tartozó, élelmiszerforgalmazással foglalkozó Hofer KG weißenbachi üzeme az egyik legnagyobb alapterületű épület Karintiában. Innen látják el a cég karintiai, kelet-tiroli és részben a salzburgi és stájerországi telephelyeit.
Látnivalók 160px|bélyegkép|Weißenstein katolikus temploma Weißenstein Szt. Leonhard-plébániatemploma (első említése 1149-ből) Lansach Szt. Gotthard-temploma (1487-ből) Kellerberg Szt. Ulrik-temploma (1309-ből) Töplitsch Szt. Lambert-temploma (1428-ból) Puch evangélikus temploma (épült 1783-ban) a Kellerberg-Rothau vár 1507-ben már állt. Egyike azon három karintiai várnak, ahol a központi négyszögletes épületet kerek saroktornyok biztosítják. a weißensteini várból mára már csak falmaradványok látszanak
Testvértelepülések Nidda, Németország
Jegyzetek
Források Ludwig F. Haderer: Weißenstein. Bausteine zur Geschichte. 1996 A település honlapja 20726 – Weißenstein (Kärnten) Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Karintia települései