Bibarcfalvi Köpeczi-Boócz Lajos, született: köpeczi Bócz Lajos Mihály József LeoBudapest Kálvin téri református egyházközség keresztelési anyakönyve, 203/1894. (Budapest, 1894. február 15. – 1947 után) magyar színész, művészeti vezető, színigazgató, államrendőrségi felügyelő.

Családja

Szülei bibarcfalvi Köpeczi Boócz (Bócz) József kézdivásárhelyi rendőrfőkapitány, polgári iskolai tanár és zajzói Kováts (Kovács) Ilona. Testvérei Köpeczi-Bócz István Árpád (Budapest, 1896. február 24. – Budapest, 1974. április 12.),Budapest XIV. kerületi állami halotti anyakönyv 559/1974. Köpeczi Bócz Mihály színész (született 1907. május 6.), sógornője Szende Mária színésznő (született 1915. november 23.). 1918. március 5-én Budapesten feleségül vette Garay Irént, akitől 1919-ben elvált.Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 246/1918. 1920. augusztus 23-án Budapesten házasságot kötött Hecht Máriával, akitől 1922-ben vált el.Budapest IV. kerületi (belváros) állami házassági anyakönyv, 276/1920. 1927. december 24-én Budapesten feleségül vette Pető Jolánt, akitől 1935-ben elvált.Budapest V. kerületi állami házassági anyakönyv 801/1927.

Életútja

Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett 1914-ben, majd az első világháborúban harcolt, melynek során súlyosan megsebesült. Évekig állt orvosi kezelés alatt. 1918-ban az Iványi Dezső-féle frontszínház katonai parancsnoka lett. Kabarét is nyitott a Rákóczi úti Clarus cukrászdában. Szerepelt vidéken, majd 1930-tól a fővárosban élt. Max Reinhardtnál és Erwin Piscatornál tanult rendezést az 1930-as években. 1932–34-ben és 1935–36-ban a Kamara Színházban játszott, 1936-tól 1939-ig a Vígszínház művésze volt. Az Anschluss előtt az Uj Magyarság mozirovatánál dolgozott. 1939–40-ben művészeti vezetőként tevékenykedett a Dunaparti Színpadnál, majd 1940–41-ben a Pódium Kabaréban működött. Jobboldali beállítottságú volt, azt vallotta, hogy meg kell tisztítani a magyar színészetet a káros szellemiségtől és támogatta, hogy ne szerepelhessenek zsidó származású színészek a magyar filmekben. Tagja lett a Turul Szépmíves Céhnek.

1942 elején egy névtelen feljelentéshez mellékelt hamis fénymásolat alapján megvádolták, hogy anyai ágon zsidó származású, így eljárást indított ellene a Kamara és 2000 pengős büntetést kellett fizetnie. Az ítélet miatt visszavonult. Miután még az első világháborúban szerzett betegsége is kiújult, méreggel próbált öngyilkosságot elkövetni a Dohány utcai Continental Szálló egyik szobájában,Magyar Nemzet, 1942. június 7., 11. old. miután a személyzetnek feltűnt, hogy egy ideje nem ad magáról életjelet, bekopogtattak hozzá. Amikor nem kaptak választ, felnyitották az ajtót. Megmentették, a Pajor-szanatóriumban gyomormosást hajtottak végre rajta.Pesti Hírlap, 1942. június 9.

1944 márciusában beszállították a vadaskerti elmegyógyintézetbe. Ekkor már évek óta a kábítószerek rabja volt és már színházi ügyeit is elhanyagolta. Sorozatos elmaradások után a színház igazgatósága kénytelen volt szerződését felbontani. Ezután kölcsönökből élt, majd a Vígszínház hivatalos levélpapírjához jutva, ezek segítségével követett el kisebb-nagyobb visszaéléseket. Megrendeléseket tett több nagyobb textilvállalatnál a Vígszínház nevében. A beszerzett textilanyagokat aztán feketén értékesítette.Keleti Ujság, 1944. március 10., 8. old. Nyomozást indítottak ellene és kihallgatása folyamán zavarosan viselkedett. A rendőrorvos erre elrendelte, hogy elmeállapotának megvizsgálása okából szállítsák elmegyógyintézetbe.Ellenzék, 1944. március 11. 4. old.

1945-től 1947-ig a pockingi tábori színház vezetője volt Németországban. Írt verseket, novellákat, egyfelvonásosokat.

Fontosabb színházi szerepei Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely) Bese Tamás (Kós Károly: Budai Nagy Antal) Francis Bacon (André Josset: Erzsébet, az elérhetetlen asszony)

Filmszerepei

Szent Péter esernyője (1935) - Mravucsán Nászút féláron (1936) - Tabáni Mayer vezérigazgató Dunaparti randevú (1936) - Hantos, a könyvkiadó igazgatója Pogányok (1936) - pap Mária nővér (1936) - bíró Hetenként egyszer láthatom (1937) - becsüs Pesti mese (1937) - háziúr Az én lányom nem olyan (1937) - Dr. Vörös, rendőrfogalmazó A férfi mind őrült (1937) - főportás Szerelemből nősültem (1937) - altiszt a házasságkötő teremben 120-as tempó (1937) - Dr. Hornik Zsiga főorvos Pusztai szél (1937) Hotel Kikelet (1937) - Zsófi apja Úrilány szobát keres (1937) - Vranicsek Vencel, kertész, tanú a bíróságon Mai lányok (1937) - ügyvéd Két fogoly (1937) - katonaorvos A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) - Tóth Mihály, Mari apja Egy lány elindul (1937) - viceházmester A harapós férj (1937) - ügyvédjelölt Marika (1937) - Kerényi, színigazgató Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - Dr. Darázs Bertalan ügyvéd Elcserélt ember (1938) - Schwarz Attila könyvkereskedő Döntő pillanat (1938) - Mátyás, mindenes az újhelyi színházban Fekete gyémántok (1938) - Bondaváry Tibald herceg Cifra nyomorúság (1938) - Stein Tihamér képkereskedő Nehéz apának lenni (1938) Borcsa Amerikában (1938) - jegyző 13 kislány mosolyog az égre (1938) - Ria apja Azurexpress (1938) - Géza bácsi Tiszavirág (1938, magyar-német) - Balogh, jegyző Gyimesi vadvirág (1938) - Schwarz, kocsmáros Fehérvári huszárok (1938) - Selmeczy báró Magyar feltámadás (1938-39) - polgármester Álomsárkány (1939) 5 óra 40 (1939) - Pierre Maréchal, orvos Hölgyek előnyben (1939) Két lány az utcán (1939) - Bödő, éjjeliőr A miniszter barátja (1939) - Kucsera üzletvezető Áll a bál (1939) - Gorbuskin Párbaj semmiért (1939) - állatorvos A nőnek mindig sikerül (1939) - producer Erdélyi kastély (1940) - ügyvéd Göre Gábor visszatér (1940) - Fejes Ambrus, szomszéd Sarajevo (1940) - Fedor Ivanovics, jegyző Gorodi fogoly (1940) - Fedor Gontarow báró Cserebere (1940) - Balázs Panni apja, a Famegmunkáló Rt. igazgatója A szerelem nem szégyen (1940) - vezérigazgató Szeressük egymást (1940) - Sánta Broda, személyzeti osztályvezető Sárga rózsa (1940) - kocsmáros Eladó birtok (1940) - Plange Baltazár, bankigazgató A kegyelmes úr rokona (1941) - Varjas Olivér, igazgató Egy tál lencse (1941) - Burcsek, a büfé tulajdonosa Európa nem válaszol (1941) - ügynök András (1941) - Demeter Ákos, intéző A beszélő köntös (1941) - egy polgár a szomszéd városból Kölcsönkért férjek (1941) - Komlós igazgató Három csengő (1941) - Schmidt, ékszerész Intéző úr (1941) Lelki klinika (1941) - a Reggeli Hírek főszerkesztője Régi keringő (1941) - Szácsay, színigazgató Kádár kontra Kerekes (1941) - Dr. Nagy Géza, ügyvéd Egy asszony visszanéz (1941-42) - Gábor, színigazgató Éjfélre kiderül (1942) - portás Üzenet a Volga-partról (1942) - Vihar János, András nagybátyja Szerető fia, Péter (1942) - Fenyő, uzsorás A láp virága (1942) - főpincér Egy bolond százat csinál (1942) - geológus A tökéletes család (1942-43) - kovács

Jegyzetek

Források Magyar színházművészeti lexikon Hangosfilm Miért kísérelt meg öngyilkosságot Köpeczi-Boócz Lajos?

Kapcsolódó szócikkek Bócz család

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:1894-ben született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek