A grammatikában a figura etymologica latin terminus olyan lexikai-szintaktikai szerkezetet nevez meg, amelyben azonos tövű szavak társulnak. Magyar megfelelője a szófejtő alak, de a latin elnevezés a legelterjedtebb.Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk. Ilyen szerkezetek megvannak úgy a mindennapi nyelvhasználatban, mint alakzatként irodalmi és filozófiai művekben, szónoklatokban és a médiában. A terminus eredetileg a retorikában jelent meg, majd a stilisztika is átvette mint az ismétlésen alapuló alaki erősítés egyik eszközének elnevezését.Bussmann 1998, 409. o.Dragomirescu 1995, parigmenon szócikk.Bidu-Vrănceanu 1997, 201. o.Constantinescu-Dobridor 1998, figură etimologică szócikk.
Nincs egység a szakirodalomban azon szerkezetek összetevőinek természetét illetően, amelyeket figura etymologicának lehet nevezni. Egyes szerzők csak ezt az elnevezést használják úgy olyan szerkezetekre, amelyekben azonos tövű, különböző szótári szavak társulnak, mint olyanokra, amelyekben egyazon szó különböző grammatikai toldalékokkal ellátott alakjai vannak együtt.Például Gáspári 2002 (293. o.). Mások csak az előbbi kategóriára korlátozzák.Például Constantinescu-Dobridor 1998 (figură etimologică szócikk), vagy Dragomirescu 1995, aki a parigmenon elnevezést használja, megjegyezve, hogy ez a „figura etymologica” szinonimája (parigmenon szócikk). Egyéb munkákban csak a „polyptoton” szakszót használják mindkét típusú szerkezetre.Például Farnsworth 2011 (63–73. o.). Megtalálható az első szerkezetre a „szóképzés” terminus, miközben a „polyptoton” csak a másodikra korlátozott.Például Morier 1961-ben (927. o.). Olyan nézet is van, amely szerint a figura etymologica a polyptoton egyik különös esete.Például Bussmann 1998 szerint (409. o.). Olyan szerzők is vannak, akik használják úgy a „figura etymologica”, mint a „polyptoton” terminust, de egyes, mások szerint polyptotonnak tekintett szerkezeteket a figura etymologicák közé sorolnak. Például Szathmári 2008 szerint Meghallgatni meghallgatjuk figura etymologica, bár egyazon szó két grammatikai alakjából áll. Megint mások a „figura etymologica” elnevezést közösnek tekintik a két szerkezettípusra, „parigmenonnak” nevezik az első típusú szerkezetet, és polyptotonnak a másodikat.Például Bidu-Vrănceanu 1997 (201. o.)
A mindennapi nyelvhasználatban a figura etymologica a szószerkezet és az egyszerű mondat szintjére korlátozódik, és van vagy nincs erősítő szerepe, miközben irodalmi eszközként jelen lehet kiterjedtebb szintaktikai entitásban is, és mindig erősítő funkciójú.
Egyazon tőből képzett szótári szavakból álló szerkezetek
Az ilyen szerkezeteknek a mindennapi nyelvhasználatban nem mindig van erősítési funkciója.
Az egyik ilyen szerkezet olyan tárgyból és ennek igei alaptagjából tevődik össze, amelyeknek ugyanaz a töve. Előfordul egyes egyébként intranzitív igékkel is, mint amilyen az él.Grevisse – Goosse 2007, 322. o. Példák: éneket énekel, éli az életet;Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 378. o. to give a gift ’ajándékot adni’, to dance a dance ’táncot járni’ (szó szerint ’táncot táncolni’); vivre sa vie ’élni az életét’, jouer gros jeu ’nagyban szerencsejátékot játszani’ (szó szerint ’nagy játékot játszani’); și-a trăit traiul ’leélte az életét’, a cântat un cântec ’éneket énekelt’, scrie o scrisoare ’levelet ír’ (a ’levél’ megfelelője az ’ír’ megfelelőjéből képzett).
Egyes szerzők ilyen figura etymologicának tartják azt is, amelyben a tárgynak nem ugyanaz a töve, mint az igének, de szemantikailag rokona, pl. Dormez votre sommeil ’Aludjátok álmotokat’.TLFi, étymologique szócikk.
Egyéb szerkezetek is ugyanabból a tőből képzett szavakból alkotottak, például: alany–állítmány: uralkodó uralkodik; sapa sapă ’a kapa kapál’; jelző–főnév: Az el nem múló múlt (újságcikk címe); ige–határozó: … tot de-o moarte are să moară szó szerint ’… ugyancsak halállal fog meghalni’ (Ion Creangă).
Irodalmi példák
Magyarul:Gáspári 2002, 239. o. csak vidám kedélyed világa világít (Babits Mihály: A harmadik emeleten); szent gyökér, áldott anya, / földi lámpás, égi ablak, / fénylőbb fényénél a napnak, / könyörögj értünk Fiadnak (Szentviktori Ádám Mária-éneke, Babits Mihály fordítása); Hiszek hitetlenül Istenben, / Mert hinni akarok (Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben); Holott ott van mögöttünk / Titokzatos Urunk, / Valami ő és vad, szörnyű / Szabálytalan szabály, (Ady Endre: A menekülő élet).
Más nyelvekben: With eager feeding, food doth choke the feeder ’Mohón falót megfojtja a falat’Szász Károly fordítása. (William Shakespeare);Farnworth 2011, 64. o. Ah ! comme la neige a neigé ! szó szerint ’Ó! Hogy havazott a hó!’ (Émile Nelligan ); Cântărește-ți necântăritele cuvinte szó szerint ’Fontold meg megfontolatlan szavaidat’ (Ion Minulescu).
Egyazon szótári szó különböző grammatikai alakjaiból álló szerkezetek
Az ilyen szerkezeteket nevezik egyes szerzők az ugyancsak a retorikából származó polyptoton szakszóval. Ezekben ugyanaz a szótő ismétlődik meg különböző grammatikai toldalékokkal attól függően, hogy milyen grammatikai kategóriákkal rendelkezik egyik vagy másik nyelv.Morier 1961, 927. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 368. o.
Jegyzetek
Források
Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. július 18.) Dragomirescu, Gheorghe. Dicționarul figurilor de stil. Terminologia fundamentală a analizei textului poetic (Alakzatok szótára. A költői szöveg elemzésének alapvető terminológiája). Bukarest: Editura Științifică. 1995. ; az interneten: Dexonline (DFS) (Hozzáférés: 2020. július 18.) Farnsworth, Ward. Farnsworth's Classical English Rhetoric (Klasszikus angol retorika). Jaffrey (New Hampshire). David R. Godine. 2011. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Gáspári László. A gondolatalakzatok kérdésköréről (az ismétlés). Magyar Nyelvőr. 126. évf. 3. sz. 2002 (Hozzáférés: 2020. július 18.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. május 15.) Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 345–436. o. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Laczkó Krisztina. 15. fejezet – Az újmagyar és az újabb magyar kor. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 283–305. o. (Hozzáférés: 2023. május 15.) Morier, Henri. Dictionnaire de poétique et de rhétorique (Verstani és retorikai szótár). Párizs. Presses Universitaires de France. 1961 Szathmári István (főszerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve . Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. május 15.) Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2020. július 18.)
További információk
Nádas Tímea. A főnévi igeneves figura etymologicák grammatikai vizsgálata. Magyar Nyelvőr. 127. évf. 2. sz. 2003 (Hozzáférés: 2020. július 18.)
Kapcsolódó szócikkek
Alakzat (retorika) Polyptoton Szóképzés
Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika