Sankt Peter im Sulmtal osztrák község Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 1300 lakosa volt. Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Sankt Peter im Sulmtal a Deutschlandsbergi járásban 170px|bélyegkép|balra|A templom bejárata 170px|bélyegkép|balra|A helytörténeti múzeum Sankt Peter im Sulmtal a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Sulm (a Mura mellékfolyója) mentén. Egyéb jelentős vízfolyásai a Stullneggbach és a Leibenbach. Az önkormányzat 5 katasztrális községbenFreidorf im Sulmtal (1,90 km²), Kerschbaum (2,13 km²), Korbin (1,22 km²), Moos (3,04 km²), St. Peter im Sulmtal (1,57 km²), Wieden (1,10 km²) 11 falut, ill. településrészt egyesít: Freidorf (104 lakos), Hausleiten, Kerschbaum (148), Korbin (141), Aigneregg, Moos (247), Fröhlichberg, Poppenforst (81), Sankt Peter im Sulmtal (504), Kühberg, Wieden (97).
A környező települések: északra Frauental an der Laßnitz, keletre Sankt Martin im Sulmtal, délre Wies, nyugatra Bad Schwanberg.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Freidorf területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A kora középkorban a salzburgi érsek birtokolta a Sulm egész völgyét. 1225-ben létrehozták a lavanti püspökséget és a régió ennek tulajdonába került. A falut 1228-ban említik először St. Peter iuxta Lindenberch formában.
1645. június 24-én az egész falu tűzvész áldozatává vált.
Lakosság A Sankt Peter im Sulmtal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1300 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 1267 lakoshoz képest. Ekkor a helybeliek 99,1%-a volt osztrák állampolgár. 95,5% római katolikusnak, 2,4% felekezet nélkülinek vallotta magát. Látnivalók a Szt. Péter-plébániatemplom különálló harangtornyával építészeti különlegességnek számít. A 32 méter magas különálló torony 1664-ben készült el, harangjai 1685-ből származnak. Elképzelhető, hogy eredetileg egy új templomhoz szánták, amely soha nem készült el. Az eredeti plébániatemplom 1244-ben már állt; 1645-ben leégett és 1701-re építették újjá. Belső terét rokokó stílusban díszítették. az 1980-ban megnyílt helytörténeti múzeum a paplak 1779 körül épült volt présházában. tanösvény a Virágos Európa (Entente Florale Europe) verseny falu kategóriájában Sankt Peter 2000-ben ezüstérmet nyert.
Jegyzetek
Források August Krainer, Heide Kosjak: Chronik von St. Peter im Sulmtal. Peggau 1990 Heimo Kaindl, Alois Ruhri: St. Peter im Sulmtal. Pfarrkirche zum hl. Petrus. Diözese Graz-Seckau, Steiermark. Salzburg 1994 A település honlapja 60329 – Sankt Peter im Sulmtal Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Stájerország települései