thumb|263x263px|A megújult Esterházy-kastély a Fő térről Pápa (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. augusztus 15.), latinul: Papa, jiddisül: Puppa, פאפא) történelmi város Veszprém megyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön. Veszprém megye második legnagyobb települése, a Pápai járás központja. A település híres számtalan templomáról, az Esterházy-kastélyról, barokk építészetéről és református kollégiumáról. fős lakosságával a környék kulturális, gazdasági és turisztikai központja. Győrtől 42 km-re délre, Pozsonytól 95 km-re délkeletre, Veszprémtől pedig 40 km-re északnyugatra helyezkedik el.

Pápa a református egyház központja a Dunántúlon, amint azt számos egyházi örökségi helyszín és múzeum is sugallja. Az örökségnek örvendő épületek sokasága miatt a város központja ma védett.

Pápának nagy történelmi központja van, felújított régi polgárházakkal, kávézókkal és múzeumokkal, köztük a Kékfestő Múzeummal, amelyet egy egykori gyárból létesítettek, ahol egyedi módszerrel indigókékkel festett ruhákat és egyéb textíliákat gyártottak.

A város termálfürdőiről is híres, különösen egy újonnan épült úszókomplexumról, az Esterházy család palotájáról, nagy római katolikus templomáról és a református középiskoláról. Ezenkívül egy nagy parkkal büszkélkedhet a városközpont közelében. Jelentőségét és fejlődését bizonyítja, hogy a 14. században polgári kiváltságokat kapott.

A hely első írásos említése 1061-ből származik, és eredetileg 11 falu helyén alapították. 1475-ben a ferencesek, majd 1638-ban pálosok érkeztek a városba. A zsidók 1748-tól telepedhettek itt le, ezután jött itt létre Magyarország harmadik legfontosabb zsidó közössége. A helyi zsinagóga 1846-ból származik. 1880-ban 3550 zsidó élt itt, és a város lakosságának 24,2%-át tették ki. Az 1944-es német megszállás után a gettóban raboskodtak, majd egy helyi gyárból koncentrációs táborba szállították őket. Több mint 2500 főt deportáltak az auschwitzi koncentrációs táborba, ahonnan kevesebb mint 10%-uk tért vissza.

A lakosok többsége német telepesek leszármazottja, akik a 18. században érkeztek a városba. A főtéri katolikus templom Fellner Jakab építész tervei alapján épült 1774–1786 között, melynek boltozatát Franz Anton Maulbertsch osztrák festő freskói díszítik. Az úgynevezett fehér templomot 1744-ben építették a pálosok, később a bencések használták. A ferences templom 1678-1680 között épült. Az Esterházy-kastély az egykori vár helyén áll, amely a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1717-ben vette kezdetét az új barokk kastély építése. A Franz Anton Pilgram építész által felügyelt épület 1743-ban készült el.

A város a Nagy-Somlói borvidék borainak fő kereskedelmi központja volt, továbbá közigazgatási regionális főváros volt 1945 és 1983 között. Itt született Magyarország egykori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc.

Fekvése

Az egykor bő vizű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság (Pápa-Devecseri-sík) középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. A Várkerten keresztülfolyik a Pápai-Bakony-ér.

Különálló településrészei: Borsosgyőr a központtól délkeletre, Kéttornyúlak a belvárostól délre, Tapolcafő a délkeleti és Pálháza az északnyugati határszéle közelében.

Megközelítése Közúton A város legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 83-as főút, ezen érhető el déli irányból, Veszprém térsége, illetve észak felől, Győr irányából is. A főút régebben Pápa központján is keresztülhaladt, egy jó ideje azonban már nyugat felől elkerüli azt, így a Belváros levegője tisztább lett.

A 83-as főútból keresztirányban, kelet, illetve nyugat felé itt ágazik ki a 832-es és a 834-es főút: előbbi Veszprémvarsány (és azon keresztül Kisbér-Tatabánya), utóbbi Celldömölk (és azon keresztül Sárvár illetve Szombathely térsége) felé biztosít közúti összeköttetést Pápa számára.

Különálló településrészei közül Tapolcafőn a 83-as, Borsosgyőrön a 834-es főút halad keresztül, Kéttornyúlak a 8403-as út mentén fekszik, Pálháza pedig a 8408-as útról letérve, egy rövid bekötőúton érhető el.

A környező települések közül a kelet-délkeleti irányban fekvő szomszédaival (Adásztevel, Nagytevel, Homokbödöge) a 8303-as, északi szomszédaival (Vaszar, Gecse) pedig a 8305-ös út köti össze. Déli irányból, Devecser és a 8-as főút felől a 8402-es út húzódik idáig. Pápa délnyugati agglomerációja (Dáka-Nagyalásony-Iszkáz-Kerta-Kamond) felé a 8403-as, az északnyugati agglomerációban elterülő községek és Csorna térsége (Nagyacsád-Egyházaskesző, illetve Marcaltő-Szany) felé pedig a 8406-os és 8408-as utak vezetnek a város irányából. A 832-es úton Nagygyimót Pápától távolabbi határában ér véget a 8301-es út, amely Zirc térsége felé biztosít kapcsolatot.

Vasúton A város vonattal a on érhető el, ezen található a város vasútállomása, de egy vezet Csorna felé, valamint 2007 előtt Tatabányáról is elérhető volt a on, utóbbi vonal Környe és Pápa közötti szakaszán abban az évben szűnt meg a személyforgalom.

Autóbusszal A város helyi és helyközi autóbusz-közlekedését a Volánbusz Zrt. üzemelteti. Az autóbusz-állomás a Belvárosban, a Szabadság utca és a Gróf út körforgalmú csomópontja és az Ady Endre sétány között található.

Nevének eredete A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: a település feltehetőleg egy Popo nevű bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt.Dr. Hermann István: Pápa történetének rövid foglalata Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német nyelvű metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost.

Az elmúlt századokban a helytörténészek több, a néphagyományban élő mondát feljegyeztek a város nevéről, amelyek általában a hasonló hangzás miatt a katolikus egyházfővel hozzák kapcsolatba a névadást és az államalapítás korába nyúlnak vissza:

A legismertebb történet szerint, amelyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben, I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost.Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, 1989 (). Eredeti megjelenés: Notitia Hungariae novae historico geographica, Bécs, 1735 Pongrátz Gáspár plébános ugyanezt a mondát más formában jegyezte fel 1733-ban: szerinte a város a római pápa legátusáról nyerte a nevét, aki a királyhoz jövet itt pihent meg.Ifj. Hermann István: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről. Pápa, 1999 ()

Egy másik monda szerint a névadó Géza fejedelem volt. Fia, a későbbi István király még csecsemőként ezen a helyen mondta ki először, hogy papa, és Géza atyai szíve örömében adta volna a nevet a városnak.Huszár János: Múltidéző történetek Pápáról. Pápa, 2005 () balra|bélyegkép|320x320px|Pápa 1617-ben Enessey György 1799-ben megjelent munkájában a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.Enessey György: Antiquitates et memorabilia comitatus Jaurinensis, Komárom, 1799

Története

Az újkőkorszaktól lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.

Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A települést először 1214-ben említik oklevélben (MNL OL DL 91934). Ekkor II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek révén megindulhatott a városias fejlődés útján. Régészetileg bizonyítható, hogy a XIV. század legelején városias külsőt kapott (kialakult a Fő tér, lényegében a mai kiterjedésében). A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kereskedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése volt ekkor.

A város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt a Tapolca-patak, amely a város mai területén egykor több mint egy tucat malmot hajtott. Az 1960-as évek vége felé a térségben folyó bauxit-kitermelés miatt a patak elapadt, bár később visszajött a vize, amit ma a Bakony-ér patakba vezetnek be. thumb|301x301px|jobbra|Maynzeck János Henrik térképe Pápa belsővárosáról az 1730-as évekből. A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni (kisebb megszakításokkal), azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálos rend által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1956-ban a termelés megszűnt. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.

A 19-20. század fordulóján a városban több ipari üzem létesült, köztük egy műtrágyagyár, egy dohánygyár és a Perutz Textilgyár. 1952-ben ideköltözött Budapestről az 1920-ban alapított Elekthermax Villamos Hőkészülékek Gyára, majd 1970-ben átadták az ÁFÉSZ Áruházat.

A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14.A Pápai Huszár Egyesület 2013. évi programjai között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor.Hétvégén nyit a megújult Esterházy-kastély 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.

Közélete A város vezetői 1842-1950 között Bischiczky Miksa főbíró (1842-1843, az egyesülés előtt Pápa Belsőváros főbírója) Mayer György főbíró (1843-1846) Willax Antal főbíró (1846-1848) Willax Antal polgármester (1848-1849) Willax Antal főbíró és polgármester (1849-1856) Mikovinyi Ignác főbíró és polgármester (1856-1861) Willax Antal főbíró és polgármester (1861-1865) Woita József polgármester (1865-1886) Kiss László polgármester (1886-1887) Osvald Dániel polgármester (1887-1897) Mészáros Károly polgármester (1897-1918) Tenzlinger József polgármester (1918-1932) Uzonyi Kálmán helyettes polgármester (1932-1933) Hamuth János polgármester (1933-1944) Szöllősy Sándor polgármester (1944-1945) Sulyok Dezső polgármester (1945) Kerekes János polgármester (1946-1948) Németh Imréné Kerekes Ilona polgármester (1948-1950)

Tanácselnökök a tanácsi rendszerben (1950-1990) Németh Imréné Kerekes Ilona tanácselnök (1950-1958) Gulyás Ferenc tanácselnök (1958-1964) Gyenese László tanácselnök (1964-1974) Juhász István tanácselnök (1975-1979) Dr. Németh Zoltán tanácselnök (1979-1990) Tóth Sándor megbízott tanácselnök (1990)

Polgármesterek a rendszerváltás (1990) után