Tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábor (Romhány, 1874. november 2. – 1946 vagy később) magyar katonatiszt. A Rongyos Gárdaként ismert szabadcsapat vezetőjeként fontos szerepe volt a fehérterrorban és a soproni népszavazás eredményének kikényszerítésében.
Tevékenysége Tótprónai és blatnicai Prónay István és zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Mária fiaként született, evangélikus családba. Budapesten a Ludovika Akadémián végzett, az első világháborúban a Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezredben szolgált és mint százados szerelt le. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, Szegeden 1919. júniusban leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, amely együttműködött Horthy Nemzeti Hadseregével. A Tanácsköztársaság bukása után Prónay különítményesei számos atrocitást követtek el.
Szerepe a fehérterrorban Prónayt és százhatvan fős szabadcsapatát 1919 augusztusának végén állítólag a helyi nagybirtokos, Széchenyi Andor Pál hívta „rendteremtés végett” Marcaliba. Prónay a helyi ügyésztől annak tiltakozásával nem törődve, önkénnyel átvette a belügyminiszteri távirat alapján korábban letartóztatott személyeket, akik „vezető jellegű politikai tevékenységet fejtettek ki”, többek között Simon József káplánt és Zsirka Kovács József párttitkárt. A Simon káplán érdekében közbenjáró volt helyi plébános, Rumi István felkereste a Széchenyi-kastélyban megszállt Prónayt, de válaszul csak annyit kapott, hogy „a papok és tanítók számára nincs kegyelem, azok tudták, mit cselekszenek”. Augusztus 28-án Prónay-különítmény tagjai Simont és társait halálra kínozták.Halálesete bejegyezve Marcali állami akv. 116/1919. folyószám alatt.Simon emlékezetének fennmaradásához hozzájárult Hamburger Jenő 1930-ban moszkvai emigrációban írt és később széles körben ismertté vált Latinka-ballada c. költeménye; a szintén a Prónay-különítmény által szeptember 16-án éjjel meggyilkolt Latinca Sándor és társainak emléket állító költemény név szerint említi („«Állj elő, hát Szalma János, / te is Farkas komisszáros.» / – Szól a báró Prónay – / «Mehettek már Marcaliba / Simon paphó’ meggyónni!»”).
Szerepe a nyugat-magyarországi felkelésben Prónay Pál döntő szerepet játszott a nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában. A felkelés során a magyar irreguláris alakulatok megakadályozták az osztrák rendőr és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés által kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre, majd az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiáltották a független Lajtabánságot, melynek vezetőjévé megválasztották Prónayt „lajtai bán” címmel. A felkelést nagymértékben segítette a soproni csendőrparancsnok Ostenburg-Moravek Gyula és az általa irányított három század csendőr csatlakozása. A fegyveres ellenállás kényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására. IV. Károly király második visszatérési kísérlete idején Prónay megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek elleni fellépést. Ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből, nyugdíjazták és félreállították, azonban a továbbiakban is részt vett a szélsőjobboldali megmozdulásokban, valamint a Rongyos Gárda 1938-as újjászervezésében is. Ostenburg-Moravek Gyulával közösen létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot.http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=1433
bélyegkép|260px|Prónay Pál igazolványa (1920)|alt=Budapest ostroma idején újabb különítmény szervezésébe fogott, amely azonban nem játszott különösebb szerepet a háborúban.
A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták, majd a Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte. Az Oroszországi Föderáció 1991. október 18-ai „A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról” szóló törvényének 3. § b. pontja értelmében 2001. június 27-én rehabilitálták a kémkedés és szabotázs vádak alól.Rehabilitálták Moszkvában a fehérterror egyik vezetőjét, Index.hu, 2005. október 4.
Felesége gróf Pálffy-Daun Eleonóra Amata Anna Mária Emma volt (Pálffy-Daun Vilmos Lipót és Nugent Eleonóra Mária lánya), akivel 1921. április 11-én kötött házasságot, Budapesten.Bp. IV. ker. állami házassági akv. 101/1921. folyószám
Kulturális vonatkozások Máriássy Félix részben átdolgozva, a nyugat-magyarországi felkelést, a fehér terrort és királypuccsot a kornak megfelelő szemszögből bemutató filmet rendezett 1969-ben Imposztorok címen, amely Prónay Pál életéből és tevékenységéből is merít. A filmben Prónayt Doborján Pálra keresztelték át, akit Tomanek Nándor alakít.
Források, ajánlott irodalom Tóthprónai és Blatniczai Prónay Pál: Ellenforradalmi jegyzeteim 1918-1921 (I. kötet) (Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2025) A határban a Halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből – önéletrajz, benne a Lajtabánság történetének leírásával; szerk., bev. Szabó Ágnes, Pamlényi Ervin; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963 (ismertetése: Andrássy Antal: A hóhér tollat fogott: Prónay visszaemlékezése az 1919-es somogyi fehérterrorra. In: Somogyi Néplap, 1963. október 27. 4.) Prónay Pál emlékezései az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről. I–IV. Közzéteszi: Fogarassy László. In: Soproni Szemle, 1986. 1., 2., 3., 4. szám. [A válogatás az 1963-as kiadású Prónay-naplóban nem közölt vonatkozó részeket tartalmazza] A teljes napló lelőhelye: Politikatörténeti Intézet Levéltára. Fond és csoportszám: 973. 2. I. rész. I-III. köt. Ellenforradalmi naplójegyzeteim 1918–1921. tótprónai és blatniczai Prónay Pál alezredes naplójegyzetei az 1918–1921. évi forradalom-kommün és ellenforradalom idejéből Somogyvári Gyula (Gyula diák): És mégis élünk (regény) A Rongyos Gárda harcai (Magyar Ház kiadó) Az erő útján – A Rongyos Gárda küzdelmei (Magyar Ház kiadó) Dr. Héjjas Jenő: A nyugat-magyarországi felkelés (Magyar Ház kiadó) Krug Lajos: Tüzek a végeken Varga István: Adalékok a zsidóság fonyódi történetéhez (Veszprém, 2005) – Prónay 1919. augusztusi fonyódi tevékenységéhez kapcsolódó információk) Ajánlott film: Imposztorok, 1969 Barotányi Zoltán: A többi kegyelem – A Prónay-ügy Magyar Narancs, 2005/41. (10. 13.)
Jegyzetek
Források
További irodalom Moór Zoltán: Álom is... valóság is... Lenyomatva úgy, ahogy Kunhegyesi János megálmodta és naplójába írta a Prónay-különítmény börtönében 1919 őszén; Druck Elbemühl, Wien, 1919 Mühlfeith János: Prónay, Zadravecz, Héjjas, 1921. Eredeti fametszetek a nemzeti megújhodás jegyében. 19 kép szöveggel; Pápai E. Ny., Bp., 1921 Bodó Béla Pál: Prónay: paramilitary violence and anti-semitism in Hungary, 1919–1921; Center for East European and Russian Studies, Pittsburgh, 2011 (The Carl Beck papers in Russian & East European Studies) Dersi Tamás: Párbeszéd a vérebről. P. P. naplójáról (Új Írás, 1963. 6. sz.) Andrássy Antal: A hóhér tollat fogott (Somogyi Néplap, 1963. 252. sz.) Imposztorok (film) Mihályi Balázs: Honvédek és hungaristák a Budapest erődben 1944–1945 – Budapest, 2018,
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Pál Kategória:MOFP-tagok Kategória:Romhányiak Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Antikommunisták Kategória:Magyar Gulag-rabok Kategória:Bebörtönzött magyar katonák Kategória:Őrizetben elhunyt személyek Kategória:Eltűnt személyek