Szász Károly István (Budapest, 1909. november 2. – Budapest, 1979. november) festő, grafikus, restaurátor, művészeti író.
Életútja
Édesapja Szász István festő, aki legfontosabb mestere is volt egyben. Eleinte irodalommal foglalkozott és verseket írt, festeni csak negyvenévesen kezdett el. Kezdetben apjával közösen állított ki, 1970-ben Lengyelországban is voltak tárlatai. Festészetét főként impresszionisztikus hatású, színgazdag képek alkotják. Az 1960-as évek végétől festett képeit így jellemezte: „a pszicho-kozmoszt jelenítik meg”. Nem ritkán irodalmi ihletettségű grafikái, különösen tusrajzai az absztrakció irányába közelítenek (pl. a Párizsban járt az ősz c. tusrajza), többjükön az op-art hatása is érezhető. Készített rekeszzománc, és tűzzománcképeket, üvegmozaikokat, s dolgozott restaurátorként is.
Egyéni kiállítások 1962, 1963, 1964 • Műteremkiállítás, Hazafias Népfront XIV. kerületi klubja, Budapest 1967 • Nagy Balogh János Kör, Budapest-Kispest 1970 • Bydgoszcz • Świecie • Dobrcz (PL) 1970, 1975, 1979 • Építők Műszaki Klubja, Budapest 1977, 1978 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
Kötetei Mesék az emberről. Életképek; ill. Belányi Viktor; Írók-Művészek Egyesülete, Bp., 1937 Két part között. Levél a kedveshez; ill. Pataky Ferenc; Szalay, Bp., 1939
Források
Artportal Kieselbach
További információk
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001 Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:1909-ben született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar restaurátorok