bélyegkép|jobbra|A világóra a berlini Alexanderplatzon Az Uránia világóra (németül: Weltzeituhr vagy Urania-Weltzeituhr) a berlini Alexanderplatzon felállított időmérő szerkezet. A földgömböt szimbolizáló építmény fémből készült hengerformájú oldalán 148 város, illetve földrajzi régió neve és az ott mért pontos idő szerepel. Az 1969-ben felállított világóra kedvelt találkozóhelye a helyieknek és városba látogató turistáknak. 2015 júliusától az óra műemléki oltalom alatt áll.
Története A 16 tonnás világórát 1969. szeptember 30-án, a NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából avatták fel. Ugyanebben az időszakban nyílt meg a nyilvánosság számára a közeli tévétorony is. Az új létesítmények összhangban voltak az Alexanderplatznak és a környéknek a szocialista modernizmus jegyében történő átalakításával, melynek következtében a tér a második világháború előtti kiterjedésének négyszeresére nőtt. A világóra hamar népszerűvé vált a lakosság körében, találkozási pont lett és emlékérméken, illetve bélyegeken is láthatóvá vált.
A világórát az Alexanderplatz átrendezéséért felelős, Walter Womacka által vezetett tervezőcsoport egyik tagja, Erich John tervezte. Erich John a berlini Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola (Hochschule für bildende und angewandte Kunst) docenseként formatervezést (majd később terméktervezést) oktatott. A világóra kilenc hónapos munkálatait John személyesen vezette, a megépítés pedig több vállalat mintegy 120 szakemberének bevonásával jött létre. Többek között a Coswigi Hajtóműgyár és Hans-Joachim Kunsch fémszobrász fontos szerepet játszott a kivitelezésben.
A második világháborúban a tér jelentős károkat szenvedett, ezért szükségessé vált annak újratervezése és újjáépítése. A munkálatok során, 1966-ban előkerült egy korábban a téren álló Uránia-oszlop, amelyen az idő mellett az időjárásra vonatkozó adatokat lehetett leolvasni. Ebből adódott az ötlet 1968-ban, hogy egy világórát létesítsenek az újjáépülő téren. A berlini sajtóban a felavatás évében Világórás Uránia-oszlop névvel illeték az építményt (Urania-Säule mit der Weltzeituhr).
1997. október-december között az órát Hans-Joachim Kunsch felügyelete alatt felújították. A munkálatok 350 000 márkába kerültek, és ekkor aktualizálták egyes városok neveit is: Leningrad helyett Sankt Petersburg és Alma Ata helyett Almaty került kiírásra. Emellett 20 újabb várost adtak a meglévők mellé, illetve egyeseket (pl. Kijev) más időzónába soroltak át. Az 1997-ben felkerült új városok között található Fokváros, Jeruzsálem és Tel-Aviv is, amelyek az NDK idején politikai okokból nem jelenhettek meg.
Kinézete és működése Az óra alatt egy kőmozaik kirakott szélrózsa alakzat található, melynek közepéből magaslik a 2,7 m magas és 1,5 m átmérőjű oszlop. Az oszlopon egy 24 részre osztott henger látható. Ezek a Föld 24 fő időzónáját jelképezik. Az alumíniumból készült felületen vannak feltüntetve az adott időzóna fontosabb nagyvárosai. Ezen a hengeren forog a színes számokkal ellátott óragyűrű, amely az adott városokban éppen aktuális időt mutatja. A világóra fölött percenként egyet fordulva mozog a Naprendszer kicsinyített mása. A bolygók fémgolyókból, pályájuk pedig acélkörökből készültek. A teljes világóra 10 m magas.
Az órát működtető szerkezet két méterrel a tér felszíne alatt, egy nagyjából 5×5 m nagyságú és 1,90 m belmagasságú helyiségben található. A bolygókat mozgató villanymotor és a hajtómű még az NDK idejéből származik. Az egész szerkezet legfontosabb részét, az időt mutató óragyűrűt egy átalakított Trabant-hajtómű és a Rothe Erde vállalat golyócsapágya működtetik.
Mivel a motor a valós időnél 5%-kal gyorsabban mozgatja az óragyűrűt, ezért egy szerkezet óránként 3 percre megállítja azt, hogy a mainflingeni DCF77 atomidő-szinkronjeladó kiigazíthassa az időt, így az pontosnak tekinthető.
A számlapok festésekor Goethe színelméletét alkalmazták.
Az órán szereplő városok bélyegkép|A világóra, háttérben a berlini tévétoronnyal
A világórán 148 város, illetve régió neve látható, melyek oszloponként a következő formában szerepelnek:
Amsterdam, Berlin, Brüssel, Budapest, Madrid, Paris, Prag, Stockholm, Warschau, Oslo, Kopenhagen, Wien, Bern, Pressburg, Belgrad, Rom, Tunis, Kinshasa Helsinki, Riga, Tallinn, Wilna, Minsk, Kiew, Bukarest, Sofia, Nikosia, Ankara, Istanbul, Athen, Tel Aviv, Jerusalem, Beirut, Damaskus, Kairo, Kapstadt Murmansk, St. Petersburg, Moskau, Teheran +30', Bagdad, Aden, Sanaa, Addis Abeba, Mogadischu, Daressalam, Antananarivo, Kuwait Nischnij Nowgorod, Wolgograd, Baku, Tiflis, Eriwan, Kabul +30', Mauritius Jekaterinburg, Aschgabat, Bischkek, Duschanbe, New Delhi +30', Karachi, Colombo +30' Omsk, Almaty, Taschkent, Nowosibirsk, Rangun +30', Dhaka, Krasnojarsk, Hanoi, Bangkok, Phnom Penh, Jakarta Irkutsk, Ulan-Bator, Peking, Shanghai, Manila, Perth, Hongkong, Kuala Lumpur, Singapur Jakutsk, Pjöngjang, Tokyo, Seoul, Chabarowsk, Wladiwostok, Sydney, Canberra, Melbourne Magadan, Sachalin Kamtschatka, Wellington Datumsgrenze Kap Deschnew, Apia Honolulu, Marquesas In. Nome, Fairbanks, Anchorage Vancouver, Dawson, San Francisco, Los Angeles Edmonton, Denver New Orleans, Mexiko-Stadt, Guatemala-Stadt, Managua, Galápagos In. Montreal, Washington, New York, Havanna, Panama, Santafé de Bogotá, Quito, Lima Halifax, Caracas, La Paz, Asunción, Santiago de Chile Westgrönland, Brasilia, Rio de Janeiro, São Paulo, Montevideo, Buenos Aires Ostgrönland Azoren, Kap Verde Reykjavik, Dublin, London, Lissabon, Madeira, Bissau, Casablanca, Conakry, Dakar, Bamako, Accra
Társadalmi jelentősége A világóra megépülése óta kedvelt találkozópontnak számít az Alexanderplatzon.
1983. május 12-én a Zöldek parlamenti képviselői (Petra Kelly, Gert Bastian és három másik politikus) egy transzparenst feszítettek ki a Világóra előtt, amelyen a „Die Grünen – Schwerter zu Pflugscharen” (Zöldek – Ekevasat a kardokból) felirat állt. Az aktivistákat rövid időre őrizetbe vették. Szabadon engedésük után az NDK polgárjogi harcosaival találkoztak, amit a hatalom azért is tűrt meg, mert a Zöldek elítélték a NATO kettős határozatát (Double-Track Decision).A NATO Tanácsa Brüsszelben, válaszul arra, hogy a Szovjetunió új rakétákkal váltja föl elavult közepes hatótávolságú rakétáit Közép- és Kelet-Európában, kettős határozatot fogadott el. Ebben közepes hatótávolságú rakéták és manőverező robotrepülőgépek telepítéséről, és a fegyverkezés ellenőrzéséről, illetőleg a két kérdés összekapcsolásáról határozott.
A Németország újraegyesítése előtti békés forradalom idején, az NDK fennállásának 40. évfordulóján, 1989. október 7-én ellenzékiek békés demonstrációra gyűltek össze az óránál, ahonnan „Mi vagyunk a nép!” jelszóval a Köztársasági palotához és a Gecsemáné-templomhoz vonultak. A felvonulást a karhatalom igyekezett megállítani, és mintegy 1200 személyt letartóztattak. 33 nappal később leomlott a berlini fal.
Egyéb Az Erasure brit szintipop-együttes Run to the Sun című 1994-es dalának videóklipjében a világórának központi szerepe van: Andy Bell énekes az óra tetején énekel. A Bourne-csapda című 2004-es amerikai-német akciófilmben Jason Bourne (Matt Damon) az óránál találkozik Nickyvel (Julia Stiles).
Galéria
Jegyzetek
Források Világóra – Berlin-die-Hauptstadt.de Uránia világóra az Alexanderplatzon – Inberlin.de Belrini látnivalók - Világóra – Berlin.de Berlini világóra – Terra-human.de
Világóra az Alexanderplatzon. A hely, ahol az idő megállt – Tagespiegel.de
További információk
Hogyan működik a Világóra? (YouTube)
Kapcsolódó szócikkek Alexanderplatz Berlini tévétorony Óra
Kategória:Németország 20. századi építményei Kategória:Német Demokratikus Köztársaság Kategória:Berlin építményei Kategória:Időmérő eszközök Kategória:1969-ben átadott építmények