Pap János (Kaposvár, 1925. december 23. – Budapest, 1994. február 22.)Nemzeti Emlék Bizottság - Életrajz magyar kommunista politikus, belügyminiszter (1961–1963).

Élete Pap János vasúti segédtiszt és Horváth Éva gyermekeként született. A négy elemi elvégzése után Veszprémben és Keszthelyen járt középiskolába, 1941-től a Szegeden található Magyar Királyi Állami Vegyipari Középiskolában tanult. A nyilas hatalomátvétel után katonaszökevény lett és a második világháború végéig bujkálni kényszerült. A háború után sikeres érettségi vizsgát tett. 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett.

Az 1956-os forradalom után belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, a Veszprém Megyei Bizottság első titkára lett 1957 novemberétől. Pap aktív részt vállalt az 1956-os forradalomban részt vettek elítélésében, a megtorlásban, 1957. november 2-án a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a megye kommunistáinak nevében levélben kérte, hogy Brusznyai Árpád első fokon hozott életfogytiglani ítéletét másodfokon súlyosbítsa halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság Brusznyait halálra ítélte, és 1958. január 9-én kivégezték.

1961-ben Biszku Béla utódaként belügyminiszter lett, majd 1963-tól 1965-ig a Minisztertanács elnökhelyettese volt.

1965-től 1985-ig az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1958-tól hatszor egymás után Veszprém megye egyik országgyűlési képviselőjévé választották, de ezalatt a korszakban szokásos módon egyetlen alkalommal sem volt kihívója.

Az 1985 március 9-én tartott megyei pártértekezleten a megyei tanács elnökét, Gyuricza Lászlót választották a megyei pártbizottság elnökévé. Pap nyugdíjba vonult és ebből az alkalomból a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntettek ki. Az 1985-ös országgyűlési választáson (június 8.) az új választási törvény alapján a Hazafias Népfrontnak ellenjelöltet kellett állítania vele szemben, és ekkor Pap az ajkai választókerületben a szavazatok mindössze 16%-át kapta meg, képviselővé az országosan ismeretlen Varga Miklóst, az ajkai Bródy Imre Gimnázium igazgatóját választották meg a szavazatok 82,4%-ával. E vereség mértéke országosan is egyedülálló volt, ráadásul Gyuricza László egy szomszédos választókerületben (Zirc) az ország egyik legjobb eredményével (80,5%) őrizte meg a mandátumát.Kukorelli István: Így választottunk... ELTE ÁJTK Politikatudmányi Tanszékcsoport. Budapest, 1988. A rendszerváltás után többször felvetették, hogy Papot vonják felelősségre a forradalom utáni megtorlásokban való tevékenysége miatt. 1994-ben öngyilkos lett, engedély nélkül tartott pisztolyával lelőtte beteg feleségét, majd fejbe lőtte magát.Életrajz

Kutatható iratanyaga A Minisztertanács elnökhelyettesének minőségében folytatott működése időszakából (pontosabban az 1963–1965 közti évkörből) 1,40 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (10 doboz és 4 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-2-ao törzsszámon kutatható.Pap János, a minisztertanács elnökhelyettese iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. június 27.

Jegyzetek

Források

További információk

előző miniszterBiszku Béla 1957. március 1. – 1961. szeptember 13.belügyminiszter 50px 1961. szeptember 13. – 1963. december 7.következő miniszterBenkei András1963. december 7. – 1980. április 24.

Kategória:1925-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Kaposváriak Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői Kategória:Magyarország belügyminiszterei Kategória:MDP-tagok Kategória:MKP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963) Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Országgyűlési képviselők (1975–1980) Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985) Kategória:Öngyilkos politikusok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek