Az Opera egy ingyenes, igen kis méretű, több platformon használható internetes tevékenységeket összefogó program: elsősorban egy webböngésző, de ezen kívül tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, minialkalmazásokat (widgeteket), valamint hagyományos és BitTorrent alapú letöltésvezérlőt is. Ezek a kiegészítő funkciók mindaddig rejtve maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem kezdi el használni valamelyiket.

Az Operát az Opera Software, egy Oslóban jelenleg is működő norvég cég készíti. A böngésző korábban a Presto elnevezésű motorját (rendering engine) használta, később azonban a Google által fejlesztett Blink motorra váltott. Az Opera vezető pozíciót szerzett az okostelefonok és PDA készülékek böngészői között a kis képernyős megjelenítés technológiájának köszönhetően. Az Operát és az Opera Minit C++ nyelven írták.

Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen letölthető és használható program. A jelentősebb böngészőkhöz mérten igen kis méretű – annak ellenére, hogy funkcionalitása sokkal szélesebb körű, magas szinten követi a webes szabványokat. Ezt az irányvonalat jól jellemzi, hogy több alkalmazottja tagja a W3C konzorciumnak. A böngésző biztonság tekintetében is kiemelkedő eredményeket ért el, a többi böngészőhöz képest jóval kevesebb biztonsági hibát fedeztek fel benne, és ezeket is nagyon gyorsan kijavították.

Az Operának léteznek speciális verziói mobiltelefonokra és más eszközökre is. A böngésző mobil változata, az Opera Mini minden Java-képes mobiltelefonon elérhetővé teszi a böngészést, használata ingyenes.

Történet bélyegkép|jobbra|upright|Håkon Wium Lie, technológiai vezető (CTO) az Opera Software-nél, és társ-alkotója a CSS web szabványnak

1992 körül Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy a Televerket (jelenleg Telenor) norvég telefonos cégnél dolgoztak egy azóta elhalt, ODA program fejlesztésén. Ez a csoport indította el az első norvég Internet szervert és honlapot 1993-ban, de az akkor elérhető Mosaic böngészőt túl egyszerűnek találták ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni. Ennek fényében a csoport megkezdte egy új böngésző tervezését az alapoktól, melynek fejlesztésébe a Televerket is beleegyezett, így az első prototípus már 1993 végére elkészült. 1994-ben a Televerket állami tulajdonba került, de az Opera fejlesztése tovább folytatódott. 1995 végén megalakult az Opera Software cég, bár továbbra is az azóta Telenor névre váltott anyacég irodáiban dolgoztak. Az eredetileg Multitorg Operaként ismert böngésző az MDI, vagyis a több ablakos felület és az oldalsávok miatt hamar elterjedt.

2003 januárjában jelent meg az Opera 7-es verziója, mely már egy teljesen újraírt, Presto renderelő motort tartalmazott, emiatt a CSS és DOM szabványok támogatása jelentősen javult. Az addigi egyszerű böngésző egy sokfunkciós internetes csomaggá alakult, melynek a felülete így túlságosan zavaró volt az újabb felhasználók számára.

2004 augusztusában jelent meg az Opera 8 első beta változata, akkor még 7.6-os verzióként. Ez továbbfejlesztett XML támogatást, valamint hangvezérlést is tartalmazott. Közben az Opera több más platformon is megjelent, sőt a kisképernyős készülékek piacán vezető pozíciót szerzett, mivel az általa kifejlesztett Illeszkedés funkció a weblapokat sokkal olvashatóbbá tette. 2005 áprilisában jelent meg az Opera 8 végleges változata, amely már tartalmazta az SVG Tiny szabványt és a felhasználói JavaScriptet, valamint egy átrendezett és egyszerűsített kezelőfelületet kapott, ami arra utal, hogy a böngésző célcsoportja a számítógépes szakértők helyett az átlagfelhasználók irányába változott.

2005 szeptemberében az Opera újra üzleti modellt váltott. A 8.5-ös verzió megjelenésével – a többi nagy böngészőhöz hasonlóan – megszüntette a böngésző reklámokkal támogatott verzióját, így már a teljes értékű változatot is regisztráció nélkül, ingyen lehetett használni.

2006 júniusában jelent meg a böngésző 9-es verziója, amely továbbra is ingyenes maradt. Ebben a változatban jelentek meg a minialkalmazások (widgetek). Ezek kis különálló, – de a böngésző motorját használó, – változatos funkciókat megvalósító AJAX alkalmazások. Az Opera 9-ben jelent meg a BitTorrent támogatás és a beépített forráskód-szerkesztő.

2008. június 12-én jelent meg a 9.50-es verzió és jelentős fejlesztéseket foglalt magában, funkciókészlete többek közt az Opera Linkkel, vagyis a könyvjelzők, gyorshívó, személyes sáv és jegyzetek online szinkronizációjának képességével bővült.

Az Opera 9.60 kisebb változásokat tartalmazott, mint RSS előnézet, bővítették az Opera Linket a keresőmotorok és beírt előzmények szinkronizálási lehetőségével. Az Opera Mail is apróbb fejlesztéseken esett át.

2009. június 3-án jelent meg az Opera 10. Ennek a böngészőnek a publikus alfa-verziója teljesítette elsőként az Acid3 tesztet 100/100-ra pixelpontos megjelenítéssel 2009. március 28-án. Fontosabb újításai közé tartozik a Hunspellt használó beépített helyesírás-ellenőrző, a HTML-formázási lehetőségek a levelezőben és az automatikus verziófrissítés. A Presto 2.2.15-ös verziószámú megjelenítőmotor kapott benne helyet, webfont, SVG font, alpha transparency, RGBA és HSLA támogatással, valamint frissült az Opera Dragonfly webfejlesztői eszköze.

2009. szeptember 1-jén jelent meg az Opera 10.10, amelyben helyet kapott az eredetileg az Opera 10 nagy dobásának számító Opera Unite webszerver szolgáltatással egybekötött webalkalmazás API, melynek segítségével nemcsak megoszthatunk néhány kattintással bárkivel több gigabájtnyi adatot anélkül, hogy feltöltenénk azt egy harmadik fél tárhelyére, hanem operás kiegészítőket lehet hozzá írni HTML, CSS, PHP és JavaScript alapokon.

2010. március 2-án jelent meg az Opera 10.50. Az Opera támogatta először a böngészők közül a Windows 7 thumbnail-jeit és a downloadbar-t (nyilván az Internet Explorer után, mivel azt vele együtt adta ki a Microsoft).

Funkciók

Az Opera gazdag funkciókészlete azonnal elérhető a böngészőben, nincs szükség kiterjesztések használatára. A legtöbb funkció (mint például a levelező, a csevegő vagy a hírolvasó) egészen addig rejtve marad, amíg a felhasználó el nem kezdi használni őket.

Könnyen használható Az Opera fejlesztése során mindvégig szem előtt tartotta a kis méret és a gyorsaság megőrzését, valamint a könnyű használhatóságot.

Az Opera böngésző vezette be elsőként az egérmozdulatokat, de a böngésző minden funkciója elérhető a billentyűzetről is. Ezek a funkciók ráadásul testreszabhatóak a felhasználó ízlése szerint.

Az Opera 8 egyik újdonsága az illeszkedés, amely úgy formázza át a weblapokat, hogy azok (oldalirányban) ne lógjanak le a képernyőről, szükségtelenné téve ezáltal a vízszintes görgetősávot. Az Opera egyedülálló nagyításával kombinálva ez a funkció igen hasznos segédeszköz (az Opera a nagyítás során a weblap minden elemét, beleértve a képeket, egyenlő mértékben nagyítja).

Böngészés füleken Az Opera jóval a jelenlegi füles böngészők megjelenése előtt támogatta ezt a funkciót, amelyet az MDI több ablakos technológiával keresztezett, így az a szokásosnál is több lehetőséget biztosít. A füles böngészés lehetővé teszi, hogy egyetlen ablakon belül több lapot jeleníthessünk meg. Az Opera a fülek ablakait is képes átméretezni, átrendezni, vagy több Opera ablak között átmozgatni.

Az Opera a böngészés alatt megnyitott oldalakat (és füleket) elmenti, ezért a számítógép lefagyása esetén képes a böngészést ott folytatni, ahol az abbamaradt. A felhasználó maga is elmentheti az aktuális böngészési folyamatot egy ilyen ablakhelyzetbe, és ezt később bármikor visszatöltheti. Egy ablakhelyzet nem csak a megnyitott oldalakat tartalmazza, hanem azok előzményeit és lapon belüli pozíciójukat is.

Gyorsaság Az Opera feldolgozási sebesség tekintetében a legjobbak között van, több teszt szerint is a leggyorsabb. Az Opera korábban is a leggyorsabb böngészők közé tartozott, azonban a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 2009. márciusi eredményei szerint a Google Chrome, a Safari és részben a Mozilla Firefox is megelőzte, csupán az Internet Explorer maradt le mögötte. (Index, 2009. március 20.) Az Opera 10.50 az előző verzióhoz képest nyolcszor gyorsabb, ezzel újra az élvonalba került.

Az Opera a böngészés gyorsítása érdekében folyamatosan tárolja a gyorsítótárban a megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap azonnal megjelenik, ráadásul az űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapok és ablakok egy kattintással újranyithatók a képernyő jobb felső sarkában található Bezárt fülek gombra kattintva.

Az Opera volt az első böngésző, amely képes volt a zavaró felugró ablakokat letiltani. Jelenleg az alapbeállítás szerint az Opera minden olyan felugró ablakot blokkol, amelyet nem a felhasználó nyitott meg.

Testreszabhatóság Az Opera megjelenése a bőrök használatával egyetlen kattintással, újraindítás nélkül megváltoztatható. A böngészés során az F12 billentyű lenyomásával azonnal elérhetők a legfontosabb beállítások, míg a beállítások menüpont alatt az Opera minden funkciója részletesen testreszabható. Az eszköztárak gombjait és elemeit egyszerűen lehet mozgatni a különböző eszköztárak között. A tapasztaltabb felhasználók átírhatják a billentyűparancsokat, a menüket, és szinte az Opera összes funkcióját.

Kiterjesztések támogatása Az Opera 11-es verziójának fő újítása a kiterjesztések (angolul: extensions) támogatása, melyet először 2010. október 21-én, az Opera 11 első publikus alfájával próbálhatott ki a nagyközönség. Induláskor összesen 15 alkalmazásal lehetett tesztelni az új funkciót, és kicsit több, mint egy év múlva, 2012 januárjában lépték át az 1000 darabot.

Beépített kriptovaluta tárca Az Androidra és iOS-re fejlesztett Opera böngésző Ethereum-kompatibilis beépített kriptovaluta tárcával rendelkezik. A böngésző-alkalmazással az Ether valután kívül hagyományos ERC-20 tokeneket, és úgynevezett NFT (ERC-721 szabványú) nem helyettesíthető tokeneket is tárolni lehet. Ilyen tokenekre példa a CryptoKitties digitális macskák, illetve más, tulajdonjogot megtestesítő virtuális eszközök.

Megszűnt funkciók Minialkalmazások (widgetek) Az Opera 9-es verziójától olyan kis AJAX alkalmazások kaptak helyet a szoftverben, amelyek a böngészőn kívül, de annak motorját felhasználva működnek, és különböző változatos funkciókat valósítanak meg. Ennek előnye, hogy webes nyelveken lehet platformfüggetlen alkalmazásokat készíteni, és futtatásuk feltétele csak a telepített böngésző. A minialkalmazások sosem lettek igazán népszerűek, ezért az Opera bejelentette, hogy a 12.00-es verzióval megszünteti őket.

Opera Unite Az Opera Unite (magyarul Opera Egyesítő) funkció az Opera 10 béta kiadásában jelent meg 2009. június 16-án. Az új funkció segítségével a böngészőt futtató gépünkből tudunk pár kattintással szervert csinálni, vagyis segítségével képeket, jegyzeteket és fájlokat oszthatunk meg másokkal anélkül, hogy előzőleg fel kellene tölteni egy külső szerverre. A Unite funkciói bővíthetők, a hivatalos weblapról telepíthetők hozzá az új eszközök. A Unite sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az Opera 12.00 verziótól kezdve alapértelmezésben le lettek tiltva és 2012 végén a szolgáltatást leállították.

Hangvezérlés Az Opera 8 egyik újdonsága volt a hangvezérlés, amivel a korlátozott képességű felhasználók (vakok, gyengénlátók vagy mozgáskorlátozottak) akár a hangjukkal is irányíthatták a böngészőt, vagy felolvastathatták vele a weblapokat. Mivel az IBM-mel közös fejlesztés már régen leállt és elavulttá vált, a 12.00-s verziótól nem elérhető a hangvezérlés.

Szabványok támogatása Az Opera a legtöbb jelenlegi internetes szabványt támogatja, mint például a CSS2, HTML 4, XHTML 1, HTTP 1.1, DOM2, JavaScript, PNG, SVG, Unicode, és Unicode Bidi.

A HTML5 teszt weboldalán az Opera 24 504/555 pontot ér el.

Opera developer és Opera beta