A Gulyás Pál által szerkesztett Magyar írók élete és munkái – új sorozat egy nagy terjedelmű, tágabb értelemben vett magyar irodalmi lexikon a 20. század első feléből. Tulajdonképpen Szinnyei József 14 kötetes, 1891–1914 között megjelent Magyar írók élete és munkái című könyvének folytatása. Szinnyei az 1900-as évek elejéig gyűjtötte a tágabb értelemben vett magyar irodalom képviselőit (szépírók, költők, újságírók, tudósok, filozófusok, teológusok, történészek, szerkesztők stb.), Gulyás a 20. század első felének magyar íróit gyűjtötte lexikonába, de készített kiegészítéseket is Szinnyei adataihoz.

A mű kiadása 1944-ben elakadt, majd 1990-ben folytatódott, 2002-ben forráshiány miatt ismét leállt. Hátralévő része 2024–2025-ben jelent meg. A könyv 31 kötetével a létező legnagyobb (papíralapú) egyszerzősA nagy szerzőgárdával rendelkező A Pallas nagy lexikona és Révai nagy lexikona a maguk körülbelül 17.000 kéthasábos oldalukkal terjedelmesebbnek számítanak. magyar adattár (életrajzi lexikon), melyet nagyban növel tudományos értéke. A Magyar katolikus lexikon megfogalmazása szerint a mű „nemzeti életrajzi alaplexikon, a legteljesebb írói életrajz-gyűjteményünk”. A lexikonsorozat nem csak a nagyobb irodalmi művek, hanem a régi magyar újságok és hírlaptörténet esetében is nélkülözhetetlen forrásnak tekinthető.Dezsényi Béla: A magyar hírlapirodalom első százada 1705–1805, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára, Budapest, 1941, 36. o.

Előzmények A Magyar írók élete és munkái – új sorozatának előzményei a Szinnyei József-féle Magyar írók élete és munkái című, igen terjedelmes életrajzi lexikon, amely 1891 és 1914 között jelent meg 14 kötetben a szerző több évtizedes kutatásai után. Szinnyei 1913-ban, 83 éves korában elhunyt, jegyzetei alapján fia, Szinnyei Ferenc fejezte be és jelentette meg az utolsó kötetet 1914-ben.

Mivel a megírás alatti közel negyed évszázadban sok új író született / bontakozott ki, komolyabb pótlások váltak szükségessé a sorozathoz. Nem sokkal a sorozat befejezése után a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára, Heinrich Gusztáv irodalomtörténész felvetette egy újabb sorozat kiadásának ötletét, ami összhangban volt Szinnyei József akaratával. Ugyanis a szerző teljes kéziratos hagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta annak reményében, hogy talán akadnak majd hozzá hasonlóan önzetlen emberek, akik folytatják a nagy művet.

A folytatást egyéb tudományos teendői miatt Szinnyei Ferenc már nem vállalta el, viszont javaslatára merült fel 1915-ben a fiatal bibliográfus, Gulyás Pál neve. Gulyás, aki már több hasonló természetű kutatást végzett, nagy örömmel fogott a munkába, amelynek azonban hatalmas voltát ekkor még – saját állítása szerint – távolról sem sejtette.Gulyás Pál Előszava az I. kötetben

Kutatástörténet Az elkövetkező években Gulyás összesen 15 budapesti napilap 316 évfolyamának 3.720, 25 vidéki napilap 527 évfolyamának 7.186 kötetét, azaz 843 évfolyam 10.906 kötetét tette vizsgálat tárgyává nagy mennyiségű szakkönyv átrostálása mellett. Több száz kérdőívet is kiküldött irodalmi munkássággal bíró személyekhez, azonban ezeknek töredéke került hozzá kitöltve. Felhasználta az új, telefonos adatgyűjtési módot is, azonban ez sem eredményezett komolyabb adathalmazokat.

A mű megjelentetése Kiadási kísérletek, az 1925-ös Magyar életrajzi lexikon A gyűjtési munka nehézségét csak a kiadás körül mutatkozó bonyodalmak múlták fölül. A több mint 100 éve elkezdett, hiánypótló munkáról elmondható, hogy végig akadozott, és tulajdonképpen máig sincs befejezve (csak abbahagyva...). A problémák egyből az első világháború idején elkezdődtek. A háború és az azt követő gazdasági nehézségekkel terhelt időben a Magyar Tudományos Akadémia nem tudta vállalni a kész kéziratok megjelentetését.

Az 1920-as évek közepén az akkoriban a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójában lévő Hóman Bálint rábeszélte Gulyást, hogy fogadja el a Lantos Rt. ajánlatát, amely vállalta a mű kiadását. Bár Gulyás belement, és 1925 és 1929 között 6 füzetre bontva megjelent az I. kötet egy része Magyar életrajzi lexikon – Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata címen, azonban később gazdasági okok miatt leállt a kiadás, és nyomda birtokában lévő „B”-betűs kézirat egy része el is veszett. (Ez utóbbit Gulyás saját bevallása szerint „csak igen tökéletlenül” tudta pótolni.)

Az első 6 kötet (1939–1944) Évek teltek el Gulyás megfogalmazása szerint „a mű kiadatásának legcsekélyebb reménye nélkül”. Ugyan 1934-ben nyugdíjba kényszerült, viszont ekkor ismét fölkereste az ekkor kultuszminiszterként működő Hóman Bálint, és nélkülözhetetlennek minősítette a vállalkozást. Egyúttal megállapodott Fitz Józseffel, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával abban, hogy biztosítsa a további munkát és a könyvtár gyűjteményében való kutatást Gulyásnak. Fitz felkarolta a Magyar írók élete és munkái ügyét, és igyekezett mindent megtenni a kiadás ügyében is. Az ő ötlete volt, hogy a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete jelentesse meg a lexikonsorozatot, előfizetési felhívások útján összegyűjtve a megfelelő összeget.

A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete több száz felhívást küldött szét az országban, azonban mindössze alig 80 előfizetőt sikerült toboroznia. Ez kevés lett volna, így az 1930-as évek végén ismét valószínűvé vált a kiadás elhalasztása, és csak Hóman Bálint közreműködése mentette meg: a Magyar Tudományos Akadémia, ill. a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vállalta 50-50 példány megvásárlását, azaz összesen 180-as példányszámmal vágott bele a kiadásba.

Végül 1939 és 1944 között 6 kötet jelent meg, A-tól Dz-ig tárgyalva az írókat, a fölfedezett régi vagy újabb 17.813 író életrajzával. Gulyás korlátlanul bővíthető lexikonfolyammá tette művét úgy, hogy az új vagy kifelejtett régebbi írók teljes szócikkei mellett a Szinnyeiben már megjelent írók cikkéhez is – az addig közöltek megismétlése nélkül – a korábbi kötetek hasábszámára hivatkozva kiegészítéseket adott meg.Katolikus lexikon, Magyar írók élete és munkái szócikk Utolsó publikált példányainak többsége az Akadémia épületét ért bombatámadásban pusztult el.Hanthy Kinga: Gulyás, a világszám. Mire telik a magyar tudomány pénzéből? ; in: Magyar Nemzet, 2003. ápr. 12.; Arcanumon

Nehézségek 1945 után Nem szűntek meg a nehézségek 1945 után sem – ezúttal ideológiai vonalon jelentkeztek az új problémák. A második világháborút követően hatalomra került kommunista művelődéspolitikusok 1945-től korlátozták, 1948 után akadályozták Gulyás Pál adatgyűjtési lehetőségeit. Így az „E”-től „Z” betűig terjedő életrajzok nem jelenhettek meg. Gulyás Pál 1963-ban, 82 éves korában elhunyt.

A lexikon alapjául szolgáló, gyakran kézírásos, rossz alapanyagú, másodlagosan felhasznált papírdarabokra írt cédulaanyag viszontagságok után, hagyatékként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárába került.http://gulyaspal.mtak.hu/ Tudományos körökben ezt követően ismert és kutatott maradt. Gyakori használata és a cédulák rossz minőségű papírja miatt az anyag fokozatosan pusztulásnak indult. Ekkor talált rá dr. Viczián János bibliográfus.

A 7–19. kötet kiadása (1990–2002) Fölismerve a munka páratlan értékét, Viczián János úgy döntött: mindent meg fog tenni megmentése és publikálása érdekében. Ezért pályázaton nyert saját költségén fénymásoltatta a cédulákat, és 1981-től elkezdte sajtó alá rendezni a hátralévő anyagot. 1990-ben az Argumentum Kiadónál jóvoltából folytatódott a sorozat, és 2002-ig megjelenhetett végre 13 kötetbe rendezve (7–19. kötetek) az „E”-től „Ö”-ig tartó rész körülbelül 58 000 életrajza. A már kevés példányban föllelhető első 6 kötetből az első 3-at is megjelentették reprint kiadásban.I., III.

Az 1990-ben megjelent 7. Gulyás-kötethez Viczián János tájékoztató jellegű bevezető tanulmányt csatolt,Czigány Lóránt: Szinnyei–Gulyás–Viczián; in: Magyar Könyvszemle, 1997/1 illetve mellékelte az eredeti Gulyásból (annak befejezetlensége okán) hiányzó, a felhasznált forrásokat összegző jegyzéket.

2002-ben forráshiány miatt a kiadási munkálatok elakadtak. Az előző évektől eltérően Viczián 2003-ban hiába adott be 900 000 forintról szóló pályázatot az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítványhoz a munka folytatása érdekében – azt ezúttal elutasították.

Az eredeti kézirat még ki nem adott részét („P”-től „Zs”-ig terjedő betűtartomány) 2004-ben állagvédelmi okból digitalizálták, egyúttal elektronikusan hozzáférhetővé tették. Az MTA Könyvtár és Információs Központ honlapján (http://gulyaspal.mtak.hu/) Magyar írók élete és munkái. Cédulatár címen ingyenesen kutatható, 27.138 beszkennelt cédulányi adatmennyiséget tartalmaz. Ám ez a rész is elkészült Viczián-féle kiegészített feldolgozásban. Viczián János 11 évvel a kötetek kiadását követően 2013-ban elhunyt.Nekrológ Viczián János emlékére

A 17. kötetben a 16-hoz található pótlás (Kämpfner Arpád–Kerpely Kálmán betűtartomány), a 18-ban pedig a 17-hez (Lamperits Margit; Langer Ignác–Lengyelné betűtartomány).

A 20–31. kötet kiadása (2024–2025) „Gulyás Pál adatgyűjtésének felhasználásával, id. Szinnyei József közléseit is kiegészítve írta és sajtó alá rendezte Viczián János” – tudósít a lexikon címlapja.

11 évvel Viczián János halála után fia, Viczián Botond gépészmérnök és mozitörténészhttps://bp-mozitortenet.hu/diohejban/ 2024-ben a 20. kötettől, a P betűtartománytól magánkiadásban („Megjelenését senki nem támogatta”) folytatta a lexikon anyagának közreadását (ugyancsak 180 nyomtatott példányban).https://katalist-to-feed.blogspot.com/2024/02/katalist-folytatodik-gulyas-pal-fele.html „A kiadó ezúton is megköszöni a szerkesztő testvére, néhai Viczián Margit (1936–2017) védőnő, középiskolai tanár nagylelkűségét, aki végakaratával biztosította a kötet minden körülmények közötti megjelenését” – olvasható a 2023 januárjában kelt előszóban.

Az átlagosan mintegy 1000 hasábos (500 oldalas) kötetek küllemükben-tördelésükben hűen követik a korábban megjelenteket, azonban a rövidítések terén van némi eltérés: a modernizálásról a 20. kötet szerkesztői előszava tudósít. A kötet borítójára és címlapjára újdonság gyanánt egy grafikai elem került: a magyar koronás címer, Viczián János szándéka szerint („a középcímer, mint a magyarság összetartozásának jelképe”).

A sajtó alá rendező Viczián Botond külön honlapot hozott létre a lexikonnak (https://gulyaslexikon.hu/), melyen nyomon követhető az egyes kötetek adatai és beszerezhetősége. A 31. kötet impresszumában copyright-jelzésként „Viczián János örököse, 2014” szerepel, valamint „nyomdai előkészítés: Viczián Botond”.

2025 végére befejeződött a kéziratban maradt anyag közreadása. A 20–31. kötet (P–Zs betűtartomány, ill. Pótlás az A–D betűkhöz) immáron nyomtatásban is elérhető.https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/12/10/teljesse-lett-gulyas-lexikon

2025. december 9-én az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetében Virágh András, a Modern magyar irodalmi osztály tudományos munkatársa tartott előadást Magyar írók élete és munkái – egy lexikon története címmel, Viczián Botond részvételével.https://iti.abtk.hu/hu/osztalyok/modern-magyar-irodalmi-osztaly/2068-magyar-irok-elete-es-munkai-egy-lexikon-tortenete

Elektronikus elérhetőség A már megjelent kötetek egy részét – 15-öt – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tette elektronikusan elérhetővé (ld. alsó táblázat). Teljes terjedelem A kéziratban lévő anyagot is tekintetbe véve a teljes sorozat körülbelül 103.000 életrajzot/kezdeményt tartalmaz. (Összehasonlításként: a Szinnyei-féle sorozat „csak” mintegy 30.000-t.) A második világháború végéig ebből 6438 hasábnyi (előszókkal együtt 3219 oldalnyi) adattartalom jelent meg, majd 1990–2002 között 13.292 hasábnyi (előszóval együtt 6646 oldalnyi), 2024-ben 8263 hasábnyi (4132 oldalnyi, 8 kötet), 2025-ben 4243 hasábnyi (2330 oldalnyi, 4 kötet), azaz összesen 32.236 hasábnyi (mindösszesen 16.627 oldalnyi). Táblázatosan áttekintve: