A Coriolanus William Shakespeare által vélhetőleg 1605 és 1610 között írt tragédia. A dráma a legendás római hadvezér, Caius Martius Coriolanus (i.e. 5. sz.) életén alapul. Caius Martius a Coriolanus nevet a volszkok elleni sikeres hadjárata után kapta, amely során megvédte Róma városát. Diadala után Coriolanus politikai szerepet vállal, de vérmérséklete miatt alkalmatlan a nép vezetésére. Félreállítják, mire ő dühében a volszkokkal szövetkezve hadjáratot indít Róma ellen. Végül békeszerződéssel tér vissza Antiumba. A volszkok ezt árulásnak tekintik és ez Coriolanus vesztét okozza. Petőfi Sándor fordította magyarra 1848-ban, és Eörsi István tollából létezik egy újabb fordítása is.

A mű keletkezése Shakespeare a darabot 1605 és 1610 között írta. Keletkezésének pontosabb meghatározásához nincs döntő bizonyíték. A darab érett verselése és a szerző politikai meglátásai a későbbi időpontot valószínűsítik.Shakespeare, W., & Brockbank, P. (1990). Coriolanus: The Arden edition of the works of William Shakespeare. Routledge, p.24 Egyesek szerint a darab megírásának indítéka Shakespeare anyjának 1608 szeptemberében bekövetkezett halála, és Volumnia alakjával a szerző neki állított emléket.Shakespeare, W., & Brockbank, P. (1990). Coriolanus: The Arden edition of the works of William Shakespeare. Routledge, pp.25-26

A mű eredete A dráma valószínűleg kizárólag Plutarkhosz (46/48-125/127) Párhuzamos életrajzok Plutarchból című biográfiai munkájának Coriolanus-ra vonatkozó részletén alapul, melyet görögről franciára James Amyot fordított, majd franciáról angolra Thomas North.Shakespeare, W., & Brockbank, P. (1990). Coriolanus: The Arden edition of the works of William Shakespeare. Routledge, p.29 Azt nem tudni, hogy Shakespeare North munkájának melyik kiadását használta, mivel 1579- ben, 1595-ben, 1603-ban és 1612-ben számos változat jelent meg.

Kiadások A dráma fólió (Folio) kiadása 1623-ban jelent meg, kvartó/negyedrét kiadása nincs, és semmi nem utal arra, hogy valaha lett volna.Shakespeare, W., & Brockbank, P. (1990). Coriolanus: The Arden edition of the works of William Shakespeare. Routledge, p.1

Szereplők

Rómaiak Caius Marcius Coriolanus – római nemes Menenius Agrippa – római szenátor, Coriolanus barátja Cominius – konzul, a volszkok elleni hadjárat vezére Titus Lartius – római tábornok a volszkok elleni hadjáratban Volumnia – Coriolanus anyja Virgilia – Coriolanus felesége ifjabb Marcius – Coriolnanus fia Valeria – Virgilia barátnője Sicinius Velutus – néptribun, Coriolanus politikai ellenfele Junius Brutus – néptribun, Coriolanus politikai ellenfele római polgárok, katonák, szenátorok, patríciusok, hírnök

Volszkok Tullus Aufidius – volszk vezér Aufidius alvezére összeesküdtek Aufidiusszal két volszk őr Adrian – volszk kém Nicanor – római áruló volszk nemesek, polgárok, katonák, szolgák

Mások szobalányok követek lictorok aedilek

Fordításbeli eltérések Az eredeti műbenPetőfi fordításábanEörsi fordításábanCaius Martius, afterwards Caius Martius CoriolanusCajus Marcius Coriolanus, római nemesCaius Martius, később Caius Martius CoriolanusTitus Lartius, Cominius, generals against the VolsciansTitus Lartius, Cominius, vezérek a volszkok ellenTitus Lartius, Cominius, vezérek a volszkok ellenMenenius Agrippa, friend to CoriolanusMenenius Agrippa, Coriolanus barátjaMenenius Agrippa, Coriolanus barátjaSicinius Velutus, Junius Brutus, tribunes of the peopleSicinius Velutus, Junius Brutus, néptribunokSicinius Velutus, Junius Brutus, néptribunokYoung Martius, son to CoriolanusIfjabb Marcius, Coriolanus fiaA kis Martius, Coriolanus fiaA Roman HeraldRómai hírnökRómai hírnökNicanor, a RomanNicanor, egy rómaiTullus Aufidius, general of the VolsciansTullus Aufidius, volszk vezérTullus Aufidius, a volszkok vezéreLieutenant to AufidiusAufidius alvezéreAufidius alvezéreConspirators with AufidiusÖsszeesküdtek AufidiusszalAufidius összeesküvő-társaiAdrian, a VolscianAdrian, egy volkszA Citizen of AntiumAntiumi polgárAntiumi polgárTwo Volscian GuardsKét volszk őrKét volszk őrVolumnia, mother to CoriolanusVolumnia, Coriolanus anyjaVolumnia, Coriolanus anyjaVirgilia, wife to CoriolanusVirgilia, Coriolanus nejeVirgilia, Coriolanus feleségeValeria, friend to VirgiliaValeria, Virgilia barátnőjeValeria, Virgilia barátnőjeGentlewoman attending on VirgiliaSzobaleány VirgiliánálVirgilia társalkodónőjeRoman and Volscian Senators, Patricians,

Aediles, Lictors, Soldiers, Citizens, Messengers,

Servants to Aufidius, and other AttendantsRómai és volszk senatorok, patriciusok, aedilek, lictorok,

katonák, polgárok, követek, Aufidius szolgái és egyéb kíséretRómai és volszk polgárok, patríciusok, aedilisek, liktorok,

katonák, polgárok, hírnökök, Aufidius szolgái és egyéb kíséret

Helyszínek Róma és környéke; Corioli és környéke; Antium

Cselekmény A történet Rómában kezdődik röviddel az utolsó római király, Lucius Tarquinius Superbus elűzetése után. A köznép fellázadt, mert nem kap gabonát. A tüntetők elsősorban Coriolanust, a briliáns római hadvezért vádolják. A lázadók találkoznak Menenius Agrippával, a patríciussal, és magával Coriolanusszal is. Míg Menenius megkísérli megnyugtatni őket, Coriolanus olajat önt a tűzre, mert elmondja, hogy szerinte a plebejusok nem érdemlik a gabonát, hisz nem vállalnak katonai szolgálatot. Mikor kiderül, hogy a volszkok támadásra készülnek Róma ellen, Coriolanus ellenük indul, ám addig a köznép által megválasztott két néptribun, Brutus és Sicinius, összeesküvést sző ellene.

Tullus Aufidius, a volszk hadvezér, már többször is harcolt Marcius ellen (aki ekkor még nem kapta meg a Coriolanus nevet), ezért az ősellenségének tartja. A Római sereget Cominius vezeti, Coriolanus az alvezér. Marcius, nehézségek árán, de végül sikeresen beveszi Coriolit, a volszkok városát. Marcius fáradtan bár, de személyesen megküzd Aufidiusszal, ami úgy ér véget, hogy Aufidiust kimentik a katonái.

Diadaláért és bátorságáért Marcius megkapja Cominiustól a Coriolanus nevet. Rómában Volumnia, Coriolanus anyja rábeszéli a fiát, hogy vállaljon consuli szerepet. Könnyedén meg is szerzi a szenátus támogatását, és látszólag a plebejusokét is. Ám Brutus és Sicinius valójában meg akarják buktatni egy újabb lázadás szításával. Coriolanus erre az ellenállásra dühösen kikel a demokrácia intézménye ellen, szerinte aki plebejusokat enged patríciusok fölött uralkodni az "varjakat hoz a tanácsba, megtépni a sasokat". A két néptribun hitszegéssel vádolja meg Coriolanust és száműzetésbe kényszeríti.

Coriolanus Antiumban, a volszkok fővárosában, felkeresi régi ellenségét, Aufidiust, és a saját életét kínálja fel neki, hogy a halálával demonstrálja, hogyan bánik Róma a hős fiaival. Aufidiust ez meghatja, ezért felajánlja, hogy támadják meg újra Rómát, ezúttal Coriolanus vezetésével.

Róma ijedtében megpróbálja eltéríteni Coriolanust a szándékától, de Cominius és Menenius, a régi harcostársai ebben nem járnak sikerrel. Végül Volumnia, Virgilia, az ifjabb Marcius és Valeria járul Coriolanushoz, hogy bosszújával ne pusztítsa el Rómát, és sikerül meggyőzniük Coriolanust, aki békemegállapodást köt a rómaiak és a volszkok között. Ám mikor visszatér Antiumba, Aufidius megöleti az árulásáért.

A cselekmny színekre bontva

Első felvonás

1. Szín A történet Rómában kezdődik, ahol a köznép fellázadt, mert éheznek és nem kapnak gabonát. Az elégedetlenek elsősorban Caius Martiust, a római hadvezért vádolják. A lázadók találkoznak Menenius Agrippával, a patríciussal, és Martiusszal is. Menenius próbálja megnyugtatni őket, Martius ellenben feldühíti őket, mert elmondja, hogy szerinte a köznép nem érdemli meg a gabonát, hisz nem vállalnak katonai szolgálatot. Mikor kiderül, hogy a volszkok támadásra készülnek Róma ellen, Martius ellenük indul.

2. Szín A történet Corioliban, a volszkok városában folytatódik, ahol Tullus Aufidus tájékoztatja a szenátorokat, hogy hírt kapott arról, hogy a római csapatok Cominius, Martius és Lartius vezetésével ellenük készülődnek. Aufidus közli a szenátorokkal, hogy Caius Martius-szal megesküdtek, ha legközelebb találkoznak, mindhalálig küzdenek.

3. Szín Rómában Volumnia, Martius anyja és Virgília, Martius felesége hímezés közben Martiusról beszélgetnek, amikor megérkezik Valéria, Virgília barátnője. Azért jött, hogy Virgíliát elhívja egy gyermekágyas asszony meglátogatására, de Virgília megfogadta, hogy nem lépi ás addig a ház küszöbét, amíg férje haza nem érkezik. Valéria híreket is hozott, egy szenátortól hallotta, hogy a volszkok hadserege ellen Cominius szállt harcba a római haderő egy részével. Martius és Titus Lartius a volszkok városát, Coriolit vette ostrom alá. Nem kételkednek abban, hogy elfoglalják a várost és hamarosan véget vetnek a háborúnak.

4. Szín Martius, Laritus és a római hadak Corioli városa előtt harcolnak a voszkokkal, Martius a voszkokat üldözve átmegy a városkapun, amit becsuknak mögötte. Társai azt hiszik, meghalt, de mégis visszajön.

5. Szín Corioliban a római katonák fosztogatnak, Martius és Lartius megegyeznek, hogy míg Lartuus a város körül marad, Martius Cominius segítségére siet, aki Aufidius ellen csatázik.

6. Szín Cominius táborába követ érkezik, aki azt a hírt hozza, hogy a corioliak kitörtek és visszaverték a római támadást. Ám nemsokára megérkezik Martius és mindenre elszánt katonákat gyűjt maga mellé, hogy megvívjon az ellenség vezérével, Aufidius-szal.

7. Szín Laritus Coriolinál őrséget hagy, majd Cominius és Martius táborába indul, hogy segítségükre legyen a volszkok elleni harcban.

8. Szín Martius és Aufidius megvívnak egymással, becsmérelve a másikat. Aufidius segítséget kap társaitól és elmenekül.

9. Szín A rómaiak táborában Cominius Martiust magasztalja tetteiért és felajánlja neki a lovát, és hogy vegye ki részét a hadi zsákmányból. Martius a lovat vonakodva elfogadja, de a zsákmány tized részére nem tart igényt, azt szerényen visszautasítja. Egyetlen kérése az, hogy korábbi corioli szállásadó gazdáját, akit fogolyként látott, engedjék el. Dicső tetteiért Cominiustól Caius Martius megkapja a Coriolanus melléknevet.

10. Szín A volszk táborban Aufidius azon kesereg, hogy a rómaiak elfoglalják Coriolit. Egyik katonája azt mondja, hogy feltételekkel visszakapják a várost, de Aufidius ennek sem örül. Eddig tisztes küzdelemben akarta legyőzni Coriolanust, de most már bárhogyan, akár tisztességtelenül is le akarja győzni ellenségét.

2. Felvonás

1. Szín A győztesek visszatérnek Rómába, ahol ünneplik és dicsőítik őket. Volumnia, Coriolanus anyja vágyik arra, hogy fia consuli szerepet kapjon. Ám Brutus és Sicinius, a néptribunok összeesküvést szönek ellene.

2. Szín Coriolanust consulnak jelölik. A Capitólban a szenátorok és a tribunok előtt Cominius magasztalja Coriolanust, dicsőíti a harci tetteit. A senatorok elismerik érdemeit, de régi szokás szerint Coriolanusnak a népet is meg kell győznie arról, hogy alkalmas a pozícióra, megmutatva a harcban szerzett sebeit. Coriolanus ezt szeretné elkerülni.

3. Szín A Fórumon Coriolanus a polgárok szavazataiért folyamodik, de mondandója nem elég alázatos, és nem mutatja meg sebeit, ahogy szokás. Ennek ellenére a polgárok megígérik, hogy elnyeri szavazatukat. Azonban Brutus és Sicinius, a tribunok ellene hangolják a polgárokat, mivel nem akarják, hogy Coriolanust consulnak nevezzék ki. Inkább magukra vállalják, hogy ők kérték meg a polgárokat, hogy adják voksukat Coriolanusra.

3. Felvonás

1. Szín Coriolanus szóváltásba keveredik a tribunokkal, mivel nem rejti véka alá véleményét a köznépről. Úgy véli, csak elvárásaik vannak, gabonát akarnak, de nem tesznek érte semmit, nem fognak fegyvert Rómáért, nem teszik kockára életüket a városért és népéért. Lenézi a népet, nem tartja alkalmasnak a döntéshozásra. A tribunok árulással vádolják Coriolanust és vesztét akarják. Menenius áll ki barátja mellett és megmenti a népharagtól, megígérve, hogy elviszi a piacra, ahol a törvény szerint lehet őt kihallgatni.

2. Szín