Illüriosz (ógörög Ἰλλυριός, latin Illyrius) az Adriai-tenger keleti partvidékét benépesítő illírek ősatyja a görög mitológiában.
Legendái A hellén világ a vele szomszédos barbár néptörzsek eredetmondáit is megalkotta. Az illírek eredetére, első mitikus királyaikra vonatkozóan legalább két legenda ismert, mindkettőben Illüriosz szerepel az illírek ősatyjaként.
Polüphémosz legendája A történetíró Appianosz Illürikéjéből a következő legendaváltozat ismert. Az illírek ősi királya és ősatyja a Szicíliából az Adriai-tenger keleti partvidékére vándorolt Polüphémosz – az Odüsszeiából is ismert küklópsz – és a néreisz Galateia frigyéből született Illüriosz (vagy Illürikosz) volt. Polüphémosz e legenda szerint három fia révén nem csupán az illírek ősatyja volt: Illüriosz fivére volt Keltosz, a kelták ősatyja és Galasz, a gallok őse. Magának Illüriosznak név szerint kilenc gyermeke ismert, akik mindegyike valamely illír vagy illírnek tartott néptörzs őseként jelent meg a görög mitológiában.
Illüriosz hat fia: Enkhelosz (Έγχελος), az enkhelék őse; Autarieasz (Αυταριέας), az autariaták ősatyja, egyúttal Pannoniosz (a pannonok ősének) apja, valamint a szkordiszkuszokkal és a triballokkal kapcsolatba hozható Szkordiszkosz és Triballosz nagyapja; Dardanosz (Δάρδανος), a dardánok őse; Maidosz (Μαίδος), a médek őse; Taulasz (Ταύλας), a taulantok őse; Perraibosz (Περραιβός), a perrhaiboszok őse.
Illüriosz három, névvel említett leánya: Parthó (Παρθώ), a parthinok ősanyja; Daorthó (Δαορθώ), a daorszok őse; Dasszaró (Δασσαρώ), a dasszaréták őse.
Kadmosz legendája Illüriosz másik legendaváltozata Hérodotosz, Pauszaniasz és Sztrabón feljegyzésében, legteljesebben pedig Apollodórosz krónikájában maradt fenn. Ezek szerint Illüriosz szülei Kadmosz és Harmonia, fivére pedig Polüdórosz volt. Kadmosz Föníciából érkezett a hellén világba, ahol először megalapította Thébai városát és annak királya lett. Miután azonban alulmaradt a legendabeli argonautákkal – vagy Hérodotosznál a szintén mitikus Oidipusz unokájával, Laodamosszal – szemben vívott háborúban, északabbra költözött, és az enkhelék között talált oltalomra. Kadmosz és fiai segítették az enkheléket a szomszédaikkal folytatott hadakozásban, s a győzelem után Kadmosz a királyuk lett. A legenda az általa alapított városok között tartja számon Lükhniszt (a mai Ohridot) és Buthoét (Budva). Kadmoszt és Harmoniát végül Zeusz sárkányokká változtatta, és a pár az Elíziumba került. Kadmoszt fiuk, Illüriosz, az illírek ősatyja követte a királyi trónon.
A különböző legendaváltozatokból kiindulva a földrajztudós Szkümnosz Kadmosz királyságát a Lünkésztiszi-tavak (a mai Ohridi- és Preszpa-tó) környékére, Sztephanosz Büzantiosz pedig Buthoé adriai partvidékére helyezte. Az . századi Pszeudo-Szkülax-féle periplusz az utóbbihoz közeli Rhizón környékéről említette Kadmosz és Harmonia szikláját. Ugyancsak Sztephanosz Büzantiosztól ismert az a legendarészlet, mely szerint Kadmosz egy pár ökör hátán érkezett meg arra a területre, ahol később Buthoé városát megalapította. E mítoszelem figyelemre méltó ábrázolásai ismertek a Shkodrai- és az Ohridi-tavak mellékéről előkerült hellenisztikus övcsatokról, ami egyszersmind azt is igazolja, hogy Kadmosz legendája nem csupán a hellének, de az illírek körében is élt.
Jegyzetek
Források
Kategória:Görög mitológiai alakok Kategória:Illírek