Luncz Géza (Csebze, 1892. július 8. – Budapest, 1957. július 5.) magyar erdőmérnök, egyetemei tanár.
Életpályája 1907–1911 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt.Gera Tibor: A makói gimnázium 100 éve, 1895-1995. Makó, 1995. A selmecbányai akadémia elvégzése után 1918-ban Ungvárott kezdte szolgálatát. 1919-ben Makóra került; itt az erdőtelepítési kirendeltség, majd mint az erdőhivatal vezetője, 1925-től pedig Csanád vármegye erdőfelügyelője volt. 1923-ban a Szegedi Tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1927-ben a Földművelésügyi Minisztériumba rendelték. 1928-ban Nancyban bölcsészeti képesítést kapott. 1930-tól a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetben, majd 1939-től a Berlinben megalakult Nemzetközi Erdészeti Központban hazánkat képviselte. 1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni kara magántanárrá képesítette. 1947-ben visszatért Budapestre, hol az Erdészeti Tudományos Intézet dolgozója lett.
Sírja a Farkasréti temetőben található (5/2-2-17).A Farkasréti temető 2003-ban (adattár)
Magánélete Felesége Gulácsi/Gulácsy Erzsébet (1895-1982)Gyászjelentése volt. Egy lányuk született: Erzsébet.
Művei Plan d’aménagement des forêts. Instructions officielles. Applications pratiques (Róma, 1932) Protection des forêts et des cultures agricoles contre le vent (Róma, 1933) Forêts privées (Róma, 1938) La législation sur le reboisement des tenains incultes (Berlin, 1940) Les plantations routières et leur importance au point de vue forestier (Berlin, 1942) Erdészet (Budapest, 1953)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar erdőmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek