Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.
Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.
Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 31 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 55-öt (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).
Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.
Tagországok
Albánia Andorra Anglia Ausztria Azerbajdzsán Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észak-Írország Észtország Feröer Fehéroroszország Finnország Franciaország Gibraltár Görögország
Grúzia Hollandia Horvátország Írország Izland Izrael Kazahsztán Koszovó Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Macedónia Magyarország Málta Moldova Montenegró
Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia San Marino Skócia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Wales
Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven. Ugyanakkor néhány walesi csapat az angol bajnokságban szerepel). Az európai független államok közül nem tagja a FIFA-nak, így az UEFA-nak sem Monaco és a Vatikán. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.) Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze. Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert. Koszovó, amelynek függetlenségét jelenleg még nem minden ország ismeri el, 2016-ban felvételt nyert. Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja. Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, a transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.
Megszűnt tagországok Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.
Csehszlovákia – jogutódja Csehország, továbbá kivált belőle Szlovákia. FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia. NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba. Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország). Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró, illetve 2008-ban Koszovó is kivált Szerbiából. Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.
Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői
Az UEFA elnökei Ebbe Schwartz (1954–1962) Gustav Wiederkehr (1962–1972) Barcs Sándor (1972–1973) (megbízott) Artemio Franchi (1973–1983) Jacques Georges (1983–1990) Lennart Johansson (1990–2007) Michel Platini (2007–2015) Ángel María Villar (2015–2016) (megbízott) Aleksander Čeferin (2016–)
Az UEFA főtitkárai Henri Delaunay (1954–1955) Pierre Delaunay (1955–1960) Hans Bangerter (1960–1989) Gerhard Aigner (1989–2003)* Lars-Christer Olsson (2003–2007)* Gianni Infantino (ideiglenesen 2007-ben)* David Taylor (2007–2009) Gianni Infantino (2009–2016) Theodore Theodoridis (2016–)
* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.
Versenyek Országok között A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.
Labdarúgó-Európa-bajnokság U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság UEFA Nemzetek Ligája Női labdarúgó-Európa-bajnokság U19-es női labdarúgó-Európa-bajnokság U17-es női labdarúgó-Európa-bajnokság Futsal-Európa-bajnokság U21-es futsal-Európa-bajnokság (megszűnt) UEFA-CAF Meridian-kupa (megszűnt)
Klubok között Jelenleg érvényes versenyek: Bajnokok ligája (korábban: Bajnokcsapatok Európa-kupája) – a nemzeti bajnokcsapatok között. Az erősebb bajnokságok az ezüstérmest, sőt akár a bronzérmest és a negyedik helyezettet is indíthatják. Európa-liga (korábban: UEFA-kupa, Vásárvárosok kupája) – főképp a nemzeti bajnokságok egy, két vagy három további helyezettjei között, de több más módja is van a bekerülésnek: a BL kiesőinek egy része, 1999 óta a nemzeti kupák győztesei is, néhány országból a ligakupa győztese, 2009-ig az Intertotó kupa legjobbjai. UEFA Konferencia Liga – Európa harmadik számú klubcsapatoknak szóló ligája. Az Európa-liga kiesői közül valamint nemzeti bajnokságok során lehet bekerülni. A bajnokság újkeletű, az első megrendezésére a 2021/2022-es szezonban került sor. UEFA-szuperkupa – kezdetben a BEK/BL és a KEK győztese között, utóbbi megszűnése után az UEFA-kupa (ma Európa-liga) győztese vette át a helyét. Női UEFA-bajnokok ligája – A női klubcsapatok legrangosabb kupasorozata. UEFA-futsalkupa – A futsal csapatok legrangosabb kupasorozata.
Megszűnt versenyek:
Kupagyőztesek Európa-kupája (1999-ben megszűnt) – a nemzeti kupák győztesei között (megszűnése után az UEFA-kupában, majd az Európa-ligában és a Konferencia Ligában indulhatnak). Intertotó-kupa (2009-ben megszűnt) – nyári kupasorozat, országonként egy, kettő vagy három csapat, jelentkezők közül kiválasztva. Interkontinentális kupa – CONMEBOL-lal közös szervezésben, 2004-ig (helyét átvette a FIFA-klubvilágbajnokság), a BEK/BL és a Libertadores-kupa győztese között. Interkontinentális bajnokok szuperkupája – CONMEBOL-lal közös szervezésben, 1968 és 1970 között.
Amatőr kupák UEFA-régiók kupája – amatőr játékosokból összeállított regionális válogatottak között. UEFA-Amatőr kupa (1967–1978) (megszűnt)
Részvétel a világbajnokságon Női tornák résztvevői
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:
1930 – Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia 1934 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc 1950 – Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia 1962 – Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát) 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia 2014 – Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc 2018 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Horvátország, Izland, Lengyelország, Németország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia 2022 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Wales
Összesen részt vettek (a lehetséges 22-ből)
20 alkalommal
(10-szer mint ) 18 alkalommal
16 alkalommal
14 alkalommal
13 alkalommal
(2-szer mint Szerbia és Montenegró+, 8-szor mint +) 12 alkalommal
11 alkalommal
(7-szer mint +) 11 alkalommal
9 alkalommal
(8-szor mint +)
8 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal +
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)
Legjobb helyezések
világbajnok 4x (1934, 1938, 1982, 2006)