V. Amenemhat (uralkodói nevén Szehemkaré) ókori egyiptomi fáraó volt, a XIII. dinasztia egyik uralkodója. Kim Ryholt és Darrell Baker egyiptológusok szerint a dinasztia ötödik uralkodója volt, és két évig uralkodott Egyiptom nagy része fölött, kivéve talán a Nílus-delta keleti részét.
Családja Ryholt szerint Ameni Kemau neve filiatív név, vagyis származására utal, és úgy olvasandó, hogy „Ameni fia, Kemau”. Ryholt az említett Amenit V. Amenemhattal, Kemau elődjével azonosítja.K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997 Ezzel Darrell Baker is egyetért, Jürgen von Beckerath szerint azonban Ameni Kemau helye a dinasztiában bizonytalan.Jürgen von Beckerath: Hanbuch der agyptische Konigsnamen, Muncher. Agyptologische Studien 49, Mainz, (1999), p. 102-103 Ameni Kemau utóda, Kemau Szahórnedzsheritef a fia lehetett.
Említései Dahsúri piramisán kívül Ameni Kemaut nem nagyon említik, neve nem szerepel a torinói királylistán és korabeli említése nincs a piramisában talált négy kanópuszedény töredékén kívül. Egy ismeretlen helyen talált táblán szerepel a neve, ez azonban lehetséges, hogy modern kori hamisítvány. Ameni Kemau személyazonossága emiatt bizonytalan, így történtek kísérletek arra, hogy azonosítsák a korszak más, jobban ismert uralkodóival, többek közt Szehotepibrével, aki a torinói papiruszon V. Amenemhat után szerepel.Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der zweiten Zwischenzeit in Ägypten. Glückstadt/ New York 1964, p. 41-42, 233, XIII. B Ryholt szerint azonban Kemau nevének ott kellene lennie, ahol a torinói királylistán egy wsf lacuna látható V. Amenemhat neve előtt. A wsh („hiányzó”) olyan lacunát (hiányt) jelöl, ami már az eredeti dokumentumban szerepelt, amelyről a torinói papiruszt másolták a XIX. dinasztia idején.
Piramisa
Ameni Kemau Dahsúrtól délre építtetett piramist magának. A piramist 1957-ben fedezte fel Charles Musès, de csak 1968-ban kezdték feltárni. Alapja eredetileg 50 négyzetméteres volt, magassága 35 m, mostanra azonban semmi nem maradt belőle, mert köveit az évek során széthordták. Föld alatti része is jelentős mértékben sérült. A király sírkamrája egyetlen hatalmas kvarcittömbből készült, hasonlóan a III. Amenemhat hawarai piramisában talált kőtömbökhöz és a mazghúnai piramisokhoz.Miroslav Verner: The Pyramids – Their Archaeology and History, Atlantic Books, 2001, Mark Lehner: The Complete Pyramids, London: Thames and Hudson (1997) p.185 . A kőtömböt kivésték, hogy elhelyezzék benne az uralkodó szarkofágját és kanópuszedényet, ezeknek azonban csak pár darabja került elő, néhány azonosítatlan csonttal.Nabil M. Swelim, Aidan Dodson: On the Pyramid of Ameny-Qemau and its Canopic Equipment, In: Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo 54 (1998), p. 319 - 334
Ameni Kemau neve nagy valószínűséggel szerepel egy kőtömbön, amelyet egy újonnan felfedezett, 2017 áprilisában bejelentett dahsúri piramisban találtak. Több egyiptológus, köztük James P. Allen, Aidan Dodson és Thomas Schneider is egyetért abban, hogy a kőtömbön olvasható név valóban az övé. Dodson emellett feltételezi, hogy mivel a felirat elég rossz minőségű, valamint mivel szokatlan, hogy egy fáraónak két piramisa épüljön, az újonnan felfedezett piramis eredetileg Kemau egyik őséé lehetett, és lehetséges, hogy Kemau kisajátította, az eredeti nevet átvésette saját kártusára.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Fáraók Kategória:XIII. dinasztia